Nine Inch Nails

Én soha nem szoktam teljes albumokat hallgatni, mert volt már, hogy valakiből emiatt lett sok hirtelen. X albumról kiválasztok 3-4 számot random, az alapján, hogy a cím mennyire tetszik, aztán útközben hallgatom meg őket, mert ott nem vonja el semmi a figyelmem.
Legjobban eddig a "The Downward Spiral" és a "Further Down The Spiral" jön be.

Nekem se volt különösebb okom, igaz fél éve itt csücsül, arra várva, hogy meghallgassam. Eredetileg azért terveztem, mert kíváncsi voltam, ki is indította el MM-et az úton, ki is az a Trent Reznor, de lusta voltam. Tegnap délután meg kávézás közbe szóba került, és délután fel is dobtam pár számot a telefonomra.

Talán ami annyira tetszik benne, hogy elvont, már-már pszichedelikus hatást kelt, és mindezt úgy, hogy elektronikus hangzást keveri a hangszerekkel. Méghozzá elég hatásosan.
Persze lehet, hogy mire eljutok az utolsó albumig, kevésbé leszek jó véleménnyel róluk, nem tudom milyenek lettek késői éveikre.

Kb. másfél évvel ezelőtt valamilyen különös inspirációtól vezérelve, nagy lendülettel, bízva a legjobbakban belevetettem magam én is a Nine Inch Nails életműbe és ki is végeztem az összes albumot néhány hét alatt. A legjobban talán a The Fragile és a With Teeth albumok tetszettek. Illetve érdekes instrumentális agymenés a Ghosts I-IV, bár szerintem inkább csak utazáshoz ajánlott. Meg kell mondanom, hogy összességében nem hagyott bennem mély nyomot, nem lett a kedvencem a NIN, bár kétségkívül van néhány felejthetetlenül jó számuk. Ők ugye ennek az indusztriális alapokon nyugvó elektronikus zenének a koronázatlan királyai, de annak idején mégse tudott annyira szíven ütni ez a hangzás, mint amennyire vártam. Lehet, újra kéne hallgatni az egészet.

Ma elkezdtem hallgatni, hát huhh. Nagyon jó, új kedvenc lesz úgy érzem. Nem csodálom, hogy 15 évesen nem jött be, ez annál azért több, mint egy TCS vagy egy átlagzenekar. Még csak a 89-94 közti időszakba hallgattam bele, mert sokszor jártam meg azzal, hogy visszafelé haladtam.