Az amerikai kormányzatnál már csak az amerikai filmesek tudnak nagyobb blődségeket kitalálni terrorista-elhárítás címén, ráadásul mostanság már az animációs filmek is örömmel nyúlnak az ilyen témához. És gyakran bizony nagyobb sikerrel, mint a többiek, hisz az elviekben gyerekek számára készített mű nem ritkán a szülő, vagy a "balszerencsés", mesekedvelő leányzó által elcsábított barátjelöltnek is megtetszik, de úgy igazán. Azért az ember a név hallatán is képes mindenféle negatív következtetéseket levonni, úgyhogy ha valakinek be szeretnénk mutatni a G-Force-ot, véletlenül se említsük a Rágcsávók fordítást.
Kikerülhetetlen és fontos, hogy beszéljünk picit a történetről is. Az USA kormánya, és persze az FBI úgy dönt, hogy a hagyományos emberek mellé kéne egy kis extra is a placcra, így aztán átmennek "Gondolkozzunk, Béláim!" státuszba, majd a fejükre csapnak. S lőn a terv: neveljünk intelligens tengerimalacokat, csapjunk hozzájuk egy szuperintelligens legyet, meg egy Linux-specialista vakondot, és kész is a mindenkin átgázoló osztag. Persze a "srácok" rengeteg high-tech kütyüvel szerelkeznek fel, amire szükségük is lesz, mert az ellenfél sem az a megszokott rosszfiú. Ráadásul a helyzet is igen veszélyes, kommandónk ugyanis nem kapott hivatalos engedélyt a bevetésre, így csak önszántukból veszik fel a harcot a világuralomra törő milliárdossal.
És jön a meglepi, mert szép, nem szép, de lelövöm a poént, a G-Force egyáltalán nem is olyan gagyi játék, mint ahogy a címéből következtetnénk. Sőt. Még csak olyan klasszikus gyerekbesorolást sem osztanék hozzá, aki ugyanis kedveli a platformjátékokat, az tuti jól szórakozik majd vele, kortól függetlenül. A már említett kommandó sajnos nem jelenik meg teljes terjedelmében, így mi óceáni disznóink parancsnokát, a maximalista Darwin irányítását vehetjük át. Akinek fő erejét a Wormsből már jól ismert, hátára szerelt jetpack jelenti – no persze a fegyverekről sem szabad elfeledkezni. A játékmenet aránylag egyszerű: nem árt ugrálni/repülni, ládák alatt szétnézni, fegyverkezni, néha lőni, néha fejvesztve lőni, és néha taktikusan célozni. Merthogy milliomosunk környékén minden gép megkattant, így ha a közelükbe érünk, akkor megelevenednek, és persze egyből támadnak. És nem is ostoba módon, az MI ugyanis meglepően jól teljesít, főleg hogy a keményebb arcok már védekeznek is, így nem elég egyszerűen csak rátapadni a tűzgombra, hanem várni kell a megfelelő alkalomra. Már csak azért is, mert ha őrült módon osztjuk az áldást, akkor eszükbe sincs feltárni sebezhető pontjaikat, ha pedig nagyon sokat várunk, akkor előbb-utóbb seggbe is rúgnak.
Bár azt írtam, hogy mi a kommandó vezetőjét kapjuk kezeink közé, de azért néha neki is szüksége lehet segítségre – ekkor jöhet jól a légy a háznál. Egyes ajtókon, kapukon ugyanis még mi sem juthatnánk át, de egy apró zümmögő életforma már igen, hát nosza neki, vegyük át az irányítását. Utoljára emlékeim szerint a Dungeon Keeperben repültem vele – de sajnos a fejlesztők még Firefly-unk irányításától is elmaradtak. Egyáltalán nem egyszerű ugyanis az igazán kicsi lyukakon átkúszni (hát még a bonyolultabb műveletek), egy idő után már nagyon nem élveztem, ha ehhez a módszerhez kellett nyúlni, de nincs kizárva, hogy másnak nem okoz majd problémát.
Ami szintén meglepett a G-Force kapcsán, hogy a játék abszolút képben van a grafikát illetően, egyáltalán nem úgy tűnik, mint amit elhanyagoltak, és pont annyira szép, mint amennyire a stílus megkívánja. Igazából minden külsőség rendben van, az ellenfelek és a pályák jól kidolgozottak – bár ez utóbbiak néha kicsit egyszerűek és sablonosok.
A G-Force azonban ettől függetlenül talán a legjobb eddigi játékadaptáció a stílusban, mert a fejlesztők tökéletesen adagoltak a játékélménybe. Holtpont alig akad, akció viszont annál több, groteszk módon talán a Serious Samhez tudnám hasonlítani. Nincs túlspilázva, nincs túlbonyolítva, és nem is akar többnek látszani, mint ami: nevezetesen egy szórakoztató platform/akciójáték. És mire esetleg megunnánk malacaink akcióját, már rég a végére értünk, hisz a játék egyetlen igazi negatívuma a rövidsége.