Tipikus, már-már giccses novemberi este. Épp lerakod a könyvet és a rummal vastagon megkínált forró csokoládét az asztalra, amikor kopogást hallasz. Bosszankodva nézed az órát, miközben feltéped az ajtót, majd szinte hátrahőkölsz: előtted az exed áll, akiről három éve nem hallottál semmit.
– „Szia, Rome II!” - nyögöd ki zavartan.
...merthogy lényegében ez történt. Az elmúlt időszakban a Creative Assembly jócskán visszafogta a PR-vonatot, aztán egyszer csak betolattak az ablakon egy betonkeverővel, és különösebb problémázás nélkül beborították a szobába a Total War Saga koncepcióját, a hírt annak első eleméről (Thrones of Britannia), egy FLC-t a Steam statisztikái alapján máig legnépszerűbb történelmi címükhöz, a Total War: Rome II-höz, illetve – „csorogjon valami mellékes is a farzsebbe” – egy ezzel párhuzamosan, már november 30-án érkező DLC-t, Empire Divided címmel. Nem maradt más hátra, mint előkapni a bonckést.
A kiegészítő történelmi hátterét az angol irodalom által „A harmadik századi krízis” névvel fémjelzett időszak adja, amikor – nem először és nem utoljára – Rómának akad néhány apróbb kellemetlensége. A játék térképén a birodalmat széttépve találjuk: amíg nyugaton Gallia úszik az árral szemben, keleten Zénobia királynő bontogatja nagyhatalmi ambícióit Palmüra trónján. Pannóniában épp most kiáltották ki Claudius Gothicus néhai magister equitumát, lovassági parancsnokát császárnak, és mindannyiuk mellett/alatt ott van Latium körül a tulajdonképpeni Róma maradéka is, a konc, amiért a versenyfutás elkezdődik. Szigorúan és csakis a Birodalom érdekében, persze. Ehhez pedig lesz néhány szava másoknak is, mint olyan, szintén játszható népeknek, mint az alánok, a gótok, a kaledónok vagy a szasszanidák.
Talán nem okozok meglepetést ezek után, ha azt írom: az Empire Divided lényegében az Imperator Augustus kampánycsomag keresztezése a Total War: Attilával. Voltaképp szinte mindent, amit hozott, láttunk már, csak nem egészen így. A globális térkép nagy (?) újítása, hogy ennyi év szerencsétlenkedését követően helyrerakják (?) a politikai rendszert, nagyon helyesen a patch révén mindenkihez ingyenesen eljut, habár személy szerint inkább megéltem az új rendszert egy n+1. lélektelen „min-maxolós” elemnek, semmint egy élő, izgalmas, a játék mélységét megtoló adaléknak, de a szándékot értékelem, kétségkívül. „Újdonság” a köztisztasági mutató, ami egy az egyben az Attilából jött. „Újdonság” a karakterközpontúbb történetvezetés, hősi frakcióvezetők jelenléte, a hozzájuk kapcsolódó dilemmák – már az alapjáték néhány kiegészítőjének sem mutat újat ez, bár nyilvánvalóan az, hogy valami nem „új”, messze nem jelent automatikusan rosszat. Ezzel szemben tényleges újdonság a banditizmus, ami viszont ismét csupán egy újabb mutató (ráadásul némileg más hatásmechanizmussal, de a tengeri kalózkodás már az alapjátékban is jelen volt), a kultuszok (Mithrász-kultusz, manicheizmus és az ókereszténység) behozatala ellenben, noha nem hangsúlyos, egészen szellemes megvalósítást kapott. Polgáraink hitét gyorsan kiaknázhatjuk jövedelmező módon, de a szélesre tárt kaput aztán már nem lesz annyira egyszerű becsukni.
Ami pedig a csatamezőket illeti, nagyon gyorsan lerendezhetem: ahogy a Rome II és az Attila közti limbót elképzeled, ez a kiegészítő pontosan úgy fest. Néhol még az egységek nevei és textúrái is innen-onnan átemeltek, ami persze szintén nem probléma önmagában, mi több, tekintve az átmeneti időszakot a klasszikusból a késő ókorba, valahol logikus is.
A végső kérdés viszont mindig ez: jó befektetést eszközölsz-e, ha a pénzeddel szavazol bizalmat a terméknek? Ezzel nagyjából ugyanakkora gondban vagyok, mint az afrikai területeim védelmével. Erősen szubjektív, de úgy gondolom, a legjobb szó a DLC-re a „korrekt” – láttam már sokkal gyérebbet is a Rome II égisze alatt (a cinikusan összegányolt Wrath of Spartától a védhetetlen Beasts of Warig), de voltam már jobban is elragadtatva. Ez azonban részben a feldolgozott korszakhoz való viszonyulásomból is származhat, na meg abból, hogy három csendes év, és számtalan, sűrűn feltépkedett varrat után ez a kapcsolat sem ugyanolyan többé.
Végeredményben, ha keményen rá vagy gyógyulva a játék nevezetesebb modjaira, az Empire Divided szinte biztosan nem neked való. Az elmúlt hónapjaidat az Attilával töltötted – az Empire Divided nem valószínű, hogy neked való. Ugyanakkor, ha a mai napig újra meg újra előveszed az eredeti játékot, avagy elővennéd, de már kifogytál a casus bellikből ahhoz, hogy újra Kegyes és Igazságos Háborút – bellum iustum ac pium – indíthass, akkor azt az Empire Divided, mint egy nem túl bátran, de tisztességesen összerakott kiegészítő, mintegy tisztes főhajtásként a mostanra ötéves alapjáték felé, biztosíthatja.
Elvégre kuriózum, hogy valakinek három év után még eszébe jut... a pénztárcád. ;-)
FONTOS INFORMÁCIÓ: A harmincadikán érkező patch nagyon jó eséllyel fogja tönkrevágni a modokat. Amennyiben inkább lemondanál a politikai panelbe beletúró frissítésről, hogy folytathasd a játékot a jól bejáratott modjaiddal, úgy a Steam könyvtáradban a játékra kattintva a Tulajdonságok/Béták fül alatt válaszd ki a „Patch 17”-et.
