Egy hónap híján két esztendeje dobta piacra a Capcom ikonikus verekedős sorozatának, a Street Fighternek legújabb, V-ös számmal jelzett epizódját. A játék akkor – főleg a versenytársakhoz mérten – annyira csekély tartalommal bírt, hogy afölött sem a szaksajtó képviselői (beleszámítva jómagamat is), sem pedig a játékosközönség tagjai nem tudtak szó nélkül szemet hunyni. Egy nagyon jó alapokkal rendelkező, kiforrott, áttervezett harcrendszerre épülő programot kaphattunk anno a kezünkbe, amelyben azonban némi gyakorláson, rövid és suta karaktersztorin, túlélőmódon és játékbeli pénzek terhére történő vásárlási lehetőségen kívül nemigen volt offline tartalmi adalék, és mindezt mindössze egy kevés online mód fejelte meg. Voltak persze ígéretek szép számmal mindenféle fő történeti módról, extra karakterekről és miegymásról, no meg mindezek pontos ütemezéséről és pixelvalutáért történő beszerzésének lehetőségéről, de számos funkció, amely gyakorlatilag a stílus elválaszthatatlan részét képezi manapság, így sem került be a programba. Eddig. Nemrégiben ugyanis megérkezett a játék Arcade Editionre keresztelt verziója, amely jókora pluszt ad az eddigiekhez, mintegy kiteljesítve a kínált lehetőségeket, és amely az eredeti változat tulajdonosai számára egy ingyenes frissítés formájában is elérhető.
Kellemes újdonság a csapatalapú harc.
Mivel annak idején alaposan kimorogtam magam az igencsak csonka alapkiadás kapcsán, most leginkább az új változat nyújtotta friss tartalmakról szólnék. Az időközben érkezett kampány, kosztümök és több évadnyi – összesen tizenkét – régi-új karakter természetesen kivétel nélkül bekerült a kiadványba, így a játékosok immár huszonnyolc – sőt, az új évad első szereplőjét is beleszámítva huszonkilenc – harcos közül válogathatnak. Hozzájuk szintén tucatnyi új ruci is fellelhető a Sims fanek legnagyobb örömére, amelynek hála ki-ki a maga képére formálhatja kedvenc szereplőjét. Az Arcade Edition egyik legüdvözítőbb, a műfaj születése óta annak egyik eszenciáját adó hozadéka az – nomen est omen – arcade mód, amelyet mindjárt hat különböző szálra (Street Fighter I, II, III, IV, V és Alpha) bontottak a fejlesztők. Ezek gyakorlatilag a győzelemhez szükséges harcok számában különböznek egymástól, és végigtolva őket különféle cuccokat zsebelhetünk be vagy oldhatunk fel, illetve online ranglistákra is felkerülhetünk. Kezdéskor az adott rész megjelenésekor abban fellelhető harcosok közül válogathatunk, és nem mellesleg az adott epizódra jellemző külsőt és zenebonát is megcsodálhatjuk, mindezt természetesen a jelenlegi grafikus prezentáció körítésében. Egy másik kellemes újdonság a csapatalapú harc, amelyben offline küzdelmeket vagy versenyeket állíthatunk be azok valamennyi paraméterével együtt, és gyakorolhatunk kedvünkre egymás vagy az MI ellen, no meg persze akármelyik bulit feldobhatjuk egy kis pixelpüfölős mókával. Ezeken kívül időhöz kötött online módok is a repertoárba kerültek, úgy mint az extra harcok és különböző speciális pályák, amelyeket letolva bónusz tartalmakat (új figurák, kosztümök stb.) szerezhetünk meg – vagyis az eddigi, játékbeli pénz terhére történő vásárlási szisztéma már nem feltétlenül az elsődleges megoldás különleges tartalmak bezsebelésére. A gyakorló mód is kapott némi praktikus újítást, így a zöldfülűek tréning közben megleshetik, vajon biztonságban vannak-e éppen, illetve a mozdulataik hatékonyságát is figyelemmel kísérhetik.
A tartalmi vérfrissítésen kívül némi játékmenetbeli újítást is eszközöltek a japán srácok az elmúlt két esztendő során. Legfontosabb közülük – az újragondolt és -kevert színpaletta, illetve menürendszer mellett – egy második V-mozdulat- és képességsor beiktatása, amellyel jóval taktikusabbá tehetjük a harcok menetét, még ha már az unalomig kiismertük is legkedvesebb szereplőinket. Ez leginkább a játék mellett immár két éve kitartó rajongóknak lehet üdvös, de azok, akik csak most találkoznak ezzel a programmal, franchise-zal vagy műfajjal, ennek jóvoltából mindjárt egy sokkal mélyebben kidolgozott harcrendszerű alkotást ismerhetnek meg. Az arcade módhoz egy új galéria is dukál, amelyben számos illusztrációt és miegymást tudunk feloldani, és immár az új kosztümöket is megnézhetjük az adott karakteren, mielőtt valós pénzért megvásárolnánk őket – ami, valljuk be, nem egy utolsó elgondolás. A különféle bónuszok és extra tartalmak, nyeremények azonban a szerverhez történő kapcsolódás nélkül nem adódnak hozzá accountunkhoz, és a ranglistákon sem szerepelünk ily módon, ami egyfelől érthető, másfelől azonban – gondolok itt elsősorban a nyereményekre és eredményekre – igen bosszantó is tud lenni.
A Street Fighter V végre abban a pompában tündökölhet, ami őt méltán megilleti.
A Capcom 2016-ban egy gyakorlatilag félkész játékot dobott piacra, amely – hiába voltak az alapmechanizmusai nagyon jól és aprólékosan kidolgozottak – tartalmát tekintve nem rúghatott labdába a vetélytársakkal szemben. Szerencsére az új, „mindent bele” kiadással ezt a hibát kiköszörülték, és a Street Fighter V: Arcade Edition végre abban a pompában tündökölhet, ami őt méltán megilleti. A régi motorosokra és a kezdőkre is egyaránt gondoltak a fejlesztők az új tartalmak kidolgozásakor, így – belevéve, hogy az alapváltozat tulajdonosai ingyen juthatnak hozzá a kb. 3 GB méretű frissítéshez – szívből mondhatom azt ismertetőm végére érve, hogy végre egy újabb teljes, kerek epizóddal bővült (és a harmadik évadban is bővül) minden idők egyik legismertebb verekedős szériája – és vele a stílus is.
