Igazán jó extrémsport játékból nincs nagy kínálat, sőt! Az elmúlt évekből nekem csak a Snow és a Steep ugrik be, valamint a Tony Hawk Pro Skater HD. Épp ezért vártam már tűkön ülve a Descenderst, ahol egy mountain bike nyergében ereszkedünk le a starttól a célig változó nehézségű terepeken. De az igazi turpisságok a részletekben rejtőznek...
De hogy húzzam az idegeiteket egy kicsit, essünk túl a külsőségeken. A sokszor bevált Unity motor töfög itt is, ennek megfelelő grafikai színvonallal. Szerintem nagyjából rendben van, láttunk már szebbet is ugyanezzel a motorral (Layers of Fear), de „műanyagabbat” is (Star Trek: Bridge Crew). Nem tudom, mennyit fognak még optimalizálni a futásteljesítményen, de ide azért kell némi vas – cserébe meg is hálálja. Ami hang van, az rendben van – de talán lehetne kicsit több is. Viszont a zene szerintem fantasztikus lett, bár én alapból csípem a drum’n’basst. Igazság szerint meglepődtem a műfajválasztáson, én inkább punk rockra számítottam. Az irányítás is remek gamepaddel, igaz, nekem először nagyon szokatlan volt a Monster Energy Supercross után: az inkább „szimulátorosabb”, ez könnyedebb – de ez nem jelenti azt, hogy ez komolytalanabb lenne, inkább olyasmi, mint mondjuk a bevezetőben emlegetett Tony Hawk sorozat kezdeti részei voltak.
A játékmenet jelenleg a kezdőhelyszín rövidke oktatórészén kívül abból áll, hogy egy adott tereptípuson kell eljutnunk a starttól a célig, mindezt procedurálisan generált pályákon, kötöttségek nélkül – ezt megtehetjük gyakorló módban, semmit se kockáztatva, valamint élesben, ekkor tiszteletpontokat gyűjtve. Minél több és nagyobb kunsztot mutatunk be, annál több pontot kapunk, emelkedünk felfelé a ranglétrán, és kapjuk szépen a kozmetikai cuccokat. Igen ám, de egy-egy méretesebb zakó után veszítünk is pontjainkból, ergo vissza is csúszhatunk a már emlegetett ranglétrán, valamint le is bukhatunk alacsonyabb divízióba. Alapesetben 4 élettel kezdünk egy menetet, minden pályán kapunk egy bónuszfeladatot (csinálj két hátraszaltót, ne fékezz a célig, ilyesmik), amelynek teljesítésekor egy plusz életet kapunk – ha viszont különösen durvát esünk, akkor nem egy, hanem két életet vesztünk. Ki van ez találva: minél jobban kockáztatunk, annál több presztízspontot kapunk, de ha túltoljuk, sokat bukhatunk a kockáztatással... :D
A négyfajta terep közül kezdetben csak a domboldal érhető el, de ha az adott terep „boss jumpját” a három adott módon sikerül abszolválni, fixre megnyílik az erdő, a kanyon és a havas hegyoldal is – utóbbinál olyan keményen toljuk már, hogy egy helikopterből kiugorva indulunk el a pályán. Persze néha váratlan események fűszerezik az amúgy sem unalmas meneteket: hol az időjárás okozhat meglepetéseket, hogy maga a pálya hiányzik – ekkor magunknak kell megtalálni a célba vezető utat. Nincs két egyforma menet, ráadásul nem vagyunk kényszerítve semmire se: nem kell a pályát követnünk, időlimit maximum bónusz célként fordul elő, szabadság van és szerelem a bringázás öröme...
Persze nem véletlenül van még korai hozzáférésben a játék. Az alapok ugyan már megvannak és működnek, de akadnak még beépítésre váró funkciók. A visszajátszás például nagyon hiányzik, ez a későbbiekben jönni fog. Hiányoznak még a trükkök is: jelenleg a szaltókon, a faroláson és az egykerekezésen kívül mást nem tudunk csinálni, pedig az ugratók, hurkok ordítanak a komplexebb trükkökért (mint amilyen mondjuk a superman). Jó volna, ha lenne lehetőség újrajátszani a nekünk tetsző pályákat valahogy. No meg a tolatást is jó volna megoldani, mert sajna előfordul, hogy úgy szorulunk be valahova, hogy így tudnánk csak kiszabadulni... De hát ezek miatt sincs a Descenders még késznek titulálva.
Mégse se riasszon el senkit az Early Access jelző, a Descenders ugyanis már most egy stabilan összerakott játékot takar, amit csupán bővíteni kell. Engem nagyon megfogott, és meg merem kockáztatni, hogy egy kvázi MTB-s Tony Hawkot köszönthetünk benne, ha egyszer kész lesz. Sok még a teendő, de mivel jók az alapok, innen remekül lehet építkezni – nehéz lesz már elrontani. Sok sikert kívánok a holland srácoknak, türelmetlenül várom a kész cuccost!
