Március 13-án jelenik meg a Monster Hunter Stories harmadik része, a Twisted Reflection, amelybe idő előtt rövid betekintést nyerhettem, hogy első benyomásomat megoszthassam a PlayDome olvasóival, mintegy kedvcsinálóként.
A széria harmadik részének több ponton is sikerült meglepnie, kezdjük a prezentációval. Grafikailag nagyon nagy az előrelépés a második részhez képest, mind a táj, mind a karakterek és szörnyek megjelenésében. A 3D anime stílusú grafikát ízlésesen addig csiszolták, amíg lehet, és ehhez még hozzáadódik az animációk minősége, ami főleg az átvezetőket és a csatákat dobja fel.
Az eddig kibontakozó történet is kellemes meglepetésként ért. Háborús szelek fújnak, Azuria és Vermeil népe 200 év után megismétli a történelmet, és úgy néz ki, újra egymásnak csapnak. Azuria trónörököse – akinek bőrébe bújunk – viszont egy ősi próféciában látja a megoldást, és elhatározza, hogy kicsi, de hűséges csapatával, a Rangerekkel a tiltott Meridian felé veszi az irányt. A Rangerek egy ökológiai katasztrófától félnek, amelynek előjeleként látják a véletlenszerűen feltűnő kristályokba zárt szörnyeket, vagy a megvadult inváziós fajok elszaporodását. A Monster Hunter mindig is visszafogott volt a témáiban, a Stories pedig kifejezetten a fiatalabbaknak szólt, ezért jó volt látni, hogy egy picit merészebb vizekre eveztek ezúttal a témaválasztásban, és a történet egy-két fordulata engem is meglepett, és jobban behúzott a cselekménybe. Habár a téma kicsit komorabb, a szériától megszokott „anime” humor nem veszett el.
A játékmenet is sok újítást kapott, az első három órában a játék lavinaként temet be a rengeteg új vagy átdolgozott mechanikával és a tutorialokkal. A legfontosabb változás, hogy már nem vagyunk egyedül. Akár a világot járjuk vagy csatázunk, esetleg fészkeket túrunk fel tojások után kutatva, azt a Rangerek egyikével tesszük – vagy a mellénk szegődő vermeili hercegnővel – a csapattársunk és annak monstie-ja nem irányítható karakter, magától dönti el, hogyan legyen hasznunkra. Úgy figyeltem meg, mindenkinek saját fegyverarzenálja van, és viselkedésük, például hogy valaki a támadásra vagy támogatásra koncentrál, különbözik egymástól. Ez persze azt is jelenti, hogy segítőinkre is vigyázni kell, ha túl sokszor elhasalnak egy ütközet során, az visszavonulásra kényszeríti a csapatot. A Kinship támadásokat – ezek minden monstie és gazdájának lassan töltődő és legerősebb támadása – össze tudjuk hangolni, hogy egy gyönyörűen kidolgozott speciális animáció keretében robbantsuk fel ellenfelünk esélyét a győzelemre.
Ezen kívül tovább mélyült a harcrendszer, a sorozatra jellemző kő-papír-olló támadásfajták és a szörnyek külön testrészeinek célzása és levágása megmaradt, de kaptak egy kimerültségmérőt is, amelynek feltöltése befolyásolja a viselkedésüket. A kristálykinövésekkel belepett feral monsterek és az invasive monsterek pedig még több külön mechanikával rendelkeznek, amiket viszont egyelőre nem spoilerezhetek. Pozitív meglepetés volt számomra, hogy a játék néhol kifejezetten nehéz, voltak olyan csaták, ahol be kell vetni minden eszközt, monstie-t és segítséget, de még így is volt, hogy visszavonulót kellett fújnom.
Még egy kedvcsináló apróság a beszámoló végére: a Monster Hunter egyik védjegyeként ismert vadászatok előtti főzés és lakoma bekerült a Storiesba is, és Eleanor vermeili hercegnő létére szerencsénkre mesterszakács is egyben.
A Monster Hunter Stories 3: Twisted Reflection március 13-án érkezik PC-re, PlayStation 5-re, Xbox Series X/S-re és Nintendo Switch 2-re, de egy rövid demo már most elérhető és kipróbálható minden érdeklődő számára.
