Ma kipróbáltam a citromos Gösser-t; eddig ellene voltam, csak azért esett rá a választás, mert a Teszkóban féláron adták (még a Radler-nél is olcsóbb volt).
Összességében nem vészes egyáltalán. Sőt, ha az ihatatlan, agyoncukrozott Radler-hez viszonyítom, akkor kijár neki egy kövér piros pont. Tetszett, hogy meghagyták benne a jellegzetes, kesernyés, sörös mellékízt, bár még így is kicsit édesebb volt a kelleténél (annak ellenére, hogy a Radler-hez képest ebből szerencsére alaposan kispórolták a cukrot).
+ míg a sört jól esik ízlelgetni, addig ezt alig pár perc alatt benyakaltam, mintha közönséges üdítőt ittam volna. Alkoholtartalma mindössze 2,0%, senkinek nem fog megártani. Szóval mint üdítőital meggyőzött (aminek viszont drága), és az elvárható Gösser-minőséget is hozza, de a sört hagyjuk már meg sörnek, egy jól bevált recepten nem érdemes változtatni. Ha valaki mégis kiakarja próbálni (rászokni nem fog, ezt megsúgom), 1000x inkább ezt válassza az olcsó ******* Radler helyett. Csak kicsit olyan ez, mint egy másik műfajban a Kölyökpezsgő.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”