Ez volt 2017

Megpróbálom már én is összeszedni a gondolatokat:

+ Az év végére összejött egy kapcsolat, eddig baromi jól érzem magam a hölgyeménnyel. Lehetek önmagam mellette - jobban mondva - mintha most lennék önmagam igazán. Nem vagyok öreg a 24 éves fejemmel, de furcsa, hogy épp egy 18 éves lány váltja ki belőlem ezt a hatást. Mindenesetre öröm, bódottá.
+ Lehet sikerült rájönnöm, hogy milyen pálya érdekel, ezért szeptemberben elkezdtem Jászberényben levelezőn a tanító szakot. Eddig érdekes, meg jól is sikerült a félév (bár még van két vizsga).

- Nem sikerült még mindig munkahelyet váltani, leragadtam a mostani helyen, pedig már elegem van kissé, meg a pénz is siralmas. Ezt idén mindenképpen megoldom, legkésőbb februárba már nem szeretnék itt lenni.
- Otthon lakom még mindig, s mivel tesóm mióta kényszerből hazaköltözött Angliából a kislányával szintén nálunk "csövezik", így elég kevés a magánszférám otthon. Kicsi az a ház annyi embernek.
- Ez nem csak tavalyra igaz, de nagyon elhanyagoltam a testmozgást, felszaladt jó pár kiló, ami leginkább a hasamon látszik meg.

Idén jó lenne teljesíteni:
- el kellene költözni
- most motivált vagyok a sportra, nem kisebb céllal, mint a fogyókúra vagy éppen az állóképesség javítás
- az egészségemre úgy összességében jobban figyelni
- új melót keresni
- a suliban teljesíteni a tárgyakat
- kialakítani egy reális jövőképet

Az utóbbi időben csak nagyon ritkán fejezem be, amit elk

Nah akkor éves blog szupi.

Prók:
+ Először is a meló. Végre tényleg azzal foglalkozhatom, amit szeretek, nem érzem azt, hogy egyik napról a másikra élek, rugalmas emberekkel és főnökökkel vagyok körbe véve. Nagyon megérte a tavalyi váltás. Szörnyen örülök annak is, hogy megfizetnek, 8-10 éve kajára se tellett.
+ Márciusban volt kiállításom a régebbi festményeimből, egy közölük eladásra is került (bár már nem érdekel úgy a téma, mint akkortájt).
+ Végre komolyabban el tudtam kezdeni foglalkozni a kedvenc hobbimmal – fotózás -, ehhez persze az is kellett, hogy elég büdzsém legyen, mert tényleg egy pénznyelő hobbiról van szó. De teljesen ráfüggtem, csak most, a szar idő beálltával kezdtem el újból a gép előtt game-elni, az év felében szinte végig outdoor voltam.
+ Némileg ehhez kapcsolódva elkezdtem fotópályázatokat figyelni, az elsőn amin indultam helyezést is elértem.
+ Bővült a családom egy unokaöccsel, nagyon jó a csávó.
+ Bár nem vettek fel oda, ahova szerettem volna (hiába értem el a 100%-ot, ha 15x-ös volt a túljelentkezés), nem omlottam össze, idén folyt köv. újból, addig meg bőven van más.
+ Egészség. Cigi már szinte nem is hiányzik, az alap betegségem is évek óta javuló tendenciát mutat. 30 vagyok, de olyan, mintha most élném a 20-at.

És akkor a negatív oldal:
- A fent említett családbővüléssel együtt járt az is, hogy a sógor szerepében egy faszkalap is bekerült a rokonságba, aki miatt eléggé le van korlátozva az unokaöcsém láthatósága (nem irigylem az elvált apák helyzetét).
- Halálozások a környezetemben. Csak az elmúlt 2 évben 5 temetésen voltam, de ha nagyon akartam volna, még egyszer ugyanennyire elmehettem volna (a közelebbi ismerősökhöz mentem el, vagy ha meghívtak). Többekkel beszéltem, másnak is volt ilyen időszaka, amikor egyszer csak beindult a halálgyár.
- Macskám is hiányzik.
- A jelenlegi közéleti helyzet reménytelen és kilátástalan, ennél már csak lejjebb lesz.

Nem fogadok meg semmit idénre, nem is szoktam. Meg kell tanulnom lazábbnak lenni, nem stresszelni embereken és körülményeken, hagyni kell a dolgokat a maguk sodrásában folyni, lesz ami lesz, mert olyan nincs, hogy nincs.
Mindenkinek jó egészséget, boldogabb új évet kívánok!

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Bldogabb Új Évet mindenkinek fórumlakók!

Jó év volt és a legjobbnak nézek elébe:

+ májusban apa leszek, ha minden jól megy
+ még van 2 hónapom a 40-ig
+ mindenem meg van, amit akartam (kivéve 2 gyereket, melyből az egyik úton van)
- jó munkahelyem van, de már kiégtem ott: nincs hova továbblépni és kisujjból kirázom a dolgokat (nincs kihívás)

i5-8600 - RTX 2060 - 16Gb - Windows 10 x64

Nem ez volt a kedvenc évem nekem sem.

- valaha volt leggyengébb részvételem a Dome életében (legkevesebb cikk, azokkal is sok csúszás, más területen zeró ténykedés)
- polgári foglalkozásom terén is főleg irodai munka, projekt előkészítés, tervellenőrzés, megbeszélés megbeszélés hátán, terep alig
- sok éve tartó lelki mélyzuhanás abszolút negatív csúcsának elérése, amelyet imádott nagymamám közelmúltbéli (a semmiből jelentkező betegségét és tragikusan gyors leépülését követő) elhunyta tetőzött be
- betöltöttem az XL kort (40-et), vagyis hivatalosan is már a B oldal pörög, csak azt nem tudom, mióta
- totál antiszociális lettem, amin nagyon sürgősen változtatnom kell
- munkahelyi viták (nagyon hangos szóváltások) kollégákkal, amelyek, még ha jogosak is voltak, nem ilyen módon kellett volna rendeződjenek - nem mellesleg pedig soha eddigi szakmai múltamban nem volt ilyenre precedens
- még mindig nem láttam a SW E VIII-at, pedig premier jegyem volt rá... (nagyon mélyen érint nagyikám elmenetele, nem tudok most vigadozni, még a legeslegkedvencebb univerzumomban sem)

+ gyönyörű és szerető családom van, akik mellettem állnak, és segítenek, támogatnak mindenben - nélkülük nem tudom, mi lenne velem
+ vannak igaz barátaim, akikre mindig számíthatok, és viszont
+ akadt néhány jó kis játék az év során - a legtöbbet most fedezem fel
+ volt három lazító wellness kiruccanás idén is - Lillafüred rulez!
+ az ünnepi szünet békés, nyugis és pihis a szeretteimmel és néhány jó barátommal
+ bizakodom, hogy 2018- jobb lesz, amiért aktívan küzdeni és tenni is fogok!

Tömören ennyi!

B.Ú.É.K. Mindenkinek, és csak a legjobbakat!

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Megnyitom, mert most van kedvem ilyesmihez, máskor talán már nem foglalnám össze magamnak sem, pedig most is csak kapkodok a gondolatok között, semmi struktúra:

- A tavalyi év vége felvezette a legszarabb évemet (decemberben kétszer is sikerült majdnem leoffolnom az EKG-vonalamat, majd január elsején jött egy szakitás, ami ismételten padlóra küldött (bár nem volt váratlan, legalábbis nem meglepő). Rá 4 napjára meg kirúgtak a számtech-cégtől ahol dolgoztam, mondván, hogy nincs informatikai végzettségem (a 150%-os túlteljesitett eladási mutatók nem voltak érdekesek), és felvettek a helyemre egy jogásznak tanuló valakit. (ekkor döbbentem rá, hogy sajnos a nyalizás alapkövetelmény, ugyanis hiába nem tudod megkülönböztetni a nyomtatókábelt a monitorétól mikor eladod azt - megtörtént eset -, ha jópofizol a megfelelő helyeken, nyert ügyed van)

- ezt követte életem legszarabb munkahelye, szerencsére hamar tudtam lépni onnan (augusztus közepe)

- azóta szabadúszóként mindenféle melót csinálok, az anyagi részt leszámitva abszolút pozitiv

- és megszületett bennem az elhatározás, hogy a versenyszféra nem nekem való, mert hiába dolgozok 3x annyit, mint egy frissen, egy büfészakról diplomával szalajtott egyén, nem az én fizetésem lesz a jobb. jövőre hacsak nem csavarják el a fejem megint valami hülye melóval, irány a honvédség

- párkapcsolati szinten a futó dolgok jellemezték az évet, eszméletlen csalódás a sok reményteljesnek indult randiból, szimplán a korombeliek már csak a Facebookon és egyéb online platformokon "jó partik", a valós életben erre már nem figyelnek oda

- ezt megcáfolandó most, december végén egy nálam pár évvel fiatalabb hölgyeménnyel ismerkedtem meg, és igen jól alakulnak a dolgok eddig, de vakon bizakodó már rég nem vagyok ilyen téren, úgyhogy majd meglátjuk

- voltam Erdélyben, csodálatos hely, és bár revizionista nem lehetek (nem fér bele a gondolkozásmódomba), azért a románok basszák meg

- rengeteg rossz napom volt, nagyjából az ősz kezdetéig nem volt olyan hét, ahol ne környékezett volna meg a depresszió, azóta azért kapaszkodom fel erőteljesen, sok könyvet olvasok, sok élmény ér, és szerencsére a baráti társaság azóta is állandó, ami azért mindig hoz pozitivumot

A kibaszás társas játék, sose feledd.