Olyan sokkal többet sajnos azóta sem tudtam vele játszani, jelenleg kb. 100 km-em van benne (szerencsére ez sokkal beszédesebb adat, mint a steames 7 óra, igaz, csak a lefutott szakaszok adódnak hozzá a megtett km-ekhez, a kismillió restart nincs benne). Mivel a Dirt Rally 2.0 az, amivel kapcsolatban vannak aránylag friss emlékeim, így elsősorban azzal vetném össze, tök random szempontok szerint:
- Először is, ez sokkal inkább emlékeztet az original Assetto Corsára, mint a Dirt Rallyra, ami a saját identitását illeti. A menürendszer, a menet közben is ki-be kapcsolható HUD-elemek, a setup felület mind-mind AC/ACC-örökségből származnak. Megmaradt az autóválasztáskor az autó kívül-belüli pásztázásanak lehetősége (ugyanúgy "beülhetsz", körbenézhetsz, felnyithatsz-kinyithatsz-felkapcsolhatsz mindent, nézegetheted és meghallgathatod a motort stb.). Hja, autós játékokban ez az egyik kedvenc feature-öm az NFS Porsche óta.
- Az engine egy módosított UE5, annak közismert előnyeivel és hátrányaival. Előny az, hogy veszettül jól néz ki még alacsonyabb beállításokkal is, a hátrány, hogy a többségünknek sajna vissza kell venni a látványból. Low-medium beállításokkal, DLSS-szel megtámogatva azért így is gyönyörűen néz ki. Oké, egyedül a fák és a növényzet az, amik valamiért még mediumon is ocsmányak, és egy ilyen grafikájú játéknál azért ez jobban kiütközik, mint egy Richard Burns Rallynál. High-on nyilván sokkal jobb a helyzet, cserébe a framerate is sokat romlik. Abban bízok, hogy azért az ACC-nél is időnként meg-megszépültek a fák egy-egy nagyobb frissítésnél, illetve, hogy még lesz sok idejük a fejlesztőknek az optimalizációra.
- Még mindig a grafikánál maradva, egyszerűen jó ránézni, különösen az autók néznek ki meggyőzően. Eddig a Dirt Rally 2.0 grafikája volt az egyik etalon a műfajon belül, na az ACR azt minimum lekörözi. Leginkább a színpaletta miatt (ez is maradt "Assetto Corsás"), a Dirt Rally 2.0 túlszaturált színvilágát valahogy sosem tudtam megszokni. Ráadásul a Dirt Rally 2.0 csak addig volt szép, amíg nem mentünk le a pályáról, mert onnantól kezdve rögtön kiderült a turpisság: hiába voltak sűrűn kétoldalt a fák, ha mögöttük már nem volt erdő. Ezért hálás ilyen szempontból az UE5 motor, ami sokkal alkalmasabb nagyobb játékterek létrehozására.
- Ha már pályák, a Dirt Rally 2.0 másik gyenge pontja a túl keskeny, és emiatt túl nehéz és sokszor nehezen élvezhető pályák voltak. Az ACR-ben egyelőre nincs túl sok pálya, de amiket próbáltam, azok egytől egyig élvezetesek és változatosak voltak, és legtöbbször kellően szélesek is. Ha egy ilyen pályán egyszer csak bejön párszáz méternyi keskeny rész, az csak jobban feldobja a hangulatot, mintha végig keskeny pályán mennél.
- Az FFB-n kicsit állítgatni kellett, de szerintem már most jobb, mint a Dirt Rally 2.0-ban, jobban érezni az autót. Mindig öröm, ha egy szimulátorban nem kell sokat pöcsölnöm a kalibrálással, a H-váltót is egyből felismerte (frissen kiadott early access játék, ezt nem győzöm hangsúlyozni!). Nekem valamiért könnyebben is kezelhető, vagy csak jobban kézre áll, nem tudom. A fizikai rész egyelőre érdekes, az esős-vízes aszfalt pl. szerintem még nem csúszik úgy, ahogy kéne, boruláskor is érdekeseket tud szaltózni az autó. Kicsit könnyebben is vissza tudtam jönni az árkokból, mint a DR 2.0-ban, ahol ott már ritkán volt visszaút. De eddig jó az összkép... még olyan részletek is meg vannak csinálva, hogyha nagyobb sebességgel letarolsz egy kisebb tuját, annak az elrepülő ága képes berepeszteni a szélvédődet.

Beteg. A törésmodell amúgy még jó sok fejlesztésen fog átesni, izgalmas lesz, ha később majd itt is felforr a hűtővíz vagy elrepül a kerekünk, de ezekre még várnunk kell. Viszont pl. a nézők hátrahőkölnek, ha veszélyesen közel kerülsz hozzájuk, meg ilyenek vannak már most készen.
Egyelőre ennyi, még vannak hiányosságok szép számmal, de eddig szimpatikus az irány, amit az ACR képvisel. Az alapok jók és egy csomó minden készen áll, az Assetto Corsa névhez hűen már most addiktív, ezt már csak fejleszteni kell innentől kezdve.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”