Barátnőm 24, én 33. Voltak kezdeti súrlódások, de ezek nagyon szépen leredukálódtak így 1,5 év alatt. Szerencsére sokkal nyitottabb gondolkodású és haladóbb szellemiségű a kortársainál.
A jelennel foglalkozunk és jelenleg nagyon szeretjük egymást és ez a lényeg. Persze sokszor beszélgetünk a jövőről is és vannak elképzelések, de meglátjuk hogy alakul. 2 év múlva szeretnénk nagyobb lakásba vagy házba költözni és gyerkőc is szóba került. Persze kizárólag a költözés után! Dolgozik most már lassan 3 éve, szépen bead a közös költségekbe, így nagyon szépen megvagyunk. A megengedéssel meg nem megengedéssel kapcsolatban mi eléggé kötetlenül vagyunk, mert nem tiltunk semmit a másiknak és elég nagy mozgásteret engedünk egymásnak. Mivel én techno rajongó vagyok és diszkópatkány, Ő pedig inkább chill, rap és hip-hop vonalon mozog, ezért elég ritkán járunk például együtt mulatni. Ő elmegy EFOTT fesztiválra, én meg B my Lake-re, mindenki a maga kis baráti társaságával. Nem vagyunk sülve-főve együtt, de így sokkal jobban értékeljük az együtt töltött időt (együtt élünk természetesen).
McCl@ne, ha jól emlékszem, neked már volt igen nagy korkülönbséggel barátnőd, de igazából mindenkinek szól a sztori/kérdés, aki volt már hasonló "szituációban":
Nekem most elég jól alakul a dolog és úgy vagyunk, hogy ő 19, én meg 26. Egyébként érett világszemlélet, gondolkodásmód jellemzi, de nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy a korkülönbség később okozhat súrlódásokat, pláne, ha majd elmegy fősulira (nyelvi előkészítő miatt 2 évvel idősebb az osztálytársainál), ahol majd nyilván kapni fogja a megkörnyékezéseket az új környezet miatt (mert szép, formás lányról van szó) és mivel elég szar gyerekkora volt, a bulikon is nyilván ott lesz (bár támogatnám, ha szocializálódna, ezzel nincs is gond). Nyilván baromság ilyeneken agyalni, most élvezni kell egymást, de azért mégis megkérdezném, hogy ti milyen buktatókat/előnyöket véltetek felfedezni ilyen esetben?
