Most még eldöntöm, hogy mi legyen, vagy veszek még jó pár órát automatán, de ezúttal már a saját környékemen (és megkérem az oktatót, hogy vigyen be a budapesti legpokolibb helyekre, hogy tovább edződjek), vagy beülök a manuálisba tanulni, és azon is levizsgázok, hogy azért teljes jogsim legyen, plusz az is építené az idegpályákat.
Mindenesetre nem kicsi kő esett le a szívemről. 2008-ban egyszer már elkezdtem, de akkor nagyon megutáltam a manuálist, kellett még idő, hogy beérjen az agyam. Tavaly év végén pedig csak azért kezdtem újra, mert akartam adni még egy esélyt a dolognak, és ezúttal bejött.
Mindig megállapítom, hogy oktatás tekintetében rossz időben születtem, mert mára már annyi kincset érő anyag van fenn a neten, ami régen nem volt elérhető (legyen az egyetemi tananyag magyarázata, okj vagy autóvezetés), pedig ezek sokkal könnyebbé tették volna az életemet kora huszonévesen. Az elmúlt hónapokban kismillió kreszes, forgalmi szituációs videót néztem meg, és rengeteget segítettek.
* Bár előttem egy jó tíz évvel idősebb nő vizsgázott.
