A nők.
Azok kellenek.
Hmm...
Meg nem is.
Szal jó nagyon, ha van.
Nah, mindegy áletemben volt két nagy szerelmem. Mindkét esetben én szívtam meg. Az első esetben egy 1,5 éves padlónfetrengés lett a végeredmény.
A második esetben pedig "lassú kínhalál". Itt az volt a gáz, hogy utána is nap mint nap találkoztam vele.
Olyan is volt, amikor én voltam valakinek a nagy szerelme és én okoztam fájdalmat. Persze nem szánt szándékkal, csak úgy alakult.
Szerintem egy fájdalmas szakítás után az egyedüli jó megoldás, ha nagyjából másik bolygóra költözik az ember és még az esélyét sem adja meg, hogy összefusson az imádott egyénnel. Különben vergődés, szenvedés, szuicid hajlamok, stb.
Nekem általában a barna nők jönnek be. Most is egy barna, zöldszemű gyönyörűség van "puskavégen", aki mellesleg is elég jól ellátott.
Remélem sikeres lesz a vadászat!

"Dilisek ezek a rómaiak...!"