Ahogy látom mi itt Qper úrral, jobban meghatódtunk a játékon, mint az átlag. Nekem a Syberia 1-2 nagyon sokat nyújtott... amikor játszottam vele tudtam, hogy semmi szörnyű, sokkoló jelenet nem lesz benne, hanem Kate bársonyos, nőies hangját hallgatva sodródhattam a történettel a meseszép grafika és fülbemászó dallamok mellett.
Oscart végtelenül sajnáltam... éreztem a karakterében egyfajta öniróniát, némi keserűséget és nem kevés szeretetet. A játék atmoszférája is teljesen megnyugtató volt, szinte öröm a szemnek.
Pár képet ki is mentettem a játékból (pl. Aralbad) és itt lógnak bekeretezve a szobám falán.
Remélem Benoit Sokal közreműködésével még jópár kalandjátékban lesz részem.
Számomra a Syb 1-2 egy igazi drágakő a kalandjátékok ékszerboltjában.
A Still Life-al is pont jókor kezdtem el játszani, méghozzá akkor amikor megundorodtam a GW-tól... olyan érzés volt GW-ról (kb. 2-300 "gyilkolás"/nap) Still Life-ra váltani, mintha egy L.A.-i forgatagból hirtelen egy békés kisváros életébe csöppennék, igazi felfrissülés.
Szóval, ha a kalandjátékok kihalnak (tudom ez már egy másik topic), akkor jópár PC-s játékos -köztük én is- gyászolni fog...
The Enrichment Center reminds you, that the Weighted Companion Cube will never threaten to stab you and, in fact, cannot speak.
