Gobiakos blogja

Őnekik...

Gobiakos | 2008.10.02. 20:31 | kategória: Elmélkedések

Épp vonaton ülök, és a motiváció, hogy tollat ragadjak, nem más volt, mint az agyamban már milliószor lefuttatott gondolat, miszerint:
A barát egy olyan ember, aki mindig ott áll melletted, és nem csak akkor, mikor a kocsmában rád kerül a sor, hogy a következő kört kifizesd, hanem akkor is, mikor az agyad ledobja azt a bizonyos ékszíjat és lesüllyedsz az abszolút mélypontra.
Tegnap éjjel erről a gyermekkori legjobb barátom újfent tanubizonyságot tett. Igazi öröm volt az ürömben, hogy - igaz, hogy közel 210km-ről, de - mellettem állt, mikor igaztán szükségem volt rá. A vígaszra szorulásom története most kevésbé érdekes, bár az tény, hogy kicsit meghasadt a szívem... De Ő ott volt velem, és nem hagyta, hogy teljes mértékben leamortizálódjak és magamba roskadva megtörjek. Szélárnyékot tartott, mikor a hurrikán végigsöpört volna rajtam, és - úgy érzem - csakis miatta leszek képes túltenni magam a történteken. És ezért köszönet jár neki!
Falusi srác lévén a lakóhelyemen mindenkit ismerek, és a magam és bátyám korosztályából kerültek ki a barátaim. Anya és Apa után a hozzám legközelebb álló emberek. És büszke vagyok rá, hogy őket a barátaimnak tekinthetem és ők viszont engem annak tartanak.
Sokaknak úgy tűnhet ez az írásom csak nyálcsorgatás vagy esetlegesen puncsolás nekik. Mások pedig így vélekedhetnek: "Nekem is vannak barátaim, mégsem írom le, hogy mennyire jó, hogy mellettem állnak." Az első vélekedés - szomorú, ha egyáltalán valakiben felmerül, de - abszolút téves megállapítás. A második pedig elkeserítő. Úgy vélem, hogy ha van az embernek egy (vagy több) igaz barátja, akkor az(ok) az ember(ek) megérdemli(k), hogy pár gondolattal megköszönje neki(k), hogy melette áll(nak).
Kedves Olvasóm, te máshogy gondolod? Nem értesz egyet velem? Időpocsékolásnak véled az ilyesmik (virtuális) papírra vetését?
Ugyan ebbe nem szólhatok bele, hiszen minden embernek szuverén joga, hogy megválaszolja az előbbi kérdéseimet, de elkeserítő, ha Te máshogy látod.
Én őszintén tisztelem és szeretem a barátaimat! Ezért is született meg ezen írásom.
Fankadelivel egyetértve én is azt vallom, hogy "aki elfordult, az nem is volt a barátod". Remélem nekem SOHA nem kell majd ezzel a dologgal szembesülnöm.

"Fekáliával támadtak"

Gobiakos | 2008.09.30. 11:49 | kategória: Elmélkedések

A minap mikor kezem közé vettem a Vas Népe napilap aktuális számát az utolsó oldalon egy "érdekes" cím szúrt szemet nekem: "Fekáliával támadtak".
A cikk szerint Budapesten fekete csuklyát viselő ismeretlenek a Sirály nevű zsidó kultúrális kocsmából kifelé tartó vendégeket egy vödör fekáliával leöntötték.
Gratulálok! Magyarországon szintet lépett a szabad vélemény-nyilvánítás: "Nem vagy szimpi, nyakon öntelek szarral!"
Hát ez csúcs! Ezek szerint én le vagyok maradva, mert ha valakivel nem egyezik az álláspontom valamiben, én először megpróbálom meggyőzni az igazamról vagy kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása után szimplán "lehülyézem", legrosszabb esetben pedig átülök egy másik asztaltársasághoz. De hogy valakit nyakon borítsak egy vödör szarral?! Hátezmegmiez??
Emberek, mi van velünk? Miért nem tudunk emberi módon megnyilvánulni? Őszintén mondom, nem értem.
Valaki ezt célravezetőnek találja, valaki egyetért vele, valaki csak jót derül ezen az egészen. Én személy szerint felháborítónak és szánalmasnak tartom.
A cikket a következő mondattal zárták: "Az ismeretlenek ellen garázdaság miatt indult eljárás." Én a garázdaság szó mellé még odatenném az emberi ostobaságot is... :S

A lustaság fél egészség

Gobiakos | 2008.09.28. 13:35 | kategória: Elmélkedések

Sokakban ez a mondat megdönthetetlen élet-alapelvként van jelen: „Ha nem csinálok semmit, nem eshet semmi bajom, ergo egészséges maradok!”
Sajnos nem elég, hogy „egészséges” marad, de még jól is jár, ugyanis ha az ember „megóvja magát”, értsd a lustaság határtalan méreteket ölt rajta, akkor az nagymértékben kihat az életére ilyen vagy olyan formában. Példálózzunk egy kicsit!
Ha egy férfi, aki beleszeret egy nőbe, bizonyos idő elteltével elveszi feleségül, és most jön a lényeg: LUSTA DOLGOZNI, az a következőképpen cselekszik: sok ideje lévén sokat kényezteti újdonsült nejét, ripsz-ropsz nagycsaládos embert csinál magából, és hónapról hónapra megkapja a családi pótlékot és a helyi önkormányzatnál felmarkolja a pénzt azért, mert hát ugye ő nem dolgozik; ha úgy tetszik nevezzük álláskeresési támogatásnak; ez váltotta le a munkanélküli segélyt.
Hát mi van velünk, emberek?! Kádár bácsi ezekkel az emberekkel kapcsolatban nem azon töprengett volna, hogy megbüntesse-e őket vagy sem, hanem hogy hányszoros életfogytiglani börtönbüntetésre ítélje őket. Hoppá! Na ez az, ami nem véletlen, és amit ma a 21. században kicsi országunkban sokan arcon köpnek! Szomorú!
„Miért ne szipolyozzam ki az „állam bácsit”, ha egyszer van rá lehetőségem?” És erre sajnos azt kell mondjam, hogy jogos! Ha egyszer hőn szeretett Magyarországunk és a vezetőség ilyen nagylelkű a lusta emberekkel, akkor csak tegye, DE úgy gondolom, mint leendő kereső ember, hogy ez esetben a keményen dolgozó polgárokat minimum kétszer annyira kéne megfizetni, mint jelen állapotukban vannak. Ez lenne a fair play. De erre is van magyarázat – mint mindenre – a parlamenti arcoktól: „A költségvetés-kalkulációk kimutatásai alapján sajnos nem tudunk több pénzt áldozni.” És ezzel el is van intézve, hiszen félistenekként nekik nem kell aggódniuk azon, hogy a hónap végén futja-e egy kiló kenyérre vagy sem. És az ő jóvoltukból a lusta embereknek sem kell ezen aggódnia.
Nyugodtan levonhatjuk a konzekvenciát az esetből: megéri nem dolgozni!
Ezeknek az embereknek annyira édes az életük, hogy majd’ kirohad tőle a fogam.
Épülj, szépülj Magyarország, ha így is megy neked!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.