Az elektronikus zene, és a bulik

rootshaper | 2012.11.14. 20:03 | kategória: agyfasz

a hétvégén sikerült megjárnom egy elektronikus zenével átitatott bulit, amit már kifejezetten vártam, hiszen egyik kedvenc előadóm lépett a pult mögé aznap este. voltak is elvárásaim, igyekeztem képben lenni, mikor eljött a perc, lelépett az előző DJ és megérkezett a nagy kedvenc. persze az első pár számnál még közel önfeledt volt a hangulatom, mikor kezdett valami nagyon gyanússá válni.

feltűnt ugyanis, hogy az úriember füles nélkül kever, és mintha már a sorrend is rémlett volna valahonnan... ja, persze, hát a legutóbbi albumról, amit rongyosra hallgattam. az történt ugyanis, hogy a jóember a saját zenéit mutatta meg a közönségnek, az album trekkjeinek a sorrendjében, s mindezt tette úgy, hogy még csak a látszatát sem akarta kelteni annak, hogy megerőlteti magát a szórakozásunk érdekében.

az már csak a hab volt a tortán, hogy mint szakmabelinek, egyből feltűnt az is, hogy átkeverésnél még a mélyet sem veszi le az egyik zenéről. nem, ugyan már, minek azzal is vesződni, a következő trekkhez úgyis újra vissza kell állítani. helyette percekig két zene szólt egyszerre, teli basszussal, ami a helyszín komoly hangtechnikáján a gégémet rezgette már. arról nem is beszélve, hogy mire az ember megszokta a duplázott basszust, az egyik zene véget ért és már csak cincogásnak tűnt a következő szám egymagában. de nem tartott sokáig az állapot, hiszen jött a következő, amit szintén percekig járatott az előzővel és így tovább...

sokan mondják, hogy igénytelen az elektronikus zene, és a közönsége is. azt kell mondanom, mint sok elektromos műfaj hallgatója, hogy ez sajnos nagyon is igaz. imádom a metált is, és még rengeteg akusztikus zenét, és borzasztóan éles a kontraszt a közönségek között. ha egy metál bulin elfajul a helyzet és a zenekar szart játszik, kifujjogják a picsába őket, kíméletlenül. ilyet a tizenpár éves bulizó pályafutásom alatt elektronikus zenei szórakozóhelyen még nem tapasztaltam. pedig higgyétek el, megjártam már pár szar bulit, és szívem szerint ordítottam volna, hogy takarodjon a delikvens a helyszínről, záros határidőn belül.

sok metálos barátom van szerencsére, akikkel elég komolyan el szoktunk beszélgetni ilyesmikről és sokuknak az elektronikus zene egyenlő a DJ-zéssel. holott a DJ-zés, mint olyan, mások zenéinek egymás után pakolása semmi megterheléssel nem jár. akinek annyi ritmusérzéke sincs, hogy két zene ütemét szinkronba tudja hozni, az inkább kerülje is el a zene művelését, bármilyen formában. az elektronikus zene ott kezdődik, hogy előkerül minimum egy midi billentyűzet, vagy valami vezérlő egység, amivel akár laptopról, akár igazi vasakból, de valami olyat csavar a zenész, amit otthon nem tudsz reprodukálni, ha megszakadsz akkor sem. valahogy úgy kéne kinézni egy elektronikus zenei bulinak, az én utópisztikus elképzeléseim szerint, hogy egy vizsgázott szakértő a zenész mellett áll és figyeli, hogy csinál-e legalább valamit, ha pedig nem, akkor nincs gázsi. mert ugye a drága jóember megkapja a pénzét, és utána általában szarik az egészbe, mert megteheti. a közönség jórészt nem veszi észre, mert hozzá van szokva az igénytelenséghez, a helynek meg végképp nem számít, az előző tényből következően. így mindenki boldog, kifizeti a belépőt, bebaszik, majd hazamegy és meghallgatja ugyanazt, ugyanúgy, mint este. semmi maradandó emlék a zenéről, semmi, amiről mesélhetsz, csak az, hogy melyik kukát rúgtad le hazafele menet, vagy melyik padon aludtál el.

a feladat tehát adott, valahogy a köztudatba kéne csempészni azt, hogy az elektronikus zene nem abból áll, hogy megnyomsz egy nagy piros gombot a számítógépen, ami ennek hatására zenét szül a semmiből. és most igazából a kollégákat szólítom meg, hogy ne adják lentebb a maximumnál, ha arra kerül a sor, hogy élő közönségnek kell játszani. ne legyen úrrá az igénytelenség és a leszaromság, mert az azt az eredményt adja, hogy teljesen jogosan kezdik el lenézni a műfajt. a közönségnek nem szólok, mert ha nem is az én idegbajos blogbejegyzésemtől, de változni fog valaha ez a helyzet, úgyis észre fogják venni és ha valaki igénytelenségbe merészel süllyedni, azt már akkor végre pillanatok alatt ki tudják majd szűrni.

Hozzászólások

1 | Barthezz 2012.11.25. 22:23
Én house-t és egyéb tucc-tucc alapú zenéket már szinte egyáltalán nem hallgatok, utóbbi időben dnb és dubstep bulikba járok. Azt vettem észre, hogy sokkal intelligensebb, kulturáltabb a közönség, mint akármelyik tucc-tucc disco bulin. Szinte ég és föld a különbség. Szóval pl. innen lehetne példát venni, ami persze nehéz, hiszen ez egy szűkebb kör, míg a tömeg és a sok tizenéves suhanc a house és egyéb változataira vevő, így az igénytelenebb emberek jóval nagyobb arányban vannak ezeken a partykon.

2 | rootshaper 2012.11.26. 19:44
direkt nem emlitettem stilust a bejegyzesben, hogy elkeruljuk ezt a mutogatast, hogy melyik stilus jobb meg melyiknek erettebb a kozonsege. jartam en mar rengeteg dnb buliban is, es ott meg csak hirbol sem ismerik azt, hogy liveact. cserelgetik a CD-ket, vagy vinyleket, oszt csa... hiaba jobb a kozonseg - bar en ezt nem tamasztom ala azert -, ha ott is ugyanazt kapod, amit otthon, csak szazszor tulvezerelve.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.