Mario egy ikon, a videojátékozással már-már szinonimává vált jelenség, minden új megjelenése pedig óriási izgatottságot vált ki a játékosközösségből. Ez nem véletlen, ugyanis részről részre olyan innovációkat hoznak a fejlesztők, legyen szó síkban játszódó kalandról, versenyzésről, szerepjátékról vagy térbeli mókáról, hogy a játék öröme maradjon a középpontban. Erre kerülnek rá építőkockákként az új elemek, amelyek a lelkévé is válnak egy príma platformer-élménynek. És ez a Super Mario Bros. Wonder esetében sincs másképp. Sőt!
Bowser konkrétan egy kastéllyá változik.
Mario és barátainak széles, játszható választéka ezúttal nem a Gomba-királyság megmentésére indul, hanem a szomszédos Virág-királyságba utazik, ahol az ördögi Bowser és csatlósai megkaparintják a hatalmas Csodavirágot, amellyel óriási erőre tesznek szert. Átalakítják a vidéket, maga Bowser pedig konkrétan egy kastéllyá változik (ami jópofa csavar a szokásos képleten, ahol egy várban kell legyőzni a gonoszt). Hőseink a hernyócska Florian herceg kíséretében (aki Pinokkió Tücsök karakteréhez hasonlóan fészkeli be magát kalapunkba) elindulnak, hogy begyűjtsék a csodamagokat és a királyi magokat, ezzel változtatva vissza mindent az eredeti állapotába.
A játék tematikus világokból áll össze, amelyek pályákra tagolódnak. Ezek között a Super Mario Bros. World 3-ban bevezetett nagyobb térképen közlekedhetünk, amely maga is különféle extra kis titkokkal van megpakolva. Általában minden pályán két magot zsebelhetünk be. Az egyiket a pálya teljesítésével, a másikat speciális módon, ami összefonódik a program nagy újításával, a csodavirágokkal.
A csodavirágokat felszedve a pálya kissé megbolondul.
Ezeket a növényeket felszedve a pálya váratlan módon megváltozik, kissé megbolondul. Lehet, hogy a tereptárgyak kezdenek el mozogni (például a csövek kígyózni), vagy egy hordányi ellenfél üldöz minket. Máskor felgyorsulnak vagy lelassulnak az események, figuránk átkerül egy másik síkba, vagy épp átváltozik egy lénnyé, új képességeket szerezve. A növény hatása vagy egy idő múlva ér véget, vagy amikor megkaparintjuk zsákmányunkat, a magot. Ez az újítás egyébként fenomenális, ráadásul nincs két ugyanolyan módosítás! Minden pályán valami egyedi, a szakaszhoz szabott élményben lehet részünk, ami elképesztően élvezetes.
A magokkal újabb pályákat oldhatunk fel, araszolva a főgonoszokig. Egy idő után már mi dönthetjük el, hogy a maradék világok közül melyikbe vándorlunk, így szabadon oszthatjuk be a kaland második felét. Vannak lazább szekciók, arénaszerű megmérettetések, versenyek vagy kincskereső jellegű szakaszok, de a „klasszikus” terepek is elég változatosak (köszönhetően a tematizált világoknak és a fejlesztők kreativitásának). Ráadásul a program nagyon jutalmazza a kíváncsiságot, így érdemes minden zegzugot felkutatni, mindent megpiszkálni és kipróbálni. Ha egy pályán nem találtunk meg mindent, nagy eséllyel annál a jelentéktelennek tűnő valaminél lesz, amit épp kihagytunk.
Kísérőnket, Florian herceget extra képességeket jelentő jelvényekkel ruházhatjuk fel.
Újdonságok még a jelvények, amelyekkel kísérőnket, Florian herceget ruházhatjuk fel. Ezek extra képességek, amelyeket a pályák elején választhatunk ki (vagy ha elbuknánk, akkor is cserélgethetjük ezeket). Van, ami bevonzza az érméket, míg egy másik jelez a rejtett tárgyaknál. Ugorhatunk nagyobbat guggolásból, kilőhetünk egy indát a falhoz tapadáshoz vagy ejtőzhetünk kalapunkkal stb. Ezek könnyítések, amelyek alternatív megoldásokat kínálhatnak a pályák során, de vannak akadálypályák is, amelyeket konkrétan ezekre terveztek. Akinek a falról elugrás nagy nemezise volt ezidáig (itt most a feleségemre gondolok), az is fog találni magának könnyítést a művelet végrehajtásához.
A képességek is bővültek, például hősünk fújhat buborékot, szerezhet a könnyebb közlekedéshez fúrót, vagy ami a legmenőbb: elefánttá változhat. Ezeknek is mind remek funkcionalitása van, amelyeket maximálisan kihasznál az élmény. Trombitás alakban zúzhatjuk a kockákat, ormányunkkal arrébb pöckölhetjük a delikvenseket, de még vizet is sprickolhatunk. Ami újdonság még egy elefánthoz képest, hogy képesek vagyunk továbbra is ugrani. :-D Fontos információ lehet, hogy megszűnt az időlimit, így bátran felfedezhetünk a pályákon, nem kell loholni semerre, mint a korábbi 2D-s felvonásokban. Eddig is elég játékosbarát alkotások voltak a Mario-szoftverek, de így még kelendőbbé válhat a játék.
Kreatív, innovatív és az alapkoncepciót folyton felrázó ötletek egymásutánja, tele fantáziával és merészséggel.
A gyönyörű képi világ mellé kellemes, a stílushoz mindig passzoló zene társul, így a teljes csomag egy hangulatos, audiovizuálisan vonzó élmény, amelyet nemcsak kezelni, hanem nézni, fogyasztani is pazar. Kissé feleslegesen ugyan, de többjátékos mód is került a mókába, ami, ahogy a 2D-s platformereknél szokás, hamar káoszba torkollhat. Ezt már a Sonic Superstars cikkemnél is pedzegettem: sajnos ez az élmény inkább egyedül jó, de mint írtam, nézni is szórakoztató.
A Super Mario Bros. Wonder címe tökéletesen leírja az élményt: csodálatos. Kreatív, innovatív és az alapkoncepciót folyton felrázó ötletek egymásutánja, tele fantáziával és merészséggel. Egyszerre természetes és meghökkentő következő lépéseként a 2D-s Mario-szériának. Tartalmas játékideje és csodálatos hangulata csak hab a mesterien összerakott játékélmény tortáján. Ha kicsit is kedveled Mariót vagy a műfajt: kötelező vétel!
