Jellegzetes filmes klisé mind a krimikben, mind a horrorfilmekben, amikor a főhős talál egy hullát, aztán mire visszaér a helyszínre a rendőrökkel, már nyoma sincs a holttestnek. Sőt, ilyenkor általában olyan patyolat tisztaság van, mintha egy IKEA-kirakat lenne a hely. De mi történik ilyenkor a hullával és a mocsokkal? Erre a kérdésre kapunk választ a PlayWay és a President Studio szimulátorában, a Crime Scene Cleanerben. A játék piszok jó értékeléseket kapott a Steamen, ezért különösen kíváncsi voltam, hogy tényleg olyan jó-e, vagy csak egy újabb sablonos szimulátor a lengyelektől.
Nos, az igazság az, hogy egy picit mindkettő. A Crime Scene Cleaner egy egészen szórakoztató játék, amely már messze nem annyira fapados mint a lengyel kiadó néhány évvel ezelőtti játékai, másfelől viszont ez is csak ugyanarra a sablonra épül mint a többi PlayWay-szimulátor. A játékosok ezúttal egy bizonyos Mr. Kowalskit alakítanak, aki egyszerű takarítóként és karbantartóként tengette életét, ám a sors úgy hozta, hogy Big Jimnek, az alvilág legádázabb gazfickójának látóterébe kerül. Big Jim pedig nem holmi budipucolással bízza meg, hanem bizony ilyen-olyan bűncselekmények (oké, lényegében kizárólag gyilkosságok) helyszíneinek kitakarításával. Ez viszont kellően macerás, összetett és nehézkes munka, nem véletlen, hogy egyébként olykor egészen sziporkázó fekete humorral megáldott hősünk minden egyes megbízása elején azt morogja maga elé a garázsból kihajtva, hogy „ez egy hosszú éjszaka lesz...”
A játékmenet lényege tehát a takarítás. Ez mindig többrétű, és célszerű is valamilyen szisztémát felállítani magunknak, ha nem akarunk felesleges köröket futni. Minden gyilkosság helyszínén garantáltan lesz vér. Nem kevés, úgy nagyjából annyi, mint a Hullajó fináléjában volt. Emellett a gyilkosságok velejárója, hogy van hulla is, általában több is. Az is gyakori, hogy a gyilkosság körül keletkezik némi hulladék is, nem beszélve a dulakodás nyomairól. Nos, ezeket mind nekünk kell eltüntetnünk.
A vér felmosásához több eszközünk is van, de a nagyját azért felmosófával és szivaccsal fogjuk felnyalni. Ehhez vödör is kell vízzel, amit a fürdőkben tudunk feltölteni. Mind a szivacs, mind a felmosók idővel telítődnek vérrel, ilyenkor ki kell őket mosni a vödörben, majd amikor a vödörben is már túl koszos a víz, akkor azt cserélni kell.
Itt jegyezném meg a játék egyértelműen legidegesítőbb tulajdonságát, a fizikát. A tárgyakat szabadon lehet mozgatni, dobálni, felborítani – ez érvényes a vödrünkre is. Megszámolni sem tudom, hogy hányszor borítottam fel munka közben, ami persze nemcsak az újratöltését jelenti, de egyben újabb feltakarítandó foltot is. Ráadásul sokszor előfordult, hogy amikor a felmosót vittem a vödörhöz kifacsarni, a játék nem érzékelte, hogy mit akarok, és nem kifacsarta, hanem felborította vele a vödröt...
Amikor épp nem rage quitel az ember a vödör miatt, azért alapvetően mókás a takarítás. A már említett eszközök mellé kapunk mobil nagynyomású mosót, sima lámpákat és UV-lámpákat is, illetve idővel kislétrát és baltát is vihetünk magunkkal. Szintén fontos a kukászsák, mert a szemetet és romokat abba gyűjtjük, de ez is hamar megtelik.
Mind a hullákat, mind a zsákokat a pickupunk platójára vagy egy kézikocsiba kell pakolnunk. A suvickolás alapvetően nem nehéz, de elég lassú és pepecselős munka. Hamar önismétlővé is válik, mert azért ne legyenek illúzióink: hiába a változatos pályák, mindenhol csak szemetet fogunk szedni, vért felmosni, hullákat eltüntetni és bútorokat visszatologatni a helyükre.
Az eszközeink fejleszthetők is, idővel gyorsabban tüntetik el a vért vagy lassabban telítődnek meg. Többet kapunk lámpákból és felmosóból is, de így szerezhetünk baltát és létrát is. A vízbe vegyszereket tölthetünk, hogy fokozzuk bizonyos tulajdonságait. Ezek mind ötletes és jól működő játékelemek. A már említett változatos pályák közt a nyomornegyedi koszos lakástól az okosotthonon keresztül és az éttermen át a múzeumig bezárólag sokfelé megfordulunk. Minden pályán szert tehetünk némi mellékesre is, mivel rengeteg értéktárgyat és pénzt dughatunk zsebre, ami kell is, mert a pénz lényegében az XP-t jelenti, amiből fejleszthetjük cuccainkat.
A Crime Scene Cleaner valóban a jobban sikerült szimulátorok közé tartozik, sőt. A legjobban sikerültek közé is sorolhatjuk, nem véletlen az a 97%-os steames tetszési index sem. Persze bőven vannak hibái és bosszantó hülyeségei, de valahogy ezt már megszoktuk (kis túlzással el is várjuk) a PlayWay-játékoktól. Ugyanakkor van egy fura elégedettségérzés az emberben, ahogy a gigantikus vérfoltok lassan eltűnnek, a bútorok visszakerülnek a helyükre, a hullák pedig szépen becsomagolva sorakoznak a kocsi platóján.
