Negyedik alkalommal került megrendezésre az év legfontosabb geek eseménye, a Budapest Comic Con. Hogy a lúd kövér legyen, most is több rendezvény futott mellette párhuzamosan a tavalyi év mintájára. Az egyik a társasjátékokat középpontba állító Board Game Expo, a másik pedig a videojátékoknak hódoló OGEX (emiatt egy nyomtatott PC Guru magazin is megjelent a rajongók nagy örömére, illetve regisztrálás után ingyenesen látogatható volt a rendezvény ezen része). Tanulva hibánkból idén már két napra látogattunk ki, úgy gondolva, így mindenre lesz majd idő, de nem árulok el nagy spoilert, hogy megint több volt a látnivaló.
Az esemény fő attrakciója most is a világsztárok szereplése/interjúi, illetve híres képregényes szakik dedikálása és a velük való beszélgetés volt. Sorok álltak mindig a nagy neveknél, de aki kivárta, kellemes élménnyel gazdagodhatott, hogy szóba elegyedhetett például az X-Men egyik legfontosabb írójával, Chris Claremonttal (hogy csak a legnagyobbat emeljem ki). Saját szememmel láttam, ahogy Chris meghatódott egy régi füzet aláfirkantása előtt, amit még évtizedekkel korábban írt (átlapozta a teljes képregényt, mélyet sóhajtott). László Márk és Németh Gyula is dedikálták műveiket, utóbbival hosszan elbeszélgettem, még rajzolt is nekem.
A szombati napot toronymagasan vitte Chris Claremont, a nagyszínpados interjú érzelmesre, de professzionálisra sikerült. A Marvel se tartana itt a Chris és hozzá hasonló elhivatott művészek nélkül. Az egyik legfontosabb képregénnyé vált a ’70-es évektől 1991-ig, a sokszereplős mutáns család életén mesterien dolgozott, mindig megtalálva az egyensúlyt az akció és a karakterépítés között. A magyar olvasók rendszeresen találkozhatnak műveivel a Bubi Bolt képregénykiadó jóvoltából, akik pont a Claremont-érából adják ki a köteteket megszakítás nélkül már egy ideje.
Képregényes fronton a hazai nagy kiadók szinte mind képviseltették magukat. Pont ekkor került megrendezésre az Ünnepi Könyvhét, így a többiek vagy ott, vagy megosztott erővel voltak jelen a Comic Conon. Közvetlenül lehetett beszélgetni a kiadókkal (Frike, Fumax, Vadvirágok stb.), újdonságokkal is készültek, így a pénztárcák szépen nyögtek. Viszonteladók közül is sok ismerős arccal lehetett összefutni, illetve rengeteg kisebb művészt is meglátogathattunk a standjukon. Áruból nem volt hiány, nem csak szuperhős témában lehetett mazsolázni a geek cuccok közül. Nagy teret kapott a saját készítésű portéka, a legnagyobb részt ezek közül a 3D-nyomtatott és/vagy festett termékek tették ki.
Rengeteg ember volt kíváncsi a rendezvényre, jelmezes látogatókba is rendre belefutottunk. A külföldi viszonylattól azért jócskán el vagyunk maradva, de tisztelet, aki beöltözött, mert azért elég meleg volt. A két hatalmas csarnokban elviselhető volt az idő, a tiszteletkörök és bevásárlás után áttértünk a Board Game Expo részlegébe, ahol elég sok időt töltöttünk el mindkét nap. A hazai legnagyobb kiadók rengeteg társasjátékkal készültek, de a kisebbek sem panaszkodhattak. A Vagabund játékaihoz szinte nem is lehetett leülni, mert akárhányszor visszatértünk, játékban voltak. Így viszont rengeteg ifjúsági és családi játékot tudtunk kipróbálni, amelyek rendre pozitív csalódást okoztak.
Ez a részleg (mármint a BGE) nagyobb területet érdemelt volna, több asztallal. Kint volt mutatóba az idén megjelent és magyarul ősszel érkező Elder Scrolls is, de sajnos játszani nem lehetett vele. Egy érdekes magyar fejlesztésű játékot is tudtunk nyomni az akkor éppen vidékről érkező és hozzánk csatlakozó barátainkkal. Az Időhurok nevű alkotás nem egyszerű, a rendelkezésre álló 25 perc feszes élményt kínál, amit az utolsó percben nyertünk meg, persze egy picit segített a játékmester is. Így öten jó pár játékhoz le tudtunk ülni, ami kellemes időtöltés volt. A programot csak az interjúkra szaladgálás szakította meg.
Vasárnap például nem kisebb figura, mint Giancarlo Esposito beszélt a nagyszínpadon. Egy őrületesen pozitív embert ismerhettünk meg, baromi jó fej volt, érdekesen mesélt a filmekben és sorozatokban játszott negatív karaktereiről. Tényleg az egész egy játék neki, munkának egyáltalán nem érzi bevallása szerint, ugyanakkor profin és alázatosan dolgozza ki érdekes figuráit. Sokkal jobban szereti a rossz oldalt alakítani, mert nagyobb kihívás és árnyaltabb egy bűnöző személyisége, mint egy „unalmas hőst” játszani. Az idei Comic Con legérdekesebb része volt ez az interjú, amely emlékezetes marad, illetve elgondolkodtató is volt.
Az OGEX kiállításán csak átsiklottunk, de kint volt például az új Nintendo Switch 2, VR-eszközök, retro konzolok, szimulátorok, valamint magyar fejlesztésű címeket is kipróbálhattunk idő előtt. Visszatérve a másik két rendezvényre, a MATE (Magyar Társasjátékos Egyesület) díjazta a legjobb hazai társasjátékokat, ahol különdíjas lett a Hősök, kívül tágasabb!, ami egy zseniális játék, próbáljátok ki. Kiosztásra került ismét a Futaki Attila-díj, amely az elhunyt képregényrajzoló emléke előtt tiszteleg. Rengeteg kvíz is zajlott különféle témában, és a legkisebb látogatók is harcba szállhattak minecraftos nyereményekért.
A LEGO szerelmesi is remek építményeken legeltethették a szemeiket, hiszen volt itt 4 méter magas láma, hatalmas Mario és Ninjago, külön részleg a szetteknek, Star Wars diorámák és más. A Csillagok háborúja amúgy is pörgött, rengetegen öltöztek be a világából pozitív vagy negatív karakternek. Vasárnap délelőtt egy rendes felvonulás keretében, zenével megspékelve vonultak át a csarnokokon hosszú perceken át, ami számomra meglapozta a vasárnap reggeli jó hangulatot.
Mindkét nap elégedetten távoztam, és nagy pacsit küldök a szervezőknek, hogy ismét maximálisan kitettek magukért, remélhetőleg jövőre ugyanígy egy élményekben gazdag hétvégét tölthetünk majd el, hasonlóan jó programok közepette.
