Talán azért is, mert még kis csíra voltam, mikor elém került a játék először. Első számítógépem volt, ahhoz se nagyon értettem. Marionál bonyolultabb játékkal se játszottam még. Az oké volt, hogy elindítom, kiválasztom a világ tulajdonságait meg bökök egy nemzetet. Azután csak néztem jó darabig, hogy valami színes paca van a képen, meg valami villog. Az angol tudásom is inkább még a zéró felé konvergált akkoriban, az se húzott ki a pácból.
Az áttörést az hozta meg mikor rájöttem, hogy a "villogó valami"-vel lehet mozogni és egyszer feljött egy ablak, hogy press 'B'. És megalapítottam első cives városom. Onnan meg már nem volt megállás sok-sok évig.

Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.
