Harminc felettiek társasága

Szerintem az a kiscsávó, aki meg tud formázni(nem véletlenül, hanem készakarva) egy vinyót, nem hiszem, hogy már annyira ragaszkodik ahhoz, hogy apuci legózzon vele.

"Dilisek ezek a rómaiak...!"

Persze írhatnak harminc alattiak is, főleg ha esetleg az apukájuk is játszik számítógéppel...

Az érdekel, mind a felettiek, mind az alattiaktól, hogy mi az optimális mértéke a számítógépes játszásnak?

Arra gondolok, hogy az én generációm volt az amelyik Magyarországon először kezdett játszani C64-en, meg Zx-en és ezért nekünk ez már nagyon benne van a pakliban. Mi tökre megfertőződtünk ezzel a szenvedéllyel és elég sokat játszunk azt hiszem. Néha túl sokat (de hát mit tegyek, ha jól esik...!

De közben ez a generáció felnőtt és gyerekei születtek és azt veszem észre, hogy ez a legújabb generáció kezd luddista lenni és utálják a számítógépeket és a gameseket, mert apuci ahelyett, hogy velük játszana, inkább a géppel játszik. Több olyan esetet is hallottam, hogy gyerek formatálta a gépet otthon, hogy vele foglalkozzanak inkább.

Persze ez remélhetőleg extrém eset és az apák vannak annyira józanok, hogy ne legyenek ennyire hülyék, de azért a probléma adott. Várom a véleményeteket!