Érdekes, valahogy pont ezt éreztem a cod4 kipörgetése közben: mintha az előző epizódok nagyobb kihívás elé állítottak volna.
"de én sem tudok objektívan hozzáállni, ha magával ragad a játék"
Na ez jó, legalább nem vagyok egyedül!
Sokan írták a BIA előző részeire, hogy egy idő után unalmas a "taktika": fedezettűz, oldalról besurranok, leküzdök. Nem tudom: én többszöri végigjátszás után sem tudtam megunni, sőt megkockáztatom: hibájának sem rovom fel. Miért is? Mert alapjaiban valahogy így lehetett, hiszen a harcászat - főleg az ilyen rajszintű - rém egyszerű dolog. (Emlékezzünk a BoB filmsorozatban, hogy Sink ezredes egy mennyire rémprimitív ábrán magyarázta a századszintű manőverezést, bekerítést.)