Don-kanyar Emlékjáték

...úú, öcsém, én se írok többet egykor AAR-t.

A kérdés jó, és nyilván mindenki mást is érdekelne, mielőtt „belevágnánk a közepébe”, illetve nem volt „ott” a blog-csatánál, hogy hogy is zajlik „élesben”. Ezt legjobban egy példán tudom bemutatni: A csata „szimulációja” párhuzamosan fog a fórumbéli játékkal futni, a Combat Mission: Barbarossa to Berlin nevű, fél-körökre osztott, fél-valós idejű (WEGO rendszerű) játékon. Ez azért baromi jó, mert ezzel a játékkal így igen szépen és gond nélkül meg lehet oldani a „fórum játék” interakciót. Na, de lássuk a példát!

HOGYAN FOG ZAJLANI AZ ÜTKÖZET?

Tegyük fel, hogy van egy kicsi terepünk, amin egy tanyának is kevés falucska található, ezen kéne erőszakos felderítést végezni. Két játékosunk van, „A”, és „B”. Megtörtént a sorsolás, és „ezt dobta a gép”. Kezdésképpen, ki kellene adni az utasításokat az „előtervnek” megfelelően. Mindenki csak a maga cuccainak parancsolhat, de ésszerű volna figyelembe venni a másik kérését is. Adni fogok egy térképet is természetesen (sőt, néhol többet), arra firkálhat Painttel mindenki állatmód, de ha nem kíván ennyi időt szakítani a játékra, akkor sincs gáz, megoldható a parancskiadás csak szóban, csak akkor sajnos esetleg pontatlanul fogom „gépbe vinni” azt.

Tegyük fel, minden infó adott, megvannak a térképek, a felderítés információi, napiparancs, minden, ami kell, meg az is, ami nem.

Kezdés

Mint amolyan „játékvezető” (inkább csak közvetítő), megmutatok a terepről mindent, amit lehet, illetve azt is, hogy esetünkben rögtön a kezdéskor az ’A’ játékossal szemben etwa 200 méterre két harckocsi áll. Hoppá.

’B’ játékos fogja magát, és felfirkantja a tervét, majd feldobja képfeltöltésre. Ehhez az első hozzászólásokban ismertetett parancsok közül válogathat, de érdemes benézni a blogos játék kiértékelésébe is (első hsz-ben linkelve), mert mivel egy lehelletnyi „szerepjáték”-jellege is van a dolognak, nem pusztán tűzvonalakban és mozgásokban rejlik a megoldás. (Megjegyzem: ezen a pályán sokkal inkább „vonalakban”, mivel nincs külső segítség. Ezen a pályán a csapatmunkán múlik a dolog. …gondolom én. ) Lényeg a lényeg: Tegyük fel, hogy az ő elképzelése az, hogy kettéosztja a szakaszt, és úgy fejlődik fel támadáshoz. ’A’ játékos természetesen beleszólhat, ha ő ezt túl kockázatosnak ítéli a nyílt mező miatt, de tegyük fel, hogy ’B’ játékos köti az ebet a karóhoz állatmód. Közvetlen beleszólása tehát ’A’ játékosnak ’B’ csapataira nincs, de megpróbálhatja leérvelni. Ezúttal ez nem sikerül.

’A’ játékos viszont épp mással is el van foglalva: a fent említett harckocsikkal. A fenti képből tegyük fel, hogy levágja, hogy az említett harckocsik Stuart könnyűharckocsik, vagy nem vágja le, de ’B’ játékos érti a dörgést, és felvilágosítja. Ekkor vagy rágúglizik, vagy a méretből adódóan (lásd: „Kicsi sz*r”) megtárgyalja magával, hogy egy 75mm-es gránát testvérek között is elég szétszedni ezeket a majmokat. Tűzparancsot ad tehát, illetve a „vadászat” parancsot, hogy ha végzett az ellenség harckocsijaival, szépen menjen előrébb, és keressen még!

Ezt követően vagy úgy döntenek, hogy nincs több utasításuk, vagy lejár a parancskiadásra szánt idő. (úgy 2-3 nap körül.)
Ekkor én mindezt „beütögetem a gépbe”, ami kiköpi az eredményt, amivel jövök, ahogy tudok:

1. kör

Drága ’A’ játékos!
Az volt, hogy harckocsid parancsodnak megfelelően tüzet nyitott, de elvétette a célt. A Stuartok viszont nem, de szerencsére a 3,7cm-es páncélgránát [liink:kepfeltoltes.hu/081211/3060592241_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]lepattant[/link] a homloklemezről. A Panzer válaszát viszont Nem tette zsebre. Ezt követően előreindult (de zárt búvónyílásokkal a tűzharc miatt), mert a robbanásban elvesztette a hátul haladó ellenséges harckocsit. A faluban gyalogságot látott viszont egy házban, odafordította a tornyát, éééééés… itt tartunk most.

Ami ’B’ haverunkat illeti,
Gyalogosai rendben megindultak, de az északi két raj erős kézifegyvertüzet kapott, és visszafelé kúszik. Egy sebesültjük van. A jobb oldal gond és veszteség nélkül menetel célja felé.

…eztán ismét a játékosoké a szó.
’A’ játékos a sikertől vérszemet kap, és mondjuk nem figyelt oda arra, hogy a lőtávolság 200 méter, amin belül a Stuart kis űrméretű páncéltörő lőszere meglepő dolgokra képes! A Panzer IV. G lövege pedig ugyan „kétszer akkora”, de hiába, ha amúgy papírból van. ’B’ játékosnak sem tűnik fel, hogy nem kéne annyira erőltetni a dolgot, így ’A’ parancsolja, hogy folytassa a vadászatot. Csakhogy bár a még ép Stuart már látható, a harckocsi nem vette észre, mert a gyalogsággal van elfoglalva, a kilátás egy bezárkózott harckocsiból meg nem a legjobb! Tornya más felé néz. ’A’ tehát tűzhelyesbítést kér, és beirányozza a harckocsit. Mellékesen odaszól ’B’ játékosnak, hogy a harckocsi már igen bent van a faluban, kitéve az ellen gyalogságának, igyekezzen már kicsit.
’B’ játékos erre úgy dönt, nem azt közli ’A’-val, hogy „Tolass hátra akkor, hülyegyerek”, hanem „Igyekszem.” Parancsot ad tehát a támadás folytatására. A kúszó csapatok felkászálódnak, és ismét megindulnak a bal oldali erdőbe. A jobb szárny még mindig úton van.

Ennyit erről. Parancskiadás vége, most jön az én „munkám”, leszimulálom a kört a kapott parancsokkal:

2. kör

’A’ játékos! Akadt egy kis gond. …a Stuart kilőtte a harckocsidat. A lövés a tornyot érte, a töltőkezelő súlyosan sérült, a kezelők elhagyták a járművet, és a fenyvesben kerestek menedéket. Erről közlök egy videót is, amit most a példa miatt nem tettem meg, mert urambocsᒠezzel most nem szórakozok. Mivel nincs több egységed (a Donnál persze senki nem egy szál harckocsival fog flangálni), két dolgot tehetsz: leokézod, és én megköszönöm a játékot, de a kiértékelésnél természetesen ismét várlak, hiszen eredményeidet közlöm, vagy – ha van még, akkor – igényelsz a még hátul ácsorgó, új játékosokra váró csapatok közül egyet. A próbajátékban ilyen nincs, tehát könnyes búcsút kell vennünk. A karaktered viszont – a harckocsiparancsnok – életben van. …ha ez vigasztal.

’B’ játékos, szénád jobban áll ugyan, de csak jobb oldalt. Ott a csapatok az első parancsodnak megfelelően beérkeztek az általad meghatározott helyzetbe. Bal oldalt viszont az egyik raj nem bírta tovább idegileg az előretörést a tűzben: megfutamodott, mialatt veszteségeket szenvedtek. Ők jártak jobban, mert a másik rajod foggal-körömmel tartotta magát az elképzelésedhez, és mindjárt beér a pozíciójába: ennek az árát is megfizette, négy fő veszteséggel.

Mit kívánsz tehát tenni?

…ééés itt jön a dolog „szerepjáték-jellege”: ’B’ játékos felméri a helyzetet: Harckocsi, beásott védelem. Meg lehet kockáztatni, de már most sincs meg ehhez egy teljesértékű szakasza. Választhat ismét: Megpróbálja beásni magát, és tűzharccal kikényszeríteni valamit, visszavonul, úgy döntvén, irreálissá a feladat, ezáltal lényegében bukja a katonai jellegű objektívát, de „csak” kb. négy sebesülttel és két halottal kell elszámolnia, avagy megpróbálkozik a falu bevételével, mert érez magában annyi találékonyságot. …vagy, mert a parancsot keresztülviszi az emberei (és a saját, elvégre ott a pályán a karaktere) élete árán is.
’B’ esetünkben úgy dönt, visszavonul, és feladja a próbálkozásokat, hogy

A végén lesz természetesen kiértékelés is, de az úgyis akkor lesz majd esedékes. Azért egy kis ízelítő:
Legnagyobb taktikai hiba: ’B’ játékos – átküldte az embereit a nyílt területen futással, fedezet nélkül (a géppuska is menetben volt, ráadásul a másik szárnyon), a falu előtt.
Legeredményesebb játékos: ’A’ játékos – a Stuart kilövésével.
Legkorrektebb, becsülendőbb lépés: ’B’ játékos meghátrálása
Leghősiesebb csapat: ’A’ játékos – 2. raj, XY őrmester, életének kockáztatásával teljesítette a parancsot, átjutott a balszárnyon. (…özvegyének elküldjük a II. osztályú Tűzkeresztet.)
Stb.
Illetve például az a csóka, aki SZERINTETEK a legjobb volt valamiben! Erre leszek leginkább kíváncsi. ^^
Végül játékosokra lebontva az okozott és elszenvedett veszteség, a győzelmi arányok, illetve egy térkép, feltüntetve a német magyar, és az orosz lépéseket, és a főbb eseményeket.


…körülbelül. (Ha valahol hülyeséget írtam, fogjuk az éjjel egyre.)

Nomost lenne egy kérdésem. Nem vagyok tisztában azzal , hogy a játék hogy fog zajlani, mivel játszuk le.? Előre is köszi a választ, tudom elég hülyén hangzik a kérdés, de nem vagyok tisztában a dolgokkal.

SORSOLÁS: Dec. 16., kedd
KEZDÉS, ELSŐ KÖR: Dec. 17., szerda

A térképes-rajzolgatósra azért szoktam rá, mert még mindig az a legjobb módja, hogy "papíron" megmutassa az ember az elhelyezkedéseket, mozgásokat, egyéb történéseket. Bár ha szorít az idő, csak begányolom Painttal, de célnak az is megfelel. Ebben a játékban is valami hasonlót próbálok majd meglépni, mert gondolkodtam a "térkép, semmi valósidejű saját egységgel rajta", de hogy annak ellenére kielégítő legyen a játszhatóság, ahhoz tetűsok képet, nagyítást, panorámát, miegyebet kell csinálni szinte minden játékosnak külön. ...akkor meg inkább a térkép.

A Toldinak is utánanézek még majd, ha egyszer hazajutok, mert most nem hagy nyugodni", hogy honnan ismerős az a jelvény...

Jja! Mára is jusson valami. Elnézést, hogy a dátumok elég rendesen szóródnak, de talán nem okoz nagy gondot.
Fejős János honvéd visszaemlékezése, 1942. szeptember 8-a, kedd.
"Odahaza "kisasszony ünnep" van. Gyönyörű szép idő van. Egy hét óta vagyunk kint a 8. századnál. Ez alatt az idő alatt semmi különös nem történt. Belövés sem igen van, úgyhogy egész nyugodt helyen vagyunk. Odahaza a mai napon talán búcsúra mentek. Valaki közülünk, a feleségem, Mariskám talán még mindig a Balatonon van. De lehet, hogy mind odahaza vannak. Szegény anyám biztosan. Körülbelül most ebédelnek. Nagyon szép ünnep lehet otthon, mert itt is szép idő van. De itt nincs ünnep, ez a nép teljesen el van maradva. Valamikor vallásos lehetett, de kiölték belőle, egészen állatias sorban élnek. Mindegy nekik, akárhogy van is, ők már szenvedtek elég sokat. A cár idejében sem volt nekik különb sorsuk. Hogy mi most itt vagyunk, hát nem valami rózsás a helyzetük. A tejet és egyebeket le kell nekik adni. De ők ezt már megszokták, úgyhogy jóformán mindegy nekik, hogy magyar katona van itt vagy szovjet. De majd ennek is vége lesz egyszer, ha majd a keresztény világ győz, mert mi azért vagyunk itt, hogy elhozzuk a közé a szerencsétlen nép közé a kultúrát."
(A Don partjáig és vissza)