Az emberekkel kapcsolatos kínzásoknál más okból, de lényegében hasonló a helyzet. Ott már sokkal erősebb lenne az én érzelmi reakcióm is, de szerencsére nincs olyan film, ahol ezek valóságosak lennének. Így megint marad elsősorban az undor. Bár azért el-elképzelem közben, hogy ezt egyszer valahol, valakiken biztosan kipróbálták már a történelem során, mert az emberi gonoszság és leleményesség határtalan, utána lehet olvasni hány ezer féle különböző kínzási mód létezett akár szervezett, állami keretek között, akár egyénileg, bűnözők által...
Szóval bonyolult... Ami egyébként ezt a konkrét filmet illeti, gore szempontjából azért mesze elmarad a Grotesque-től. Mind a kínzások változatosságát, mind azok vizuális ábrázolását ideértve. A legdurvább elemekre, mint a fejbe szögek verése, vagy az élve megnyúzás inkább csak utalnak, mi pedig kizárólag a végeredményt látjuk, tehát nem úgy, mint ott, hogy húzzák ki egyesével az áldozat beleit. Továbbá itt azért van egy történet is jelentős fordulatokkal, szóval nem teljesen öncélú a kínzás, és valamennyire megismerjük az áldozatok előéletét közben. Ilyen szempontból tehát a Martyrs sokkal inkább film, a Grotesque pedig valóban csak egy torture porn movie.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
