Dragon Age: Origins (Ismertető)

Nem a kinézetébe kötöttem bele, csupán a részletességet kritizáltam. Picit több tereptárgy, meg adott esetben esetleg egy kis köd és egy szavam se lenne. Bár még csak tényleg az első erdőnél járok, majd kiderül milyen lesz később, de azért nem hiszem, nagy változásra kell számítani.

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Érdekes, hogy mindenki Bleak Falls Barrownál elkönyveli, hogy milyen kidolgozott az utolsó mellékes barlang is, holott az pont hogy a fősztorihoz kapcsolódó hely, s mint olyan, evidens, hogy kidolgozott legyen.

Egyébként meg szerintem Dragon Age-nél a látványba belekötni olyan, mint a Rolls Royce-nak a sebességét kritizálni. Egyszerűen nem ez a lényege, én legalábbis egy felülnézetből orientálós játéknál valahogy nem az áll-leesést keresem. A Dragon Age ott erős, ahol a Skyrim elvérzik: Történet, karakterek, dialógusok. Számomra sokkal életszerűbb volt ez, mint a Skyrim, ahol kommunikációs lehetőségeid erősen limitáltak, és minden qrva őr a térdét fájlalja. De hát két külön kategória, két külön ízlésnek.

Türelem szép erény, kivéve ha az alagút végén közeledik a fény!

Voltam már hóviharban, igaz, csak olyan erősségűben, ahol látsz azért valamennyit, pusztán nagyon elmosódnak a távolabbi hegyek. Az is fantasztikusan hangulatos. Bár nekem akkor esett le igazán az állam, amikor Bleak Falls Barrow-ból a túloldalán kijöttem (nem akármilyen dungeon volt; a Bethesda tényleg felülmúlta most önmagát), és megláttam az éjszakai égen, a csillagok közt hullámzó-vibráló zöldes északi fényt, s ezzel párhuzamosan felcsendültek Jeremy Soule mesterien megkomponált dallamai (amelyekről különben nem ritkán az Icewind Dale jut eszembe. Hiába, a jeges-havas témákhoz nagyon ért a fickó )

Nem is kapkodok-rohanok sehova. Közel 20 órám van benne eddig, de csak a kezdőterület környékén nézelődtem, barangoltam, próbáltam meg egy életritmust felvenni a karakterrel. Most készülök majd csak Whiterunba.
Na de hagyom az offolást
Talán holnap kicsit bővebben írok a játék topikjában.

Endure. In enduring, grow strong.

Jogos, de akkor a 2 játék legjobb és legrosszabb részeit kéne összevetnem és ugyanoda jutnék. Majd amikor a part mentén a távolból (1-2 órányi gyaloglás után) meglátod Solitude tornyait és a "hidat" a Skyrimben a felkelő nap fényénél (én legalábbis felsétáltam, elég masszív volt alacsony szinten), akkor leteszed a hajad. Vagy amikor belesétálsz az első igazi hóviharba fenn északon, és tényleg lófaszt nem látsz, és felmorran valami vélhetőleg baszottnagy az orrod előtt, de a hó csak szakad és szakad... na akkor már tényleg megmosolyogtatónak tűnik a Dragon Age kb. 2/3-a.

Amúgy annak is megvan a hangulata, most akarom újra végigtolni, de nem ez az első a listámon, és szerettem a grafikáját is, néhány belső tér a Baldur's Gate 2 überelhetetlenül hangulatos látványvilágát juttatta eszembe, de a Skyrim most a numero uno. S teszi mindezt mindenféle agyonajnározott effektek nélkül!

Respect is not given. It's taken.

Azért én inkább felemásnak mondanám... A "mocsár" vagy az elfes résznél az erdő valóban nem volt a legkidolgozottabb (és akkor még finoman fogalmaztam), ugyanakkor pl. a törpéknél (és az egész Deep Road részt) baromi jól megcsinálták. Ha megnézed ott az építményeket, díszítéseket, akkor látni, hogy tudnak a Bioware-nél is, ha akarnak. Ott nagyon hozza a "törpés hangulatot", de ugyanakkor egyedivé is varázsolja.

Skyrimről különben véleményt még nem mondanék, így közel húszórányi játék után sem (bár eddig nagyon pozitívak a tapasztalataim, és pont emiatt idegesít is néhány kihagyott ziccer, amit pedig nagyon könnyű lett volna beépíteniük a játékba, hogy még jobb legyen), de tény, hogy ezúttal látványban is - hangulat tekintetében - nagyon odatette magát a Bethesda! Össze sem lehet vetni az Oblivion műanyagosan csillogó-villogó, csupán színes-szagos díszletnek tűnő játékteréhez képest.
A Bioware tényleg példát vehetne róluk ezen a téren.

Endure. In enduring, grow strong.

Maximálisan egyetértek! Tudod, mi a vicc? Hogy az amúgy full sandbox Skyrim, amiben 100000000000000-szer akkor a terep, mint a Dragon Age-ben, sokkal jobban vizsgázik ezen a téren. Akármelyik utolsó szakadt település közepén állok is meg, csak ámulok azon, hogy mennyire életszagúan valódi és lenyűgözően festményszerű az egész egyszerre. Nem győzöm nyomkodni az F10-et fraps-en...

Respect is not given. It's taken.

A negatívumként felhozott elnagyoltsággal nagyon egyetértek. Még a várban talán nem volt semmi feltűnő, de az első erdőben annyira szembetűnő, hogy milyen kopár minden. Rendesen spóroltak mindennel tereptárggyal meg hangulatfokozó elemmel amitől igazán az lehetne egy egy helyszín aminek szánták. De már a Mass Effectben is felfigyeltem hasonlóra, lehet hogy nem ártana új art/map designerek után nézni.

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”