Na, pénteken megvolt az államvizsga. Ebbe a topikba írom, mint ahogy ide írtam két évvel ezelőtt a BME-s államvizsga után is.
Nekünk ugye, posztgraduális képzésen lévőknek nincs komplex vizsga, vagy hogy hívják ezt a BCE-n, úgyhogy csak diplomavédésből állt az államvizsga. Több teremben párhuzamosan zajlott a vizsgáztatás, egy-egy csoportba körülbelül tíz személy volt beosztva, továbbképzésesek és mesterképzésesek vegyesen, és egyesével hívták be az embereket. Reggel kilenckor kezdődött, és én délre végeztem, mivel névsor szerint haladtak, és én a legvégén kerültem sorra. Ebből kiszámítható, hogy egy felelet átlagosan olyan 15 percig tartott.
Összességében azt mondhatom, hogy nagyon rendesek voltak, kár volt idegeskedni miatta. Háromtagú volt a bizottság. Abból az elnök egy kedélyes öregúr, aki nem is nagyon emlékszem, hogy beleszólt volna, inkább csak ült, és bólogatott. Rajta kívül az egyik tag a konzulensem és egyben a belső bírálóm. A másik tag meg egy fiatal, nemrég végzett PhD-hallgató, aki egyszer helyettesített vállalati pénzügyek gyakorlaton, és tudtam róla, hogy segítőkész és meglehetősen laza srác. Főként ő vitte a beszélgetés fonalát.
A Pénzügy Tanszéken nincs számítógépes prezentáció. A konzulensem annyit mondott, hogy egy ötperces beszéddel készüljek körülbelül, utána kötetlen beszélgetés következik. Én három programponttal készültem a védésre: egyrészt összefoglalni a dolgozatot, ami az annotáció megismétlése lett volna gyakorlatilag; ezután reagálni a külső bírálatban szereplő, szerintem igazságtalan kritikákra; végül pedig szót ejteni néhány vadonatúj fejleményről, ami a dolgozat témájában a május 2-i leadás óta történt. Ezt így fel is soroltam az elején nekik, aztán a vége az lett, hogy önállóan lényegében nem is beszéltem, már rögtön az elején belekérdeztek, és ők határozták meg a témát.
A többiek szerint állítólag én voltam bent a legtovább, jó 20 percig, de még így se esett szó mindenről, amit terveztem. A szakmai jellegű megjegyzések egy részére egyszerűen nem maradt idő, más része ugyanakkor szóba került, de a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy kifejtsem. Utóbbiak közé tartoznak elsősorban a külső bírálat kritikái. Ugyebár a másik topikban említettem, hogy kaptam egy iszonyat lehúzó külső bírálatot, meg egy normális, alapvetően dicsérő belső bírálatot. Az egyik nevezetes példa, amit ott hoztam, a következő volt.
Belső bíráló:
"A hivatkozások pontosak."
Külső bíráló:
"A dolgozat legsúlyosabb hibája, hogy a hivatkozásokat rosszul kezeli!"
Na, hát amikor ehhez jutottunk például, a srác a bizottságban fellapozta a dolgozatot, ránézett, és azt mondja, ő nem érti egyáltalán, hogy mi a baj ezzel. Tény, hogy nem a szokásos "(szerző, évszám)" módon jelöltem a hivatkozásokat, hanem csak egyszerűen "(szám)"-mal, a forrásjegyzéket pedig nem ábécérendben gyűjtöttem össze, hanem az előfordulás sorrendjében, de szerinte ez is teljesen jó és átlátható. A saját konzulensem meg persze, hogy egyetértett, mivel ő javasolta, hogy csináljam ilyenre, ha már egyszer nem folyóirat-publikációk, hanem internetes cikkek alkották a felhasznált irodalmat.
Rátérve a lényegre, a végén 4,33-as záróvizsga-átlagot kaptam. Azt nem részletezték, hogyan áll össze az eredmény, de mivel a többségnek ilyen x,33 vagy x,67 alakú lett, ezért feltételezem, hogy három jegynek a számtani átlaga: a két bírálaté, illetve a záróvizsga-feleleté. Azt sem nagy ördöngösség ezek után kitalálni, hogy a 4,33 hogyan jöhetett ki: kaptam egy 3-ast a külső bírálótól, a belső bírálótól és a bizottságtól pedig két 5-öst. Mivel a szigorlataim átlaga is 4,33, a súlyozott tanulmányi átlagom meg hiába lenne bőven 4,5 feletti, az egyáltalán nem számít, ezért a végső osztályzatom maradt 4,33, azaz 4-es.
Amikor a hét közepén sikerült megszereznem végre a bírálatokat, és láttam, hogy a külső bíráló mennyire lehúzza a dolgozatot, igazából nem sok jóra számítottam már a vizsgán. Ehhez képest a 4,33 remek eredmény. Ugyanakkor Barthezzhez hasonlóan egy kicsi csalódottság bennem is maradt, mert ha a külső bíráló csak egy kicsit kevésbé bunkó, és 3-as helyett 4-est ad, akkor most simán 5-ös lenne a diplomám. Még akkor sem panaszkodnék, ha szakmailag megalapozott lett volna a kritikája, de így, hogy egy részével még a vizsgabizottság sem értett egyet, azért bosszantó.
Ugyanakkor két dolog vigasztal. Egyrészt a sok felhozott kritika közül egy azért mindenképpen jogos volt. A dolgozatom nem tartalmazott önálló munkát olyan értelemben, hogy saját kutatás, saját adatgyűjtés, saját készítésű interjú stb., illetve konstruktív ötletet sem a vizsgált probléma megoldására, csupán a rendelkezésre álló adatokat gyűjtöttem össze, mutattam be, és értékeltem. Magyarul leültem az internet elé, és gyakorlatilag ez alapján, otthon, a négy fal között megírtam a dolgozatot egy hónap alatt. Ennél a BME-s diplomamunkám összehasonlíthatatlanul több volt, és ha az az 5-ös szint, akkor ez tényleg megérdemli a 4-est. Másrészt kerülhettem volna sokkal kellemetlenebb vizsgabizottság elé is. Olyan sok tanárt nem ismertem meg az egyetemen eltelt két év alatt, de a beosztást böngészve láttam azért olyan bizottsági elnököt más napokon, akinél kivert volna a víz, ha hozzá kerülök.
Meg kell említsem azt is, hogy nem én voltam az egyetlen, aki pontosan ugyanígy járt, és ilyen osztályzatokat kapott végül. Beszélgettem ott egy csoporttársammal, aki előttem került sorra. Mutatta a bírálatait, neki is volt egy ilyen nagyon lesújtó külső bírálata, meg egy teljesen pozitív belső bírálata a témavezetőjétől. És ő is 4,33-mal végzett. Érdekes, hogy mindkettőnk külső bírálatát a Világgazdasági Tanszéken írták, bár nem ugyanaz a személy. Szóval ennyiben a Pénzügy Tanszék megvédhető, nem ők húzták le direkt az eredményeinket.
Ezzel részemről végeztem. Diplomaosztó majd július 24-én. Pyrónak pedig sok sikert és hasonlóan lágyszívű vizsgabizottságot hétfőre!
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.