Egyébként a 2. rész sivársága (a helyi fauna szempontjából) után itt a játéktér valami elképesztő. Az elején szerintem órákat csak azzal töltöttem el, hogy sétálgattam, és bámultam az állatokat. Beszarás, hogy nem csak nagyobb vadak vannak, de pici gyíkok, integetőrákok, meg még ki tudja mi minden még. Nagyon tetszik, hogy néha madarakat versz fel, ahogy átcsörtetsz a bozótoson, hogy a tetemek fölött keselyűk köröznek vagy hogy a tengerben nem csak kicsi halak, hanem cápák, ráják, teknősök és medúzák is vannak. Arról nem is beszélve, hogy a ragadozók ténylegesen vadásznak a növényevőkre, néztem is egy nagyot, mikor egy csapat komodói varánusz helyettem inkább egy kecskét vett üldözőbe.
Ami így első blikkre viszont nem tetszik az a mentési rendszer, a halálom mikor nem ott és akkor menthetsz, amikor akarsz. Pl. ha egy küldetés után kifosztom a hullákat (és lesz mondjuk +1 gránátom), majd kilépek a játékból és újra visszalépek, akkor ugye eleve a közeli bázison kezdem, nem pont azon a helyszínen ahol voltam, másrészt olyan, mintha a fent emlegetett hullákat ki sem fosztottam volna (azaz a +1 gránátomnak pl. nyoma sem lesz). (Vagy csak nagyon benéztem valamit, de ha nem, akkor ez így baromira gáz.) No meg hogyhogy egyszerre csak egy küldetésen dolgozhatsz? És mi ez a baromság, hogy vigyáznod kell egy küldetés közben, hogy nehogy elhagyd az a területet, ahol a küldetés éppen folyamatban van? Ez így kissé csorbítja a szabadságérzetet...
Lacho calad! Drego morn!
