Pillars of Eternity [hozzászólások]

Azt én sem állítanám, hogy a BG megdönthetetlen, csak azt, hogy alapmű, ami sokaknak meghatározó élményt nyújtott, pl nekem is. Túl lehet szárnyalni, de ehhez idő kell, hogy általánosan elfogadott ténnyé váljon, nem elég 2-3 hét ami eltelt a megjelenés óta.

Óh, köszönöm, de elég jól ismerem az NWN-nek alapot adó D&D harmadik kiadást, vagy a Greyhawk: ToEE-ben alkalmazott D&D 3.5-öt.

Szerintem maradjunk annyiban, hogy itt most speciel mindenkinek lehet igaza. Te látod a hasonlóságot (tulajdonságok nevei és alapvető szerepe: pl. az erő sebzést növel, az állóképesség életerőt; a háromféle mentődobás (fortitude, reflex, will).; a kasztok és ezek alapszerepe stb.) és az ragadott meg jobban, nekem meg a számos, elég meghatározónak tűnő különbség tűnt fel (pl. támadási-védekezési rendszer, a páncélok működése stb.) és ezeket érzem hangsúlyosabbnak. Ez teljesen ízlés kérdése.

Egyébként lehet, hogy nem is multiclass lesz majd később elérhető, hanem esetleg elit osztályok az adott hivatáson belül?

Azt remélem, hogy azért kitűnt a korábbi hozzászólásomból, hogy nálam a BG sorozat igen-igen meghatározó kedvenc, csak már tényleg annyi helyen olvastam, hogy megdönthetetlen, meg minden idők legjobbja stb., hogy mostanra telt be az a virtuális pohár, és kikívánkozott belőlem az a néhány mondat.

Endure. In enduring, grow strong.

Köszi a hozzászólást, reagálnék néhány dologra, minden különösebb sorrend nélkül.
(egy csomó minden egyébként terjedelmi okok miatt maradt ki a cikkből, erősen szelektálnom kellett, simán tudtam volna kétszer ilyen hosszút is írni )

Először a karakterfejlődés. A BG-ben lévő AD&D tényleg nevetségesen bonyolult volt (THAC0 és társai), de az IWD2 óta használt D&D már sokkal egyszerűbb és rugalmasabb rendszer volt. Ezt használták az NWN-ekbnek és változatát a KotOR-okban és ez lett az alapja a PoE rendszerének. megintcsak, attól hogy a Charisma-t és a dexterity-t átkeresztelték, a funkciójuk ugyanaz. Az attribute-ok, skillek és talentek egy az egyben a D&D-ből valók, így könnyen kiismeri magát az, aki játszott már ilyen játékkal. A dolog akkortól válik trükkössé, mikor a találatot nem d20 kockán, hanem 100-as skálán határozzák meg. Bejön a Graze, a Hit és a Crit fogalma és hogy lehet ezekkel játszani, mikor a feat-ek ezek esélyeit módosítják. Pl.: 10% Graze-ből Miss lesz. Ha min-maxolni akarsz, igenis el kell mélyedni a rendszerben és saját jogán is összetett lesz, nem csak egy koppintás. (De ez nem panasz, ha másolnak valamiről másoljanak a D&D-ről.)
Mondom, egyedül a multi-classolást hiányolom belőle.

A grafika célja nem az, hogy lenyűgözzön, hanem hogy hangulatot teremtsen. Amit írtam nem kritika volt, csak megállapítás, hogy nincs értelme Order 1866-hoz meg hasonlókhoz mérni. A célját viszont eléri, mert játék közben sokszor komoly BG hangulatom volt. A helyszínek nagyon szépek, külön tetszett például, hogy az erdőben éjjel a fák között szentjánosbogarak repkednek, a kikötőben pedig hajnalban köd van.

A nehézség teljesen testreszabható, így a Maim kapcsán, ami alaphelyzetben asszem be van kapcsolva. Van például ironman mód (csak egy mentés) és hardcore ironman (egy mentés, ha meghalsz törli magát) is. De pl ki lehet kapcsolni a metagame üzeneteket, ha hangulatrombolónak találod az olyan tippeket a játékon belül, hogy "nyomd meg a backspace-t a stealth módhoz."

A BG istenítése kapcsán pedig annyit írnék, hogy ez valóban elég szubjektív. Bizonyos dolgokban (grafika, karakterfejlődés, felnőtt mondanivaló) a PoE simán túlszárnyalja a BG-t, hiszen van 15 év előnye. A BG-nek a hatása az, amihez a PoE-nek fel kell nőni, ott viszont az előbbinek van 15 év előnye. BG nélkül nem lenne PoE sem. Obsidiánék kiejtették a szájukon, hogy BG, a rajongók pedig visszakézből, izomból úgy vágták hozzájuk a pénzüket, hogy a mondatot nem tudták befejezni. A kezdetektől, minden területen a BG volt a követendő minta.
Ha azt nézem, már csak a megjelenés óta eltelt rövid idő miatt sem tudott a PoE még annyi élményt adni, mint amennyit kaptam a BG-től. Egy 15 év múlva viszont simán el tudom képzelni, hogy arról folyjon a vita, melyik volt a jobb, főleg ha a PoE franchise-zá válik. De ezt majd úgyis az idő dönti el.

Cheers

Bár még eléggé az elején tartok a játékban, néhány apróbb tévedést/elírást (ha nem haragszol) javítanék a cikkben.

Ha megsebeznek, a Health és az Endurance értéke azonos mértékben csökken. A Health azért csökken látszólag kisebb mértékben, mert pontosan X-szerese az Endurance-nek, ahol X értéke a választott hivatástól függ.

Amit a 0 Healthre csökkenés kapcsán írtál, csak abban az esetben igaz, ha be van kapcsolva a "maimed" (vagy hasonló nevű opció). Ellenkező esetben instant halál a 0 Health-re csökkenés.

A legújabb D&D rendszert már nem ismerem ugyan (papíron az AD&D volt az utolsó, amit játszottam, míg PC-n a 3.5), de ezektől már első ránézésre is igen gyökeresen eltér a PoE rendszere. Egyedül a feat-ek (itt talentek) rendszere, amit hasonlónak lehet mondani, máskülönben minden más (és szerintem egyúttal jobb is), mint a D&D-ben volt.
Egyébként szerintem előbb-utóbb (talán egy kieggel?) behozzák majd a multiclass rendszert. Elég sokatmondó, hogy a szintlépést lebonyolító ablaknál van egy "class change" fül, amit nem lehet használni.


Innentől erősen szubjektív lesz, amit írok.

A játék szerintem gyönyörű! A hátterek kézzel rajzoltak, a legfinomabb részletekig gondos kezek húztak meg minden vonalat, ívet és szegletet. És ami talán fontosabb, mindezt remek stílusérzékkel! Egyszerre idézi valóban a régi Infinity Engine-es játékok világát, de ugyanakkor abszolút naprakész! Bármikor aláírom természetesen, hogy ez a grafika nem egy Crysis akármennyi vagy egy The Order 1886, azonban a maga műfajában, stílusában és nemében kifejezetten szemet gyönyörködtető!

A zenében valóban van több "nyúlás-gyanús" elem. Az első harcom során felcsendülő zenénél teljesen olyan érzésem volt, mintha valamelyik BG részből vették volna át, csak néhány hangon csavarnak azután egyet. De van olyan zene is, ami gyanúsan emlékeztetett - talán - valamelyik LotR film egy zenei aláfestésére.

A nyelvtudással is egyetértek. Pont én is megjegyeztem itt a fórumon, hogy régen volt már, hogy szótárt kellett ragadnom, de itt néha kénytelen vagyok, ha minden egyes leírt szót érteni szeretnék. És bár nem vagyok überpenge angolból, de azért bőven a középfok felett van a tudásom. Igényes, helyenként irodalmiasan igényes a nyelvezete (a használt kifejezések, szavak).


A következő dolog, amit írni fogok, lehet, hogy istenkáromlásként fog hatni egyeseknek, de ezt a BG sorozatot nem lehet túlszárnyalni dolgot szerintem hagyjuk már, és felejtsük el lassan! A dolognak igazat adok abból a szempontból, és magam is azt vallom, hogy a MAGUK IDEJÉBEN a BG játékok akkora élményt tudtak nyújtani, amit ma még az ilyen kivételesen jól sikerült játékok is, mint a PoE, maximum csak felidézni, megközelíteni tudnak, de túlszárnyalni nem. És még ma is nagy élmény játszani velük, nem csupán a nosztalgia faktor miatt (most is fent van pl. a BG1 a gépemen, a névadó város térképe pedig a falamon, jobbra tőle pedig Jon Irenicus töpreng a BG2 gyűjtőijéhez kapott poszteren).
Ugyanakkor, ha reálisan gondolkodom, és a mában vetem össze a kettőt (ami egyébként roppant igazságtalan dolog), akkor a PoE azért simán túlhaladja a BG-t. És nem a grafika miatt. Sok más ok miatt.
Például ott a rendszer. A BG-kre kénytelenek voltak a - szerintem - holt szar, már a maga korában is sok szempontból röhejesen logikátlan és bugyuta AD&D rendszert ráhúzni, míg a PoE-nek egy saját, ötletes, reális és jól működő rendszere van.
Ott vannak a küldetések, a történet szövése. A BG2-ben pl. már első végigjátszáskor is kissé furcsállva néztem azt, hogy ha licensz nélkül ellövök egy identify varázslatot Athkatla utcáján, akkor értem jön a spellhold ultratápos, mindenre odafigyelő varázscsendőrsége, ugyanakkor a temetőkben meg szabadon kolbászolnak az élőholtak, az elhagyott házakban lich-ek szövögetik gonosz terveiket, a csatornarendszert meg egy ősöreg beholder szektája uralja... Persze anélkül, hogy bárki zavarná őket. Az pedig, hogy az összes Forgotten Realms klisét végigjárjuk a játékban (Vörös sárkány tanyája, démoni anyagi síkra kerülés vagy éppen Mélysötét drow várossal stb.)... hát... Persze értem én. Ez kellett a rajongóknak. Ez kellett nekem is, hiszen imádtam!! De ezen a kamaszkori fázison azért túlléptek már a Bioware-nél is (azzal együtt, hogy egy nekem nagyon nem tetsző irányba tartanak most éppen), és máshol is. A PoE-ben, bár csak nagyon kis részét jártam be a világnak, már most bátran ki merem jelenteni, hogy érezhetően mindenben "felnőttesebb", érettebb az egész.
És ez a felnőttesebb gondolkodás ott van a PoE párbeszédeiben, a történet szövésében, a világ megformálásában is. Sokkal komolyabb, sokkal fajsúlyosabb, mint a BG sorozat volt. Össze sem érdemes hasonlítani a kettőt.
És mindezt úgy mondom, hogy annak idején, valamikor 1999 januárjában konkrétan vizsgát halasztottam, mert nem tudtam tanulni, állandóan a BG járt a fejemben, egyszerűen végig kellett, hogy vigyem! (ötös lett a vizsga, fizikai-kémiából volt). És bár a BG az, amelyik a mai napig picit közelebb áll a szívemhez, mint a BG2, de én is azt mondom, hogy az utóbbi még túl is szárnyalta mindenben az első részt: méretben, a fejlődés lehetőségeiben, mindabban a dologban, amit kliséként említettem fentebb, de akkor fantasztikusan élvezetes kliséknek tűntek, egy hihetetlenül intenzív kalandban.
De szerintem ezen az utolérhetetlen, megdönthetetlen és hasonló kliséken lépjünk túl már, tényleg.
Persze ez szigorúan csak az én személyes magánvéleményem, nem bántásként, támadás gyanánt írtam, és még egyszer hangsúlyozom, a BG-k a maguk idejében a nagybetűs CSÚCS-ot jelentették a cRPG-k terén. De azóta eltelt 15 év...

Endure. In enduring, grow strong.