Szoftverkalózkodás, avagy egy év a Philos labs főnökének

Akkor beszélgessünk:
1-2: 2.000.000 ft-ba azt hiszem bőven belefér, nem?
3. Hanem az annak az országban megbízott terjesztője, akit Ő fizet.
4. Kevesebb haszonnal, de sokat ad el így. Azonkívül addig használja míg el nem adja. De ezen is busás haszna van.
5. Típusengedély: A nevében is benne van egy Típusra szól nem darabra. Más: Most vettél autót. A forgalomba helyezés és a többi papír benne volt az árban? Ugye nem.
6. Alapvetően kétfelé kell szedni a költségeket. Az egyikben magát az autót reklámozzák, a másik fajtában a kereskedőt magát a termékén keresztül. Az elsőt a gyártó állja. Melyikből látsz többet? Amúgy a marketing résznél igazad van, az elmélet ezt mondja.
7.Kérdezz rá hogy ilyenkor ki fizeti a révészt! Meg fogsz lepődni.
Zárszóként még egy aprólék:
Egy full extrás Mitsubishi Pajero hasznából egy kis márkakereskedés 8 hónapig eléldegél mindennel együtt. A kereskedő jó barátom, szóval az információ első kézből való.
Mindegy, szerintem zárjuk ezt a témát, mert ez a topic nem erről szól.

Nem az a baj hogy nagy az isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés...

Na akkor némi kiegészítés ill. javítás:

1. Persze, hogy én fizetem, amikor megveszem! Mindent végső soron a fogyaszó fizet. De ez is részét képezi annak az árnak, amit a szalonban ki kell fizetnem. És erről volt szó nem másról.
2. Természetesen, az adónem jellegéből fakadóan. Viszont a vásárló kifizeti az egészet. És itt megint csak a fogyasztói árat növeli az Áfa.
3. Az lehet, hogy a gyár intézi(bár szerintem ez márkánként és országonként eltérő). De az tutti, hogy a nem a gyár nyeli le kizárólag a költségeket.
4. Én nem állítottam, hogy jelentős költség tényező, de van és számolni kell vele. Nálam ide tartozik pl. a bemutató autók értékvesztésének költsége is. Amúgy általában az újautó kereskedelem tipikusan a JIT(Just in Time) elvre épül.
5.Abban az országban ahol gyártják minden bizonnyal. Viszont itthon minden egyes behozott termékre külön költséget jelent. Persze, ha az EU-ba belépünk, akkor minden bizonnyal egy Németo.-ban kiadott engedélyt itthon szó nélkül elfognak fogadni.
6.Az autót tök mindegy ki reklámozza, annak költsége nem a gyártási költség része.
Alapvető marketing szemlélet, hogy reklámozni akkor kell a legjobban, amikor rosszul megy a dolog. Vagyis régen rossz, ha csak a jólmenő kereskedők reeklámoznak. Amúgy reklámnak nem csak a TV-ben sokmillióért leadott spotok minősülnek, hanem pl. a lánycsóki Suzuki kereskedőnek a helyi hírdetőújságban 30e Ft-ért megjelentetett hirdetése.
7. Szerintem te keversz itt valamit. Nem a garanciális javítás körébe tartozik a tervszerű karbantartás. Ezek pl. olajcsere, szűrök cseréje, gyertyacsere, kopó alkatrészek cseréje, stb. A garanciális javítások körébe a rendeltetésszerű használat során meghibásodott alkatrsézek számítanak, ezek javításaának költségét(anyag ktsg.+munkadíj) nem a vevő fizeti.

Egy nagyon fontos dolgot kihagytam: az emberi munka ára, ami az egyik legfontosabb költségtényező.

"Dilisek ezek a rómaiak...!"

"1.vám
2.-áfa
3.-szállítás
4.-raktározás
5.-típus engedély megszerzésének költsége
6.-piaci bevezetés költségek és reklám
7.-12 v. 24 hó garancia költségei
8.-kersekedő költségei és haszna,
akkor más a leányzó fekvése..."
1. Te fizeted mikor megveszed az autót!
2. A kereskedő csak az értékülönbözet után fizet ÁFÁt, mert a beszerzési ár után visszaigényel!
3. Lehet hogy roszul tudom, de a szállítást a gyár intézi tudtommal.
4. Minimális költség, ezenkívűl általában rendelésre hozzák az autót
5. Benne van a GYÁRTÓ költségeiben!
6. Magát az autót a Gyártó reklámozza, esetleg a jól menő kereskedők engedik meg maguknak az önreklámot
7. Na ezen kaszálják a legnagyobbat... (6.000ft/óra)
8. Az arányokat láthatod.
Félre ne érts nem vitatkozni akarok veled, csak szeretném ha valamit megéreznél abból milyen mostohagyerekek lettünk, akik gyártással foglalkoznak. Tíz kemény éve ezt csinálom mások szerint nem rosszul és tudod miért:
Mert még működik!!!
Semmi kacsalábon forgó palota, semmi luxus, hacsak az nem hogy 10-12 embernek tudok munkát(és így megélhetést) biztosítani. Havonta milliós nagyságrendben fizetem azt a tetves adót, és vissza nem jön semmi. Nem szeretnék semmilyen támogatást, hitelt, CSAK A LEHETŐSÉGÉT ANNAK HOGY NORMÁLISAN TUDJAK DOLGOZNI...
ennyi

Nem az a baj hogy nagy az isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés...

Én egy szóval nem mondtam, hogy ezek a kis-, v. a nagykereskedők kizárólagos feladatai.
Amiket felsoroltam azok álatlában a kereskedelem témakörébe tartozó dolgok. És abban a hozzászólásban amire válaszoltam szintén a kereskedelem általánosságban volt megemlítve.
Persze nyilván örülnék neki, ha a fejlesztőknek több pénzük maradna.

Igazából a mondókám lényege az volt, hogy egyetlen nézőpontot kiragadni egy összetett folyamatból nem szerencsés.

A kocsiknál is meg lehet találni az analógiát:
Szegény gyár, csak 1.600.000-et kap a közel négymilliós kocsiból.
Jajj-jajj micsoda szemétség!
De ha az objektívitás kedvéért megemlítünk néhány olyan tényt, hogy:
-vám
-áfa
-szállítás
-raktározás
-típus engedély megszerzésének költsége
-piaci bevezetés költségek és reklám
-12 v. 24 hó garancia költségei
-kersekedő költségei és haszna,
akkor más a leányzó fekvése...

Valószínű, hogy ide még jópár dolgot fel lehetne sorolni, de most nem jut több eszembe.

"Dilisek ezek a rómaiak...!"

"De szerinted mennyibe kerül ugyanezt a játékot pl. becsomagolni,reklámozni világszerte, megszervezni az értékesítését, eljuttatni a boltokba, supportot fenntartani stb., stb.?" Ezek a doldok nem a kis és nagykereskedelmi egységek feladatai. Ők csak az összekötők közötted és a fejlesztők( valamint a játék tulajdonosa, aki az összes ilyen irányú tevékenységet finanszírozza) között. Csak egy példa:
Amikor kijött az új Seat Toledo az alapára 3.690.000 HUF volt ha meg akartad venni.
Amikor elhagyta a gyárat(a gyár haszna már rajta volt) akkor az értéke 1.600.000 HUF volt...

Nem az a baj hogy nagy az isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés...

Hát én azért ezzel vitatkoznék.

Egy játékot kifejleszteni nem kis pénz, nem kis munka. Ez tény.
De szerinted mennyibe kerül ugyanezt a játékot pl. becsomagolni,reklámozni világszerte, megszervezni az értékesítését, eljuttatni a boltokba, supportot fenntartani stb., stb.?
Nem azt mondom, hogy fakadjunk sírva szegény kereskedőkön, de meglehetősen elferdíti a valóságat, ha csak ennyit mondunk a dologról, hogy az árbevétel mindössze 10%-át kapják a fejlesztők. Persze ez lehet akár igaz is, csak így önmagában nem jellemzi a helyzetet.

"Dilisek ezek a rómaiak...!"

Az oké, de akkor nézd meg a másik oldalt is! Ha a fejlesztők csak 10 százalékot kapnak, pedig övék az összes immateriális javak, akkor a kereskedők miért tehetik rá a többit?? Azok sokkal nagyobbat kaszálnak sokkal kisebb ráfordítással, vagyi itt is hibádzik a törvény, meg a emberség...

Jó azt tudom, hogy a 35 millió lehet sok is és lehet kevés is. Ez csak nézőpont kérdése. Meg aztán Van egy csomó ingyenes program is, ami időnként nemcsak, hogy képes lenne kb annyit nyújtani, amennyit a fizetős program, hanem időnként túl is tesz.

A szoftverek meg tényleg drágák, pláne ha azt nézzük, hogy a fejlesztők kb 10 %-t kapják. Számolok. a Cossacksot adták el több mint 600.000 példányban eladták. Ára: 7999 Huf [Pontos árat nem tudok mondani ezt az árat is az EREDETI Haegemoniám mellet kapott árlistában találtam] Akkor 8.000*600.000*0,1 =480 000 000 HUF. Persze a Cossack nagyon jó eladási adatokkal rendelkezik. Nem tudom, hogy egy játékot mennyi darabban szoktak eladni, de ha azt nézzük a 480 M-nak a 7,2%-a a 35 Milkó. Mivel foggalmam sincs, hogy a Philosnak mennyi kerete volt költekezni, ezért nem merek tippelni arra, hogy mennyi %-t költöt a bevételekből. De valahogy van egy olyan érzésem, hogy az több volt, mint a 7,2%.