Csajozás!!!:) - csajok és pasik

BTW azt kell mérlegelned, hogy ha nem jön össze, barátként szükséged van-e rá. Ha igen, akkor taktikázni kell, mert egy egyoldalú vallomás ezt elcseszheti. Én két évig vajúdtam, mert volt egy lány, akiről el tudtam képzelni, hogy az exem örökébe léphet, de nem voltam biztos benne, hogy neki "úgy" szüksége van rám. Viszont irgalmatlanul jó arc a lány, ezért a barátságot nem akartam eldobni. Végül nem lett belőle semmi, elengedtem, viszont most kb a legjobb barátaim között van, és nem is zavar túlzottan, hogy boldog párkapcsolatban él, sőt örülök is neki. Néha még filózok azon, hogy lett volna-e esélyem, de nem haltam bele, akkoriban is helyén tudtam kezelni a dolgot, és nem hagytam, hogy teljesen elszédítsen.

Szóval én taktikapárti vagyok, de ha ő tűnik a nagy ő-nek, akkor bele lehet állni az őszinte vallomásba is, bár ez mostanában úgy veszem észre, nem szokott működni.

Na így "lehiggadva", racionálisan átgondolva igazából fogalmam sincs, hogy mit érzek.

Az "első látásra" túlzás volt, mivel egy kolléganőmről van szó, aki 3 hónapja dolgozik ott, ahol én. 1,5 hónapig nem is foglalkoztam vele, míg múlt hónapban egyszer rá nem írtam facebookon, aztán kapásból 3 órát beszéltünk. Aztán eltelt pár nap, pár beszélgetés, meg egyik pénteken egy "baráti találkozó" és múlt hét óta minden nap együtt ebédelünk. Ennek ellenére még mindig nem tudom, hogy be vagyok-e skatulyázva "friend zone"-ba vagy félsz van benne. Annak ellenére, hogy csütörtökön együtt jöttünk haza (3 percre lakunk egymástól), amit ő kezdeményezett, pénteken meg együtt mentünk melózni, facebook-on ha dumálunk, mindig én kezdeményezem a beszélgetést (igaz van céges internal chat is, ott felváltva irogatunk, ott sokszor ő kezdeményez) és ha kérdezek, ugyan beszédes, de nem igazán kérdez vissza.
Abban 100%-ig biztos vagyok, hogy nem vagyok neki közömbös, de nem tudom belőni, hogy hogy vagyok "elkönyvelve" nála.
Azt tudni kell, hogy már fél Európát bejárta és pont ez a spontaneitás tetszik benne talán a legjobban -azon kívül, hogy gyönyörű-, de ez azzal is járhat, hogy sokkal könnyebben ismerkedik/barátkozik, ergo nem tudom, hogy többet nyújtok-e neki, mint az "átlag" vagy csak egy jó span vagyok. Mert utóbbi esetben kb. baszhatom.

Kicsit átmegyek most "leszarom"-ba, még ha nehéz is lesz kibírni, hogy ne írjak rá vagy ne kezdjek el érdeklődni a napja felől, de kíváncsi vagyok, hogy zavarni fogja-e, mert ha nem, akkor egyértelmű, hogy csak barátok lehetünk. Nagyon elbaszott taktika?