Az előttem szólókhoz tudok csatlakozni, ha nem ismernélek már ilyen régóta, biztosra vettem volna, hogy valaki csak trollkodik, vagy egy újabb 12 cm-s történethez van szerencsénk. Másrészt a jó öreg Spartacus-os vicc jutott eszembe a barátnőd reakciójáról.
Amit produkáltatok, az messze átlag feletti, a pornószínészek sem képesek napi szintű ilyen rendszeres és tartós merevedésre / orgazmusra. Úgyhogy semmi estre ne szedjél tablettákat emiatt, könnyen hazavághatod vele a szexuális teljesítőképességed, termékenységed, stb. Ha 3 perc alatt elsülnél, azt mondanám, szükséges lehet valamilyen gyógyszer (bár először az esetben is pszichológussal kell beszélgetni, mert ezek általában nem szervi eredetű problémák), de teljesen egészséges létedre, egy - bocsánat, hogy ezt mondom, de - vélhetően nimfomániás lány kedvéért ne kockáztasd a saját egészséged.
Másrészt úgy látom a leírtakból, hogy ő csak kefélőpartnert lát benned, te viszont többet szeretnél ettől a kapcsolattól. Ezt mindenképp beszéljétek meg, ha így van, akkor semmi értelme folytatni. Ha mégis megpróbáljátok rendbehozni a dolgokat, akkor viszont vonjatok be szakembert, pszichológust, mert komoly gondok vannak a lánynál, a nimfomániát tényleg nem viccből írtam.
"Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"
Sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán megírjam-e ezt és ha igen, akkor álnéven vagy sem.
Aztán úgy döntöttem, hogy megírom és saját néven, egyfelől mert már olyan régóta nem vagyok aktív, hogy az emberek kétharmada nem tudja, hogy ki vagyok, másfelől, mert - ahogy az kitalálható lesz a szövegből - nem érzem úgy, hogy bármi szégyellni valóm lenne, harmadrészt, mert álnévről nem lenne hiteles.
Igazából aki úgy gondolja, hogy tud érdemben hozzászólni, volt esetleg hasonló tapasztalata már kapcsolati téren, annak a véleményére, tapasztalataira kíváncsi vagyok, illetve a leírás legvégén feltett kérdésre érkező válaszok érdekelnének leginkább.
Van most egy párom, lassan 10 hónapos a dolog, ebből kb 8,5 hónapja élünk együtt. (Pont olyanok voltak a körülmények, hogy ő el akart jönni anyjáéktól, nálam meg pont lelépett lakótársam és ideköltözött a helyére, kicsit gyors volt, igen, de nem volt igazából gond vele)
Az első pár hónapban kurvajó volt minden, irgalmatlanul jónak tartottam a szexet is, egyértelműen ő az eddigi legaktívabb partnerem, az elején hónapokig megvolt a napi átlag 3 menet. Aztán teltek a hónapok és alábbhagyott a lelkesedés, úgy voltam vele, hogy természetes dolog, majd megáll egy egészséges szinten, de számítottam, mondjuk legalább heti 5-re. Majd az elmúlt 2-3 hónapban (persze dolgoztam vidéken rengeteget éjszaka meg hétvégén is, szóval nagyon kevés lehetőségünk is volt), de nagyon-nagyon durván leredukálódott a szám, ezzel egyidejűleg megnőtt köztünk a feszültség, több a vita, igazából egy egész fasza kapcsolati válságba kerültünk. Leültünk beszélni, hogy most igazából mi van? Mi a baj? Hogy tudjuk orvosolni? Akarjuk-e egyáltalán? Aztán kiderült, hogy igazából mi a baja.
Az a szex, amit én olyan kurva jónak gondoltam, kiderült, hogy neki kevéske. Merthogy olyan átlag 30 perces (+-5) meneteket nyomunk, a kisasszony ezalatt elélvez mondjuk 3-4-5 alkalommal, amiből mondjuk egy még előjáték alatt van, és Isten lássa lelkem: én kurvára azt hittem, hogy ezzel így nincs semmi gond, sőt: gecijók vagyunk. És gondolom még most is úgy, hogy ezzel az idővel egy erős átlagot hozok, az ő orgazmusszáma pedig magasan átlag fölötti volt.
Ezzel szemben elkedvetlenített, hogy ez neki azért kevés, merthogy az ő exei bírták 1,5-2 órán (!) keresztül és neki ez alatt volt mondjuk átlag 10 orgazmusa/per menet. És akkor most nagyon rosszul érinti, hogy velem eddig egy menet alatt a maximum 8 volt és ez neki nagyon kevés és ez a probléma gyökere, mert ő amúgy nagyon szeretne visszatérni a régi ritmusba, napi 3-4 alkalommal, csak így kb "nem éri meg vesződni vele" szinten van számára. Én pislogtam kurvanagyokat, hogy mivan, aztán ő is pislogott kurvanagyokat, merthogy meglepődött, hogy úgy igazából kint a nagyvilágban az átlag menetidő nem 1 óra fölötti (és ő eddig akkor valami nagyon durván jóba nyúlt bele) és az én fél órám nem igazán számít felsülésnek, azt a 3-4 percekre mondják.
Most pedig kicsit patthelyzet van, mert bakker: szeretjük egymást, de feszkó van, mert neki ez így kevés és meg pattogok, mert felfogni nem bírom, hogy a napi 10 orgazmusban mi olyan kurvára kiábrándító egy nő számára.
Aztán túltettem magam az első sokkon, eldöntöttem, hogy nem akarom beáldozni a kapcsolatot a gőg és sértődöttség oltárán, mert amúgy kurvajó és szeretjük egymást, szóval vettem késleltetőt. Még nem volt próbálva, kb 1 órája értem haza vele, a fő kérdésem az lenne, hogy akármilyen okból kifolyólag használt már ilyet valaki, mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
Tényleg kíváncsi lennék őszinte válaszokra, akár álnévről vagy PMben akár.
Köszi.
ui.:Igen, a nagy általános mendemondákat miszerint "egyes nők örülnek, ha 1 orgazmusuk van egy héten, sőt vannak olyanok, akik egész életükben nem mennek el" ismerjük stb, köszönöm tudom, ezen a részén túl vagyunk, megbeszéltük, de ez még nem megoldás a problémánkra, nekem meg most az kéne.
