Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Hát én nem akarok ezekkel a közhelyekkel jönni, hogy ha az öngyilkosságot lebegtetve tart maga mellett, akkor az mennyire jó bárkinek is, mert gondolom nem ilyen szarokat olvasni jöttél ide. Közben meg nem értem, hogy akinek semmi nem jó, és full öntörvényű, az miért akar közönségen túl bárkit maga mellé? Gondolom amikor rátérdepel a fejedre éjjel kettőkor, mert középen nyomtad ki a fogkrémet, akkor nem azon tépelődik a másik félteke, hogy Quervo bárcsak örökké velem maradna!

Respect is not given. It's taken.

Nagyon outsidernek érzi magát, a szokottnál jóval őszintébb ember, ezért kevesen tűrik meg maguk mellett. Alapvetően jó ember, csak semmi mást nem fogad el, csak azt, amit ő jónak lát. Ebből adódóan teljesen meg akar változtatni, mindenbe beleszól az életemben, és ez nekem már sok.

Sem családra, sem barátokra nem számíthat, és mindig akad 1-2 kis dolog, ami hozzájön a szar kedvhez. Tényleg nem szeretnék leírni mindent, elsősorban ez a "senkire nem számíthatok"-érzés az, ami nagyon leviszi. Ha én is ott hagynám egyik napról a másikra, nem tudom, mit váltana ki belőle.

Biztosan nem akarsz megosztani minden részletet, de nem ártana tudni, hogy miért akar öngyilkos lenni és mi az, amiért nem működik a kapcsolatotok.

Respect is not given. It's taken.

3 hozzászólással később újra itt vagyok, de már nem olyan vidám a téma...

Egy nagyon jól indult kapcsolat szinte teljesen félresiklott, mert a rózsaszín köd után kiderült, hogy egyáltalán nem illünk össze. Normális esetben ezt meg lehet beszélni, és szépen, csendben elválni egymástól. Ehhez képest...

Szeptemberben éreztük, hogy valami nem oké, és abban maradtunk, hogy október elejéig meglátjuk, ha nem megy jól, akkor over, ha igen, akkor összeköltözünk. Nem ment jól, és én ezt szeptember közepén ki is jelentettem, szakítottunk. Ez mindössze két napig tartott, ekkor felhívott, és még valamiért úgy éreztem, adnom kell egy esélyt a dolognak, szóval visszamentem, és október elsején össze is cuccoltunk. Ezzel túl sok dolog nem változott, addig is szinte ott laktam nála, csak most már ott vannak a cuccaim is, és beszállok az albiba, közösen vesszük a kaját, meg minden.

De továbbra sem jó a dolog, ez teljesen egyértelmű, és szeretnék kiszállni a kapcsolatból. Egy bökkenő van...

Már nyáron, a rózsaszín köd alatt kiderült, hogy a lánynak öngyilkos gondolatai vannak. Az életét nézve ez egyáltalán nem meglepő, és ez nem csak egy hiszti, amit félre lehet tenni. De akkor úgy voltam vele, hogy majd én kirángatom ebből, aminek végül az lett a vége, hogy én vagyok az egyetlen kapaszkodója, és hiába érzi magát ő is rosszul a kapcsolatban, kijelentette, hogy nem fog elhagyni. Tegnap ez tetőzött, újra előkerült az öngyilkos téma, pedig nyárhoz képest az életében valamelyest javult a helyzet. Sajnos le vagyok blokkolva, mert nem akarom menteni a kapcsolatot, elvégre tényleg ki szeretnék szállni belőle, de egyszerűen úgy érzem, nem tehetem meg, hogy csak úgy elhagyom, mert tényleg nagyon komoly veszélyét érzem, hogy tényleg megteszi. Tegnap megpróbáltam előhozni a témát, hogy beszéljünk arról a lehetőségről, hogy vége lesz egyszer, de nem akar róla hallani.

Sajnos rajtam kívül egyedül az anyjára számíthat, aki az ország másik felében lakik, így komolyan egyedül maradna.

Volt már valaki hasonló helyzetben?