A hisztit nem az előző két rész történetére és a karaktereire értettem, hanem csak és a kizárólag arra, hogy egy nem látott, de valaminek hasonlóságához felételezett harcrendszer -ami teljesen jogosan egyéni ízlés kérdése is- alapján köpködik le előre, és követelik, hogy akár utólag legyen választható a RTwP-rendszer. Ezt pedig a magam részéről "hisztinek" tekintem.

Olvastam egy interjút az egyik készítővel, azt mondta, hogy az eredeti játékok valós idejűbb rendszerével szemben a mostani játék rendszere (még ha elismerten emeltek is át ötleteket a saját játékaikból, pl. a környezet kihasználását - elektromos víztócsa) áll a legközelebb az eredeti, papíralapú D&D-hez.
Részben egyetértek a régi cím meglovaglásával, viszont azt nem árt tudni, és jobban is árnyalja a képet, hogy a TSR/WotC/Hasbro már nem jelentet meg (egyelőre?) több Forgotten Realms regényt, mert már messze nem olyan népszerűek a franchise-könyvek, mint voltak nyolcvanas és kilencvenes években, talán még az évezred első évtizedét is ide lehet számolni. Így maguk a logós történetek sem képviselnek olyan nagy érdeklődést, vásárlóerőt, hogy az számottevő lenne. Drizzt utóbbi két regényét Salvatore már a Harper Voyager-ön keresztül publikálta, itthon is meglehet figyelni, hogy a Delta Vision Salvatore könyveken kívül már nem tervez semmit kiadni ebből a "világból". Noha felröppentek hírek, hogy egyre több D&D játék van tervben, azért szerintem megkockáztathatom azt a kijelentést, hogy a mai generáció körében (eleve egy alzsáner a fantasyn belül) messze nem olyan népszerű már, mint azelőtt, ha jól emlékszem beszéltük is, hogy a Pathfinder D&D-ből eredő rendszere még népszerűbb is. Mégis mindenki hallott már a Baldur's Gate-ről és az ebből eredő játékokból (Ice Wind Dale, Neverwinter Nights), még a mai generáció is, hogy ez egy ikonikus játék volt.
Jelenleg két nagy cRPG fejlesztő van a piacon, aki szélesebb körben lett népszerű és a játékaik sikeresek is voltak: az Obsidian és a Larian. Az előbbieket felvásárolta a Microsoft, így maradt a Larian, aki főleg a DOS2-vel aratott szélesebb körű elismerést. Üzleti alapon nem volt más logikus címválasztás, ezzel lehet behúzni a legtöbb vásárlót, pláne úgy, hogy a Larian valószínűleg tényleg egy remek játékot fog letenni az asztalra. Nyilván ez egy kis csúsztatásnak is lehet tekinteni, mert azt is felételezhetjük, hogy Larian eme népszerűsége és minőségi munkáik okán bármilyen FR-címmel felrobbantaná az internetet, de azért nem mellőzhető felvetés az sem, hogy a Baldur's Gate cím hallatán olyanok is előbújnak az odvaikból, akiket amúgy nem hozna lázba egy random FR-cím.
Szóval semmi gond ezzel, és a harcrendszer feletti sirám szerintem kontraproduktív, már olvastam olyan kommentet is, aki már írt is a stúdiónak twitteren, hogy legyen lehetőség a másik, régi harcrendszerre is. Elfelejtik, hogy a két különböző alapú harcrendszer lehetővé tétele a háttérben egy ennyi változóval számoló rendszer esetében mennyi plusz munkával járna, ami kvázi "lehetetlen" is lenne.
Szóval, aki élből elutasítja a Larian módszerét pusztán azért, mert nem adja a régi BG-érzést, az a szememben csak a nosztalgiába süppedés. Értelmetlen és felesleges is.