Disco Elysium

Csak megerősíteni tudom, hogy egyrészt elképesztően egyedi (melyik mai játék mert mélyebben politikai témákba vagy akár "fajelméletbe" belemenni), másrészt hihetetlen írói munka áll mögötte: a minőséget végig képes fentartani!

El is felejtettem a saját témájába bedobni a saját végigjátszásomról írtakat, akkor most pótlom:

"[...]

Összességében nézve egy rohadt jó és egyedi játék, többféle végigjátszás van benne annak függvényében, mely képességeid erősíted, mert ezek beszélnek hozzád folyamatosan. Nekem a logika, a retorika, az akarat, az empátia, a sugalmazás, az érzékelés, a reagálási sebesség, a kötődés (aka csatalakozás?) és a higgadtság lett szinte kimaxolva - de figyelembe kell venni, hogy a túlerősített képességeknek is van negatív együtthatója, túlságosan rád telepedhetnek meg vitatkozhatnak egymással. Mégis ügyelni kell arra is, hogy az alapattribútumaiddal összhangban lévő erősebb kategóriákban lévő készségeket érdemes fejleszteni, legalábbis ezt tapasztaltam.

Viszont mivel ez egy nyomozást visz végig, így vannak benne fix, változatlan pontok (jó más történetekben is, de itt ez nem negatívum, hisz egy krimi is) és a vége ilyen is, ott már nem sok befolyása van a korábbi döntéseidnek egy-két erőteljesebb pont kivételével, illetve az, hogy mennyi információval rendelkezel, de ettől még elkapod a gyilkost, nincs olyan opció, hogy nem. Ez nem baj, csak nem árt figyelembe venni, hogy ez kétharmadában RPG, egyharmadában KALAND-JÁTÉK-KOCKÁZAT-szerű lapogatós könyv. A történethez kötődő oldalágában lehetnek változások, a szereplőkkel való viszonyban is, de a végső kifutás és a gyilkos megtalálása az többségében fix lesz szerintem (ezt igazolja ez a két teljesen spoileres írás is: Disco Elysium – Fixing the Ending, Why Disco Elysium‘s ending fell flat for me).

Ettől még egy kurva jól megírt történet (irodalmi minőségében is), én máris folytatnám ugyanezzel a karakterrel és a társával egy másik ügy kapcsán az életüket. A történet-sava borsát és változatosságot az adja, hogy tested-elméd milyen részeivel beszélgetsz és ezek kapcsán mikről beszélgetsz a többi szereplővel. Pl. az elektrokémia folyton arra sarkall, hogy igyál drogozz, és ez is egy opció. El sem tudom képzelni, milyen lehet, akinél ez túlsúlyban van és még hallgat is rá.

Itt nem a történet adja elsősorban a változatosságot (mégis elképesztően jól megírt szereplők vannak, és atomjó beszélgetéseket lehet tolni a világról, a történelemről, az elméről, ki, miként éli meg az életét), hanem az egzisztenciális válság kibontása és megélése, és tulajdonképpen ezzel és ezen a területen játszol szerepjátékot. És ez nemcsak rád igaz, hanem a benne lévő NPC-kre is.

Érdemes belevágni és bezsákolni [...]"