Ez volt 2025

Szerintem konkrétan az eddigi legjobb évünk volt párommal. Szeptemberben lettünk 10 évesek. Sikerült ismét utazgatni. Hollandia, Észtország, Finnország, Olaszország és még a bakancslistás Plitvicei-tavakhoz is eljutottunk, ahová édesanyámat is el tudtuk vinni. És mindemellé összejött az új lakás vásárlás is, amiről nem is álmodtunk volna még tavasszal. Úgyhogy hála az égnek végre nyugodt körülmények között!!! Párom is otthagyta az államit és idéntől már Ő is a versenyszférában húzza az igát. Pár éve még nem is hittem volna, hogy ennyi mindent elérhetünk. Jót tett a munkahely váltás. Ugye az kicsit lehangoló, hogy én 3 év után is még mindig munkaerő kölcsönző cégen keresztül vagyok, de talán összejöhet az átvétel. Ha nem, akkor meg találok valami mást és úgy folytatjuk. Ez alatt a 10 év alatt már többször bebizonyosodott, hogy bármire képesek vagyunk, ha nagyon akarjuk. Ugyan a lakás miatt elmarad a jövőre tervezett japán út, de kijutunk egyszer!!!

Bár már nem pörög, szerintem jó kis hagyomány ez a topic.

Tartalmas év volt az idei. Így belegondolva kicsit úgy érzem, most kezdők a B oldal, mert "véglegesültek" a dolgok.

Az első fontosabb esemény, hogy eddig outsourcing cégnél dolgoztam, Áprilisban azonban átvett a cég akinek bedolgoztam. Ugyan most turbulens napokat élünk, de alapvetően ez akár egy ilyen végleges, nyugdíjba menős állás is lehetne.
Ezek után nem sokkal bejelentette a főbérlőnk (tudom, helytelen kifejezés), hogy eladja a lakást, pedig egy éve költöztünk be. Először nagyon elkent a dolog, de aztán feltörtem a malacperselyt, és kiderült, hogy meg tudjuk mi venni. Ugyan ez elég lassan futott ki, de végül miénk lett, és amúgy ez egy nagyon frankó lakás, stratégiai pozícióban, szóval ez is lehet akár végleges, de legalábbis a szocotthonig
És mindeközben megszületett a második, egyben utolsónak tervezett gyerek egy hónapja.

Szóval a továbbiakban nincs már nagy drámai változás a menetrenden. Egyrészt örömmel, és büszkeséggel tölt el, hogy mindezt elértem, másrészt kicsit lelombozó, hogy telik az idő.

Na, mindenesetre durván pozitív év volt az idei, kicsit mint amikor a Harry Potter megitta azt a lötyit, amitől mindenben szerencséje lett, én is úgy éreztem magam most. Negatívum kevés volt, kicsit sokat voltam beteg, visszarendeltek 3 napra az irodába (ez cudarul sikerült, 1.5 lett az éves átlagom...), illetve idén sem tanultam meg németül, és nehezen megy itt a barátkozás. Két házaspárral sikerült úgy rendesen összebarátkozni, mindkettő elköltözött másik országba.

Jövőre a cél a túlélés, az első év egy gyerekkel is kemény volt, kettővel aztán nagy móka lesz. Cél még a lakás személyre szabása, és illene most már tényleg németül is megtanulni.

I wish I could have known about the view from halfway down