28 éve Veletek – 1998– PC Dome / 2012– PlayDome

Warhammer 40,000: Rogue Trader



Írd ide hozzászólásod:

gothmog
gothmog [5194]
Most szeptemberben kellene érkeznie a negyedik, egyben utolsó DLC-nek. (Pont azért kezdtem bele a játékba bő hete, mert így menet közben úgyis megjelenik, és szépen be tudom majd illeszteni a végigjátszásomba .)

Endure. In enduring, grow strong.

Peace
Peace [28986]
Most jön még hozzá egy újabb DLC ősszel, ugye? Azt beszéltük, ha jól rémlik....
gothmog
gothmog [5194]
Kérdés: a Rogue Tradert az addig megjelent DLC-kel együtt játszottad?

Eddig is abszolút WH40k hangulata volt a játéknak, de amikor tegnapelőtt összeismerkedtem Kibellah-val (Void Shadow DLC kötődésű csapattárs), a "bemutatkozása" (illetve amikor a parancsnoki hídon később beszélgethetsz vele) szintet emelt az eddigieken, és - legalábbis számomra - abszolút hozta a régi, még Ian Watson-féle, már-már parodisztikusan morbid szintű gótikus-kibernetikus-vérgőzösség kombót.
Az eddigi csapattársak (Abelard, Argentia, Idira, Lady Cassia) is ízig-vérig WH40k világbeli karakterek, de Kibellah kisasszony brutalitásához és morbiditásához viszonyítva olyanok, mint egy csapat kiránduló óvodás...

Endure. In enduring, grow strong.

davkar9
davkar9 [11547]
Már végeztem egy ideje de egy, "eh oké"-val értem a végére. Angel->gold dragon, de act5-ban én is és a játék is eléggé elfáradtunk. Átpörgettem utána amik érdekeltek még, de úgy látom olyan ~10 óra (kevesebb?) ami egyedi pathonként de nagyjából mindenki ugyanoda fut ki szóval egy kissé alábbhagyott az újrázási kedv. Van mentésem act5-ből teljes angelre, érdekel a fullos demon, azata, aeon. Demon->legend aruval állítólag (meg láttam is videót) nagy élmény, de magát a gameplayt, sztorit, karaktereket nem élveztem annyira, hogy az év/élet hátralévő részét erre szánjam. Egész nyár owlcat címekkel telt, kicsit sok volt ez így. Na meg közben felhalmozódtak más játékok is észrevétlenül.

On, aztán persze egyből cáfolom is magam, mert ZCOM előtt pont volt annyi idő még, hogy bedobjak egy gyors RT "újrát" (3/4). Psyker, heretic acsikért sima alapverzóval, célirányosan. Nem tudom befejezem e majd, volt egy-két hangulatos pillanat, de összességében szerintem a heretic útnak nincs értelme, többször is kizökkentett a tartalommal, vagy pont a reakciók hiányával.

Bővebb pathfinderezésre nyitom majd a topicot. Wotr kényelmesebb, könnyebb volt de Kingmaker szerintem jobb. KM, RT, Wotr sorrend lett a maraton vége. KM dlcket megvettem, az az újra lesz majd előbb. Bár ott is kevésbé lelkesen mert a közel tökéletes felfedezős kört nem igazán tudom felülmúlni.
gothmog
gothmog [5194]
No, hogy áll a WotR? Kitart még a lendület?

Én most fogok nekikezdeni a Rogue Tradernek. Voidborn Crime Lord Operative karaktert tervezek.
Az ide vezető út mondjuk nem volt teljesen egyenes. Úgy indult, hogy klasszikus BG végigjátszást terveztem (tehát BG1 és BG2 a két rendes - nem Beamdog készítette - kiegészítővel; kvázi a klasszikus Bhaalspwn saga). Csináltam egy (elf, neutral good) harcos/mágust, mert ilyen karakterosztállyal még sosem vittem végig a klasszikus sorozatot. De mire befejeztem az első részt, ráébredtem, hogy jó karakterem egy rakat volt már, de gonosszal még sosem vittem ki a teljes Bhaalspawn sagát. Úgyhogy újrakezdtem az első részt, ezúttal - hirtelen ötlettől vezérelve - egy Skandar nevű fél-ork harcos/pappal (neutral evil jellemmel). A gyors újrázás ellenére meglepően élvezetes volt a játék (Montaron, Dorn, Edwin, Viconia és Baeloth voltak a csapattársak). Mire elkezdtem vele a BG2-t viszont még Irenicus kezdő labirintusában rá kellett jönnöm, hogy de játszani viszont harcos/mágussal lenne jobban kedvem, nem harcos/pappal... Na, még egyszer BG1, csináltam egy gnóm harcos/illúzionistát (gnóm karakterem úgysem volt még sohasem), de három már sok lett volna a jóból. Még a Nashkel bányák előtt dobtam a dolgot. Persze nem most jöttem le a falvédőről, így némi XP és tárgy cheatelés után (utóbbihoz a megszerezhető tulajdonságnövelő manualok, illetve olyan BG1-es varázslattekercsek, amelyeket meg akart tanulni a karakterem) egy BG2 kész karaktert gyártottam. Ám amikor elkezdtem vele a BG2-t, zavart, hogy "művi", nem rendes végigjátszás eredménye (nekem néha vannak ilyen fura háklijaim), úgyhogy dobtam az egészet azzal, hogy majd jövőre vagy azután lesz rendes gonosz gnóm harcos/illúzionista végigjátszás. Ez most nem jött össze...
De semmi gond, nosza, rakjuk fel a BG3-at! Utoljára három éve játszottam ki, hátha most elkap a gépszíj és kijön egy velejéig szarházi Durge végigjátszás. Megálmodtam a karaktert: Mephistopheles Tiefling Draconic Bloodline (Red Dragon) Sorcerer. Megcsináltam (kellően jeges sorozatgyilkos fizimiskája lett, de nem murder hobósan idegbeteg módon), majd a tutorialból átlépve a rendes játékba ráébredtem, hogy nem, én ezt nem fogom végigvinni... Nem tudom, az Original Sin óta én egynél többször egyszerűen nem tudok Larian játékot végigvinni. Elsőre mindig zseni, hatalmas élmény, de utána egyszerűen nem működik már a dolog. Valahogy fárasztónak érzem csak a játékot; itt is már előre semmi kedvem nem volt Act3 rengeteg mindenéhez. Még úgysem, hogy Gale, Karlach és Wyll kapásból "kiestek" volna a végigjátszásomból. Ugye "lekezelés", lefejezés, meg a grove "lepucolása" nyomán.) Úgyhogy hamar ment az uninstall.

Végül így lett belőle Rogue Trader. A DLC IV amúgy is a kanyarban van már elvileg, tehát ki kell, hogy jöjjön míg tolom a végigjátszást - ergo nem fogok lemaradni semmiről (remélhetőleg).

Endure. In enduring, grow strong.

davkar9
davkar9 [11547]
Na tényleg utolsó off de ez még kapcsolódik.

HOMM minigame nem igazán jön be. Feltételezem a játék előrehaladtával megszaporodnak majd az op egységek, de alapokkal elég vegyes az élmény. Nem teljesen egyértelmű még számok és zöld és zöld között sem, hogy itt most automatikusan én nyerek már köszönéskor vagy a sereg 3/4ét elvesztem egy félórás csatába. Hangulathoz ad, de gameplay szempontól kicsit időhúzásnak érzem.

És akkor végre on, RT űrcsatája a 3 közül talán a legjobb mini. A bolygó managment viszont elég fapados, kicsit visszalépésnek érzem. A hajó itt most a "főváros" de valamiért nem alakult ki olyan szintű kötődés, mint a pathfinderekben. Nem tudom, talán valami "ház vs kocsi" hasonlatról lehet szó.
gothmog
gothmog [5194]
Bizonyos mitikus utak csak később (a játék utolsó mondjuk 10-20%-ában) érhetők el, kvázi leágazásként. A Gold Dragon is ilyen. Az Azata út a bro faktorról szól (szemérmetlenül tápolhatod a csapattársakat.)

Camellia... hát igen, a banterei beszédesek lesznek, de még így is néz ki az ember a fejéből egy kicsit majd, amikor kiderül a hölgyemény hobbija. (Viszont nagyon szemét dolgot is meg lehet húzni ott. Én a Tricksteremmel meg is tettem... De nem akarok spoilerezni.)

Én amúgy BG1 végigjátszásban vagyok jelenleg (utána jön persze a 2.). Oké, nálam megjelenés óta a kedvencek között van, és a nosztalgia faktor nagyon erős (máskülönben sok szempontból fapad), de tény, hogy a Kardparton kalandozásba a mai napig bele lehet merülni/veszni. Megvan még mindig a maga bája.

Endure. In enduring, grow strong.

davkar9
davkar9 [11547]
Én is gondoltam rá, de a KM 8 éve alatt szerintem csak te játszottál és írtál róla. Na meg ezek azért elég rétegjátékok, ha valaki kipróbálja az egyiket valószínűleg előbb utóbb eljut valamelyik másikig is. RT-Wotr oda-vissza átmenet talán a leggördülékenyebb, ha az egyik bejön valószínűleg a másik is tetszeni fog. De amúgy én is szégyellem magunkat, ha mélyebbre jutok a Wotrba valószínűleg majd nyitok már egyet.

Amúgy on, másik kommentből le is maradt, érdekes volt látni egyes karakterek "evolúcióját". Gondolok itt személyiségre, történetben betöltött szerepre. Pl RT x karaktere KM y-ja újrahasznosítva. A visszatérő elemek is viccesek, RT és KM prológusa szinte 1:1 ugyanaz.

Pár éve, pont BG3 hype után játszottam először a BG1-2-t. Nyilván öregedtek, viszont így ~20onév távlatból is látszik miért voltak/még mindig top játékok. Még a BG3 kritikákat is megértettem ezek után, tényleg csak nevében 3. rész. KM sokkal inkább tekinthető "folytatásnak" hangulat és ~szellemisége szempontjából.

Wotr egyelőre vegyes. Premade fighternnél maradtam, tower shield, ami hát nem épp a legérdekesebb de easyn (KMhez képest is könnyebbnek tűnik) elmegy. Nekem amúgy is a narratív roleplay a fontosabb és ugyan itt sem vagyok teljesen elégedett a karakterrel, erre a felfedezős végigjátszásra nagyjából jó lesz. Nincs konkrét terv de a vázlat kék (LG start, valószínűleg megyek megint NG, CG irányba), segíteni akinek lehet, Aru románc, fő szál hangulat (démonok elleni crusade) alapján angel és kapcsolódó path(ok?). Spoilereket próbáltam kerülni de azért egy két dolog már becsúszott (Camellia...). Rule of cool alapján dragon lenne szimpatikus, "saját" alignmentem pedig azata felé húzna. De ezen a részén már nem stresszelek, lesz ami lesz. Érzésre itt valószínűbb lesz az újrajátszás szóval ha már megismerem a történetet később könnyebb lesz a teljes játékra tervezni karaktert.
gothmog
gothmog [5194]
Lassan lehet, hogy kellene valami másik topikot keresni (vagy csinálni), mert szegény W40k:RT-t teleszennyezzük Pathfinderrel...

Örölök, hogy bejött a Kingmaker! Nekem nagyon hozta a régi BG féle feelinget, azt a klasszikus kalandozós fajtát! Nincsenek benne csúcspontok, nincsen az érzelmekkel játszó (erősségű) történet és fordulatok, de valahogy mégis ad egy teljesség érzést, "révbe érést" a végére, mintha csak egy hosszú, rendes asztali kampányt tolt volna végig az ember.

Készülj, mert a WotR még nagyobb/hosszabb lesz! Profibb, gördülékenyebb, de nekem hiányzott belőle kissé az a fajta báj, ami a Kingmakerben megvolt. (Nem tudom ezt leírni pontosan, de talán majd meglátod/megérzed.)

Cseszett jó portré pakkok vannak a neten; én is onnan kaptam le jó párat, s vannak félretéve sok-sok fajta karakterötlethez. Úgyhogy ezen nem kell, hogy múljon a dolog.

Igazából nem tudok tanácsot adni arra, hogy milyen karakterrel menj, mert tényleg rengeteg fajta van, s érdemes kicsit úgy tervezni, hogy tudod, milyen mítikus ösvényre mennél, mert nem mindegyik szinergizál egyforma jól a választott úttal. Amire készülj fel: itt ugyan sokkal komolyabb erőkre tehetsz szert, mint a Kingmakerben, de az ellenfelek is kemények lesznek! találkozhatsz majd 80+ AC-jú vagy éppen az ugyanilyen AC-jű karakteredet megütni képes ellenfelekkel is! Igazából a játék vége így sem nehéz, mert röhejesen erős leszel, de közben adódhatnak majd szakaszok, amikor lehet szenvedni. (Persze ha leveszed a nehézséget, az sok mindent meg tud oldani.)
Ami nagyon erős tud lenni:
1. Petek, főleg, ha lovagolni is tudsz rajtuk. (Ha Regill a csapatodban lesz - én felvenném, mert rohadt jó karakter, nekem a kedvencem volt -, akkor majd az idézhető triceratopsz figura (Bizmut) megtalálásánál pl. gondolj rá! Egy miniatűr őslény hátán csatába vonuló miniatűr halállovag nem csupán röhejesen menő, de meglehetősen hatékony is tud lenni! Plusz Regill, bár bénán sebez a legelején, de hamar található mellé remek fegyver, s ügyesen fejlesztve kegyetlen hatákony társ lesz.)
2. Olyan karakter, amellyel touch AC-t tudsz támadni: ilyen pl. a valamelyik elemi támadásformát használó Kinteticist, vagy éppen egy Dimensional Strike-kal támadó Sword Saint (vagy egyéb Magus). Néhány ellenfélnek röhejesen magas AC-ja van, míg a touch AC-ját könnyű megdobni.
3. Kevés karakterrel tudsz igazán magas AC-t kreálni (a Drunken Master Monkomnak mondjuk a támadása és az AC-je is a csillagos egekben volt, szóval nem lehetetlen). Ezért azok a karakterek, amelyekkel tudsz frankó buffoló varázslatokat tolni (Mirror Image és társai), elég hasznosak tudnak lenni.

Egyébként válassz olyan karaktert, amelyik szimpatikus, megragadja a fantáziádat, bele tudod élni magad a szerepébe! (Csak nézz rá pár ajánlóra, hogy ne pont a tier list legalján lévő legyen, mert van sajnos néhány eléggé alja választás, amelyek határozottan bénábbak, mint mondjuk egy hozzájuk amúgy nagyon hasonló másik alosztály.

Én a teljes végigjátszásomat (előtte belekezdtem pár karakterrel, melyek közül kettővel letoltam Act3 elejéig) pl. Drunken Masterrel abszolváltam. Trickster utat akartam, s ehhez kerestem egy jól passzoló karaktert.

Bemásolom másik fórumról, mit írtam ehhez kapcsolódva (még végigjátszás közben; a végére amúgy még sokkal tápabb lett):
× Drunken Master: Sokáig átszaladt a szemem ezen a monk archetípuson, és csak azért néztem meg jobban, mert a Trickster úthoz valamilyen ahhoz passzoló kasztot kerestem. Így végül egy Oni tiefling (ezek élvhajhászok), Cayden Cailean (kvázi az "alkesz isten") hívő (erre többször volt egyébként eddig reakcióm a játékban, köztük Trickster dologhoz kötődő is), Drunken Master monk lett. Amivel pedig nem számoltam elsőre: az a khí, amit ez az alkaszt kap, passzívan olyan szinten tolja felfelé az AC-t és a támadást is (ha nem olvassa át alaposan az ember, akkor könnyű nem észrevenni), hogy szinte csalás vele a játék. Konkrétan megüthetetlen (csak nat 20-szal tudja megütni az ellenfelek 95%-a), míg ő a durvább AC tank ellenfeleket is (leszámítva egy-két szuperbosst) legfeljebb nat 1-gyel véti el (míg fel nem veszem majd a Knowledge Wold II trükköt, ami a csapatom nat1 dobásaiból nat20-at fog csinálni mindig. Csak példaképpen: bármilyen buff nélkül, csak felszerelésből, most 14. szinten a basic attackom 38 pont, az AC-m pedig 42 körül mozog. Utóbbira, ha elnyomom a barkskinst (khíből), akkor, ha jól rémlik, már 46, ha pedig rakatok magamra pajzs varázslatot, akkor 50 körüli az érték. Crane style meg hasonlók nem is kellenek. (Utóbbira, ha rámentem volna, akkor az 58-as AC-t jelentene), és akkor ezek "közel permanens" buffok, s a rövidebb idejű, "burst jellegű" buffok lehetőségei benne sincsenek! (És a legjobb vicc, hogy mivel monk. a touch AC-je alig van elmaradva a ténylegestől.) Egyedi beállításokkal játszom, összességében egy hangyányival Core nehézségi szint alatt, de eddig sétagalopp volt vele a játék. Egy helyen néztem ki a fejemből kicsit: amikor betévedtem Blackwaterbe. Annak úgy a közepe tája kicsit erős volt, de ott is azért, mert a monkomon kívül a többi csapattag szenvedett, hogy hasznos tudjon lenni (40+ AC-vel ugrált minden ellenfél, regenerálódva és olyan mentőkkel, hogy még coup de grace-szel is volt, hogy ötször kellett próbálkoznom, mire méltóztatott meghalni egy-egy szörnyeteg).

A Trickster utat egyébként felemásnak találtam. A prankok helyenként zseniálisak, de tényleg azok (rommá szívathatsz bizonyos ellenfeleket, de röhejes módon - szerintem még a Lariannál is sírva röhögnének egyik-másik trickster húzáson)! Mechanikailag is rohadt erős dolgai vannak. (Ld. fentebb pl., hogy minden 1-es dobásból 20-ast tudok csinálni, vagyis nincs többé kritikus kudarc csak siker.) Viszont maga a hozzá kötődő sztori része és úgy általában a "tricksterség" meglehetősen bugyuta. Én Lantern King jellegre számítottam, de inkább Muppet Show volt. (Főleg a szekrénybe belépve elérhető interdimenzionális tanács tagjaival - persze ez nem érthető most, és ha nem a Trickster utat választod, akor szerencsére nem is fogod megérteni, mert nem találkozol velük...)

Enyhén spoileres link, amit a végigjátszás után írtam egy másik fórumra: katt
(Itt egy képen pl. látszik a karakterem portréja is. Kaotikus Oni tiefling monknak pl. szerintem tökéletes.)

Endure. In enduring, grow strong.

davkar9
davkar9 [11547]
Kingmaker pipa. Remek volt. Act4-5 jól megtréfált. Játék tempóját kiismerve Varnholdból hazafelé baktatva gondoltam majd kényelmesen hátradőlhetek erre bedobtak az újabb események sűrűjébe. A végén jól jött ki bár így a főküldikre ráfeküdve volt pár intenzív hét, ami után majd egy év folyamatos papírmunka következett...

Románc matek is megszívatott. Valt sikerült elvinni phase2ig, de utána már esélytelen volt haladni. Wikin kinyomoztam, hogy többtizen órával ezelőtt már visszafordíthatatlanul elbuktam. Egyfelől tetszik, hogy ez fordítható úgy is, hogy a karakter személyisége nagyban befolyásolja az npc érdeklődését. Másfelől viszont észrevétlenül lenullázni a haladást a látszólag köze sincs hozzá válasz/döntésekkel nem éppen jó móka.

Szerencsére a true ending fordított a helyzeten. Guideot nem követtem betűre pontosan, context nélkül emlékeztem pár általános tippekre meg amúgy is megcsináltam ~mindent. Tematikusan nagyon bejött, karakterhez is tudtam igazítani (bár azért elég metagaming ez az út, főleg pont az x friss endgame esemény után) szóval örültem, hogy nem maidenless végigjátszás lett a vége. Ugyanakkor "elrontotta" az újrázási vágyat, mert ezzel így eléggé kimaxoltam az élményt narratív szempontból. Lenne egy két dolog, ami érdekelne, de pár óra újdonságért újra 80%+ ugyanezt...? Fú, élvezem, de nagyon sűrű ez a játék...

Rövid levegővétel után Wotrba belekóstoltam a premade mágussal abban bízva, hogy majd a könyves rajzok itt is segítenek, de úgy látom a KMrel ellentétben ide már sajnos? nem választottak "canon" karaktert. Így most bajban vagyok, dagi lovag (+ hangulat, démonok elleni küzdelem történet, első mythic találkozás angel) és a tiefling rugó között ugrálok. Lehetne saját, és KM után már annyira nem ijesztő a cc, de még így is bőség zavara és nincs konkrét kari ötletem és a portrék sem szólítanak meg.

Vissza

Fórumszabályzat