Manhunt (Ismertető)

Figy én tényleg tisztelem ezt az állatfajt Mármint, hogy meglátja azt a pciivel többet, de nekem bejött a játék, szerintem van hangulata, és tetszett. Ennyi. Most lehet hogy hülye vagyok, de a történelem a példa arra, hogy ez bocsánatos bűn A fórumon átcsapott a eredeti téma abba, hogy az erőszakos játékok kapjanak-e helyet. Én erről szívesebben elvitázgatok, mint egy játékról amival csak elszórakoztam pár órát (többet, mint 1,5 ). Én azt akarom mondani nektek, hogy szomorú, hogy az ilyen játékokat a profit jelszavával adják ki. Szomorú, hogy a szórakoztatásból szórakoztatóIPAR lett. És ezeket a tényeket, az átlaggamer is látja (remélhetőleg), de mégis van olyan beteges rohadt szemétláda, hogy ezt a játékot, meg ezt a kategóriát élvezi. (Bocs srácok, nem akartam senkit megsérteni, ez csak önkritika )

"Bérgyilkos vagyok, mesterlövész, brutális állat, fegyvercsempész"

Kritikusok lehúzták a játékot, a játékosok meg nem? Ennek oka van. A kritikus ugyanis - jobb esetben - olyan állatfaj, mely jóval több dolgot meglát, mint a casual player. Nem csak a grafikát, vagy a hangokat figyeli, hanem a játék egészét, a hangulati elemeket, és még egy rakás más dolgot.
A Manhunt pedig, ha eltekintünk az erőszakosnak látszani akaró külsőtől (ami szerintem cca 1,5 óra alatt olyan unalmas, önismétlő lesz, hogy már csak az miatt is két pontot lehúznék tőle), akkor egy közepes látványvilágú, de ami még rosszabb szörnyen monoton játékot kapunk. Kapsz egy helyszínt, járőröző emberkéket és szépen csendben taktikázd ki, hogyan végzel velük sorban. Kész? Jön a következő. Az is kész? Megint ugyanaz.
Ez a játék tipikusan arra épített, hogy még a megjelenése előtt botrányt generál, majd az abból kialakult negatív hírnév miatt veszik meg. A casual player ezt bevette. A kritikus - Gerry - nagyon helyesen nem.