Drogos könyv, de a jobbik fajtából.
És igen, megérte, mert nagyon jó. Szerintem PKD elég sok szintetikus cuccot kipróbált a vad 60-as 70-es években: Kalifornia, meg Timothy O'Leary kora, hippik ugye szinte predesztinálták erre a kísérletező kedvű embert akkoriban, és eléggé sok cimborája ott is maradt, illetve nem jött le a tripről (láttam ilyet dok.filmen, nagyon durva volt. Egy csajról, aki Goában rajta maradt a hallucinogén cuccon, azaz onnantól csak vegetálgatott, szó szerint, mint egy növény.)
Szóval ilyen emberekről szól a könyv, teszi ezt a szokásos PKD stílusban - valahogy úgy írt ez az ember, hogy a történetei bármikor játszódhatnak - ez a H(alál)-anyag nevű droggal szennyezett környezet adja a hátteret, de itt is benne van egy pár zseniális csavar - kezde pl. a főszereplő kettős életétől - amiket most nem lövök le, de midenképpen érdemes elolvasni, mert pl. a Valis-szal ellentétben - ami ugyancsak remekmű, viszont baromi nehezen olvasható - ez egy nagyon olvasmányos és izgalmas regény.
Remélem ennyi elég megnyugtatásképpen
