Mi lenne, ha mondjuk a már kifizetett játékban lenne valami, amiért később is fizethetne a játékos? Ez az! Legyen, mondjuk olyan ládikó, amit csak pénzért lehet kinyitni (vagy esetleg játékon belül nagyon, de tényleg nagyon, de nagyon lassan megszerezni), cserébe abban mindenféle tök felesleges, ámde mutatós kozmetikai kiegészítőket kapnának! Sőt, ha nagyon gonoszak akarunk lenni, akkor még olyan tartalmak is lehetnének ezekben a fránya ládikókban, amelyek valamilyen előnyhöz juttatják az adott játékost. Na azért aztán tényleg mindenki fizetne, hisz ki akarna egy ilyen apróság miatt alulmaradni az online csatában?
A fenti gondolatok bizonyára sokaknak átfutottak már az agyán, amikor azon töprengett, ki és miért találta ki a loot boxokat. Az utóbbi években ez a kifejezés szinte szitokszóvá nőtte ki magát a videojátékos társadalomban, hiszen a többség nem lát benne mást, csak a játékosok újabb és újabb lehúzásának szándékát. És, ha még az is tényleg megvalósul, hogy ezzel nem csak szépülni, de erősödni is lehet egy játékban, na az már aztán a totális tisztességtelenség ne továbbja. Ennek ellenére több nagy kiadó is előszeretettel nyúl ehhez az üzleti modellhez, de kétségtelen, hogy az utóbbi időben az EA kapta érte a legtöbb savat. Elég csak a Star Wars Battlefront II körüli cirkuszra gondolni.
Az EA egyik vezetője, Kerry Hopkins a napokban a brit parlament előtt jelent meg egy meghallgatáson, ahol többek közt a loot boxok működési elvét vizsgálták. Hopkins itt úgy fogalmazott, a loot boxok nagyjából ugyanolyanok, mint más zsákbamacskák vagy mint a Kinder tojás, a Hatchimals, a LOL Surprise. Elmondása szerint ezek ártalmatlan, ugyanakkor szórakoztató elemei a játékoknak, hiszen a meglepetés izgalma sok játékost vonz. Emellett kiemelte, hogy az EA minden esetben úgy építi be ezeket a mechanizmusokat a játékaiba, hogy azok ne csak szórakoztatóak legyen, de etikusak is maradjanak.
Idén több országban is vizsgálni kezdték a videojátékokba épített ilyen mechanizmusokat és játékelemeket, a holland és belga törvényhozók például egyenesen a saját helyi törvényeikbe ütközőnek tartják őket, hiszen szerencsejátéknak minősülnek. Máshol viszont – például Ausztráliában – nem ütköznek bele ezekbe a törvényekbe.
Érdekesség, hogy a brit kormány nem csak a loot boxok működését és szerencsejáték voltát vizsgálják, hanem ennél jóval átfogóbban a videojátékokat. Főleg a függőség és a VR-ipar fejlesztésének esetleges állami támogatása van terítéken.
