28 éve Veletek – 1998– PC Dome / 2012– PlayDome

Fórum » Nem számítástechnikai témák

Jogi Esetek - Kérdések és Válaszok

szbszig
#116 szbszig [33649] 2010.07.21. 23:08
Egy linket szerintem megérdemel itt:

Európai Igazságügyi Portál

"Internetes oldalt hozott létre az EU a jogi ügyek közötti eligazodás megkönnyítésére. Az évi kétszázezer euróból fenntartott Európai Igazságügyi Portál a polgároknak, vállalkozóknak, jogi szakembereknek és a bírói szerveknek egyaránt segítséget nyújt a határokon átívelő jogi esetekben." (Index.hu)

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#115 szbszig [33649] 2010.05.14. 23:05
Ááá!...

Polgári jogi dolgozatból: "Ági vagyonnak minősül, mikor pl. van egy telkem és a szomszéd telkén van egy fa, aminek az ága az én telkemen van és így én is rendelkezem azzal az ággal. Tehát, ha az én területemen van valami, akkor az az enyém."

Az ági öröklés lényegét még én is tudom...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#114 szbszig [33649] 2010.05.13. 13:06
Érdekes ítélet... Eddig nem is hallottam erről az ügyről, most viszont ellepte hirtelen a blogokat.

Ne szarozzunk!

Szerintem szar

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#113 szbszig [33649] 2010.04.26. 20:28
Hoppá!

Kicsit lassan őrölnek az Alkotmánybíróság malmai, de még épp időben szülték meg a határozatot, hogy az új Ptk. első két könyve ne léphessen szombaton hatályba.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#112 szbszig [33649] 2010.03.08. 00:51
Szép sztori...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#111 szbszig [33649] 2010.02.12. 00:27
Egyébként ha már feljött a topik, szerintem ez a hír is nagyon érdekes. Főleg mert talán a józan, laikus várakozásnak ellentmond az ítélet, bár kétségtelen tény, hogy végül alaposan megindokolták, miért kell így lennie.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

balays82
#110 balays82 [14276] 2010.02.11. 15:57
"Akkor viszont ennyi erővel be lehetne perelni egy csomó katonai, félkatonai szervezetet, pártot, titkosszolgálatot is."

Valaki biztosan be is perli őket, csak éppen az nem vezető hír a magyar sajtóban.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2010.02.11. 15:52
szbszig
#109 szbszig [33649] 2010.02.11. 15:52
Meg, gondolom, kell egy konkrét társaság vagy szervezet, ami jogutódja a bűncselekményt elkövetőnek, és amely támadható. Akkor viszont ennyi erővel be lehetne perelni egy csomó katonai, félkatonai szervezetet, pártot, titkosszolgálatot is.

Másik probléma: A cikkben az áll, hogy a francia vasúttársaság elleni keresetet azzal utasította el az ítélkező bíróság, mert nem önszántukból segítették a nácikat. Ez az érvelés valószínűleg megáll a MÁV-nál is, bár kicsit problémásabb, mert mi ugye nem megszállva voltunk, hanem papíron szövetségesei a németeknek. Viszont mi lenne, ha a következő zsidó csoport a német vasúttársaságot citálná bíróság elé?...

Ez az egész annyira hihetetlenül bizarr...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: balays82 2010.02.11. 14:03
balays82
#108 balays82 [14276] 2010.02.11. 15:44
Nem is gondoltam ilyet.

Válasz erre

Előzmény: Colussus 2010.02.11. 14:59
Colussus
#107 Colussus [2010] 2010.02.11. 14:59
Értelemszerűen egyáltalán nem logikus, nem akartam ilyesmit sugallni (állítani sem).

...non mollare mai...

Válasz erre

Előzmény: balays82 2010.02.11. 14:41
balays82
#106 balays82 [14276] 2010.02.11. 14:41
Akkor ezt rosszul tudtam, de így sem tűnik túlságosan logikusnak, hogy konkrétan a MÁV legyen felelősségre vonható a deportálási intézkedések miatt.

Válasz erre

Előzmény: Colussus 2010.02.11. 14:28
KisCsirkee
#105 KisCsirkee [16989] 2010.02.11. 14:29
Éppen ez az! A magyar zsidók deportálása 1944, a német megszállás után kezdődött, és baromira nem önakaratból, hanem miután a német hadsereg rákényszerítette az országot. Ha a MÁV nem is engedelmeskedik, a németek úgy is kisajátítják a vasutat, és deportálnak ők...

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Válasz erre

Előzmény: balays82 2010.02.11. 14:26
Colussus
#104 Colussus [2010] 2010.02.11. 14:28
"A magyarországi zsidók deportálása az ország német hadsereg általi megszállása után kezdődött"

Ez sajnos nem igaz, csak a tömeges deportálásuk kezdődött akkor.

...non mollare mai...

Válasz erre

Előzmény: balays82 2010.02.11. 14:26
balays82
#103 balays82 [14276] 2010.02.11. 14:26
Éppen ezért nem fogják megnyerni ezt a pert sem. A magyarországi zsidók deportálása az ország német hadsereg általi megszállása után kezdődött, szerintem ez megfelelő módon alátámasztja, hogy nem éppen szabad akaratból hozta meg a kormányzat (ez által pl. a MÁV is) a döntéseit.

Válasz erre

Előzmény: KisCsirkee 2010.02.11. 14:18
KisCsirkee
#102 KisCsirkee [16989] 2010.02.11. 14:18
Na de ez alapján, akár én is, vagy a Japán állam is beperelhetné az amcsikat, az atombomba, vagy a céltalan terrorbombázások miatt? Vagy az arab országok Izraelt? Mert ez kábé ilyen logikátlan, és ekkora baromság!

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Válasz erre

Előzmény: balays82 2010.02.11. 14:15
balays82
#101 balays82 [14276] 2010.02.11. 14:15
1. Elvileg maga a bírósági ítélet kötelezne a megfizetésre, amit az eljárás bírósági végrehajtási szakaszában próbálnának meg behajtani. Külföldi bírósági határozat alapján a végrehajtás elrendelésére az adós lakóhelye, székhelye, ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság jogosult. Meg kell jegyezni azért, hogy itt bonyolult nemzetközi jogi vonatkozású ügyről van szó, talán azt is érdemes megvárni, hogy a bíróság egyáltalán megállapítja-e a hivatkozott egyetemes joghatóság alapján a hatáskörét és illetékességét.

2. Nem vagyok gazdasági szakember, de laikusként azt gondolom, hogy aligha.

Válasz erre

Előzmény: KisCsirkee 2010.02.11. 14:03
KisCsirkee
#100 KisCsirkee [16989] 2010.02.11. 14:03
Hát azta kurv.... Két kérdésem lenne:

1, Ha megítélnék a teljes 1759 milliárd forintot megítélik, mi fog minket kötelezni a tényleges kifizetésre?

2, Ha ki is kéne fizetni, túlélné-e egyáltalán az ország?

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Válasz erre

Előzmény: balays82 2010.02.11. 12:22
balays82
#99 balays82 [14276] 2010.02.11. 14:03
A háborús és emberiség elleni bűncselemények nem évülnek el. Gyanítom, ez annak számít.

Válasz erre

Előzmény: Germinator 2010.02.11. 13:56
Germinator
#98 Germinator [29900] 2010.02.11. 13:56
Én egggggyáltalán nem vagyok jogász, és semmi ismeretem nincs ilyen téren, de szóval... az ilyen eseteknek nincs valami elévülési ideje? Ez már gyakorlatilag 70 éve történt, nincs egyetlen ember sem az ország, sem a MÁV vezetőségében, akinek köze lett volna az esethez, gondolom nem egy, nem kettő, hanem nyolcvan garnitúra-váltás volt azóta a cégnél meg az országban is, szóval... milyen alapon? Milyen alapon lehet beperelni engem azért, mert a lakásomban 50 évvel ezelőtt megöltek 10 embert?

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Válasz erre

balays82
#97 balays82 [14276] 2010.02.11. 13:54
Ez egészen konkrétan a magyar államháztartás teljes csődjét jelentené, ha abból az abszurd feltevésből indulunk ki, hogy a bíróság teljes egészében helyt adna a felperesi követelésnek. Számomra egyébként magas, hogy néhány száz ember milyen alapon tart igényt a teljes akkori zsidó vagyon 8%-ának megfelelő összegű - mai árfolyamon számított - vagyoni kártérítésre. Az biztos, hogy a MÁV-nak már csak egy ilyen per hiányzott, esetleg még a BKV-t kellene bevonni azzal az indokkal, hogy a vasúti pályaudvarig metróval és villamossal vitték a deportáltakat.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2010.02.11. 13:06
szbszig
#96 szbszig [33649] 2010.02.11. 13:28
Hova gondolsz? Természetesen azt akartam írni, hogy made by Jenkis!

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: Germinator 2010.02.11. 13:15
Germinator
#95 Germinator [29900] 2010.02.11. 13:15
"De ez szerintem nem made in USA elsősorban, hanem made by J..."

Japanese people? Már megint rójuk szól minden, ha te megjelensz?

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2010.02.11. 13:06
szbszig
#94 szbszig [33649] 2010.02.11. 13:06
Azt a kurva!...

"Az 1759 milliárdos kártérítési igény Magyarország GDP-jének körülbelül hét százalékát teszi ki."

De ez szerintem nem made in USA elsősorban, hanem made by J...

Egyébként meg én tényleg nem vagyok zsidógyűlölő, ugyanis személyes konfliktusom ilyen származású személyekkel eddig nem volt; valamint jogvégzett ember sem vagyok, így csak a józan ész alapján tudom megítélni az esetet, de azért ez már akkor is több a soknál...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: balays82 2010.02.11. 12:22
balays82
#93 balays82 [14276] 2010.02.11. 12:22
Akár mehetett volna a "Hihetetlen hírek a nagyvilágból" topikba is:

Zsidók deportálásáért egymilliárd dollárra perlik a MÁV-ot

Made in USA, természetesen.

Válasz erre

szbszig
#92 szbszig [33649] 2010.01.28. 12:55
Ez is egy szép történet...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#91 szbszig [33649] 2009.12.10. 20:25
Ez tök érdekes!

Mondjuk azt se tudtam eddig, hogy egyébként nem lehetett volna felhasználni...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#90 szbszig [33649] 2009.10.22. 19:38
Amikor nincs más megoldás, csak az önbíráskodás(?)...

Hát, ez a sztori tényleg nem semmi.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#89 szbszig [33649] 2009.10.14. 17:48
MSZP-s vagy sem, teljesen mindegy, felfordul a gyomrom...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#88 szbszig [33649] 2009.10.13. 14:51
Azért ez kicsit gáz...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.22. 14:52
szbszig
#87 szbszig [33649] 2009.09.25. 21:56
A lentebb nemrég linkelt fórumon láttam egy hozzászólásban eredetileg, de jobban rákeresve valóban ez van megadva az ELTE honlapján hivatalos államvizsga-követelményként.

Persze azt én sem gondoltam, hogy ebből itt mindet szó szerint, vagy legalább szakaszokra lebontva kéne tudni idézni, de ha csak úgy veszem, hogy a jelentéktelenebbek fő mondanivalója néhány oldalban van összefoglalva a tankönyvekben külön-külön, még is akkor is borzalmas ránézni...

Amúgy ha már itt tartunk, szégyen ide vagy oda, én kb. csak a törvény meg a rendelet szavak rövidítését értettem benne a jogforrások megnevezései közül. Most próbálom egyáltalán azt megfejteni, hogy az ilyen PK, KK, GK, MK, PJH, PED és hasonló betűszavak mit jelentenek... (És persze richtig, hogy akkor találom meg ezt, amikor már nagyjából rájöttem mindre...)

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: balays82 2009.09.25. 10:02
GustyX
#86 GustyX [7048] 2009.09.25. 19:34
Nem tudom ezt kiírta, de sztem enyhén túlzott a jogszabályokkal. Az általad "felsoroltak" között akad egy pár, ami nem tartozik polgári/kerjog tárgyakhoz/államvizsgához. Ráadásul a többoldalas PK/GK-k lényege remekül ki van emelve a tankönyvekben, meg ugye ott a tételsor is.
Ezzel az előnnyel meg az áv polgári részére gondoltam, egy kicsit ironikusan.

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.24. 23:36
Pyrogate
#85 Pyrogate [21949] 2009.09.25. 10:28
Akármilyen szakágban van ilyen, pl. a gazdasági törvények is állandóan változnak, én minden félévben máshogy tanultam pl. az áfát (mi vonatkozik rá, és ugye most pl. hogy mennyi), kik a kedvezményezettek és mennyit kapnak stb. Aztán a számviteli törvény is kéthavonta változott az adótörvénnyel együtt. Stb stb stb Persze nem egyszerre kell, mint a jogot tanulóknak, de fárasztó az is hidd el, hogy havonta új változtatás...

Szenvedély nélkül a foci halott.

Válasz erre

Előzmény: GustyX 2009.09.23. 12:29
balays82
#84 balays82 [14276] 2009.09.25. 10:02
Aki ezek közül mindet betéve tudja a vizsgára, az valószínűleg nem is emberi lény. Ennyire azért nem szörnyű a helyzet, mert azért vannak tételek és tankönyvek, amik erősen szűkítik a tanulni valót. Igaz, hogy az anyag még így is több ezer oldalra rúg polgári jogból, meg az is, hogy a lenti jogszabályok közül elvileg bármit mégkérdezhetnek, de szerintem nem létezik az az egyetemi tanár, vagy gyakorló jogász (ami ugye szintén van a vizsgabizottságban), aki ilyen átfogó tudással rendelkezik.
Egyébként tényleg jól tudod, négy államvizsga van (bár megjegyzem, nálunk ezt záróvizsgának hívják), de a közigazgatási jog és az alkotmányjog össze van vonva (ami így messze a legterjedelmesebb anyag).

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.24. 23:36
szbszig
#83 szbszig [33649] 2009.09.24. 23:36
"Annyi előnye van, hogy legalább áv-ra elég lesz egy tv."

Jézusom, ezt pont most láttam:

"Polgári jogból „csak ennyi kellett“ államvizsgára

általában
1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
1960. évi 11. tvr. (Ptké I.)
1978. évi 2. tvr. (Ptké. II.)
1875. évi XXXVII. tc. a Kereskedelmi Törvényről
1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról (házassági vagyonjog, a szülő vagyonkezelői és képviseleti joga, örökbefogadás hatálya)
1978. évi 8. tvr. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról
4/2003. PJH (a keresetlevél benyújtására jogszabályban megállapított határidő számításáról)

személyek
1986. évi II. tv. a sajtóról
1989. évi II. tv. az egyesülési jogról
1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról (8–21.§)
1990. évi V. tv. az egyéni vállalkozásról
1993. évi XXXI. tv. az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről
1994. évi XLIX. tv. az erdőbirtokossági társulatról
1994. évi CII. tv. a hegyközségekről
1992. évi LXXIX. tv. a magzati élet védelméről (preambulum és 1. §)
1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (87–100. §) + 2008. évi CV. tv. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról
1997. évi XLVII. tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről (1–34. §, 125–140. §) + 1998. évi XXV. tv. 22. §
1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiai tevékenységről (27–28. §) + 2006. évi LXXX. tv + 2006. évi LXXXI. tv.
1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről
1998. évi XXVI. tv a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (1–21. §, 27. §)
2003. évi XLVII. tv. a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tev.-et végző alapítványokról
2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
2004. évi CXV. tv. a lakásszövetke­zetekről
2006. évi X. tv. a szövetkezetekről
a Tanács 2137/85/EGK rendelete + 2003. évi XLIX. tv. az európai gazdasági egyesülésről (1. és 32. §)
a Tanács 2157/2001/EK rendelete + 2004. évi XLV. tv. az európai részvénytársaságról
a Tanács 1435/2003/EK rendelete + 2006. évi LXIX. tv. az európai szövetkezetről
az EP és a Tanács 1082/2006/EK rendelete + 2007. évi XCIX. tv. az európai területi együttműködési csoportosulásról
2007. évi CXL. tv. a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről
149/1997. (IX.10.) Korm. rend. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (a szülő vagyonkezelői és képviseleti joga)
1952. évi III tv. (Pp.) 311. §
1952. évi IV. tv. (Csjt.) 25–26.§, 41–42.§ + 1982. évi 17. tvr. (27–31.§) (névviselés és névváltoztatás)
PK 1. (holtnak nyilvánítás)
PK 12. (sajtóhelyrei­gazítás)
PK 13. ( „ )
PK 14. ( „ )
PK 15. ( „ )
5/1999. PJH (cég törlésének hatálya)
4/2005. KJH (társadalmi szervezet)
5/2006 KJH (alapítvány)
KK 1. (társadalmi szervezet)
KK 2. (alapítvány)
a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának véleménye a 2006. évi konzultációs értekezleten (BH2007/3.) VII. pont (alapítvány)

szellemi alkotások joga
1999. évi LXXVI. tv a szerzői jogról
1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról
1991. évi XXXVIII. tv a használati minták oltalmáról
1997. évi XI. tv. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról + a Tanács 510/2006/EK rendelete
2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták oltalmáról
1991. évi XXXIX. tv. a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
(Btk. 329–329/D.§)
PK 275. (közös találmány)

tulajdonjog
1991. évi XVI. tv. a koncesszióról
1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (104–109/K. §)
1994. évi LV. tv. a termőföldről (1–25/A.§, 36–40.§) +356/2007. (XII. 23.) Korm. r.
7/1996. (I. 18.) Korm. r. a külföldiek ingatlanszerzéséről
1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról (1–37. §) + (ehhez kapcsolódón a 109/1999. (XII.29.) FVM r.)
1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről (az állat dolog, de védendő érték)
2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról
2004. évi CXV. tv. a lakásszövetke­zetekről (10–14. §)
2007. évi CVI. tv. az állami vagyonról + 254/2007. (X.4.) Korm. r.
2007. évi CXXIII. tv. a kisajátításról
150/2001. (IX.1.) Korm. r. (zálogszerződés alakisága) + 12/2003. (I. 30.) Korm. r. (zálogtárgy értékesítése) + 11/2001. (XI. 1.) IM r. (zálogjogi nyilvántartás)
XXVI. PED (kültelki közút szélére ültetett fák tulajdonjoga)
3/2007. KPJH (elővásárlási jog − bejegyzési engedély
PK 2. (nem tulajdonostól szerzés)
PK 3. (szomszédjog)
PK 4. (elbirtoklás)
PK 6. (elbirtoklás)
PK 7. (ráépítés)
PK 8. (közös tulajdon)
PK 9. (elővásárlási jog)
PK 11. (közös tulajdon megszüntetése)
PK 33. (nem tulajdonos által adott zálogtárgy)
1/2008. (V. 19.) PK vélemény (közös tulajdon megszüntetése)
PK 281. (házastársaknak adott ajándék)
KK 4. (kisajátítás)
KK 5. ( „ )
KK 8. ( „ )
KK 30.( „ )
2/2008. (VI. 9.) KK vélemény (birtokvédelmi eljárás)

kötelmi jog
1993. évi LXXVIII. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
2000. évi CXVII. tv. az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről
2001. évi XXXV. tv. az elektronikus aláírásról
2001. évi CVIII. tv. az elektronikus keresk-i szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
17/1999. (II.5.) Korm. rend. a távollevők között kötött szerződésekről
18/1999. (II.5) Korm. rend. a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről
20/1999.(II.5.) Korm. rend. az ingatlanok időben osztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről
326/2001. (XII. 30.) Korm. rend. a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról
151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
181/2003. (XI. 5.) Korm. rend. a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
49/2003. (VII. 30.) GKM rend. a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről
249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról
213/2008. (VIII. 29.) Korm. rend. az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről
281/2008. (XI. 28.) Korm. rend. az utazási szerződésről
XXV. PED az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről
XXXII. számú PED a vállalkozói díjjal kapcsolatos egyes kérdésekről

I. PGED a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének határidejéről
1/2002. PJH (apportálás, fedezetelvonó szerződés)
1/2005. PJH (dologszolgál­tatásra vonatkozó visszterhes érvénytelen szerződés jogkövetkezménye)
2/2005. PJH (ingatlanközvetítői szerződés)
3/2006. PJH (megbízási szerződés felmondása)
1/2007. PJH (mögöttes felelősség elévülése)
PK 32. (eredeti állapot helyreállítása érvénytelenség esetén) de! a L. B. Polgári Kollégiuma 2005. február 28-i tájékoztatójának (megjelent: BH 2005/5.) 4. pontja
PK 33. (nem tulajdonos által adott zálogtárgy)
PK 76. (ajándék visszakövetelése)
PK 226. (késedelmi kamat)
PK 267. (feltűnő értékkülönbség)
2/2202. (VI. 3.) PK vélemény (kamatszámítás)
3/2004. (XII. 2. ) PK vélemény (kamatszámítás)
1/2004. (XII. 2.) PK vélemény (hibás teljesítés)
1/2005. (VI. 15.) PK vélemény (semmisség hivatalbóli észlelése esetén követendő eljárás)
2/2005. (VI. 15.) PK vélemény (ingatlan átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti és az ingatlannyilván­tartási perek összefüggése), de! 80/2006. (XII. 20.) AB határozat!
GK 5. (feltétel lényegessé minősítése)
GK 6. (ajánlati kötöttség ideje)
GK 7. (ajánlattól eltérő válasz)
GK 14. (utaló magatartás gazdálkodó szervezetek között)
GK 16. (vállalkozási szerződéstől elállás)
GK 25. (vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége)
GK 30. (gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződései hibás teljesítése jogkövetkezményei)
GK 34. (szerződésszegéssel okozott kár)
GK 47. (gazdálkodó szervezetek közötti vállalkozási szerződés hibás teljesítése)
GK 68. (ár megállapítása gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben)
GKT-PKT 1/1983. / közös 12. szám (általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása)
1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról 2. § (3) bek.
1993. évi X. tv. a termékfelelősségről + 2005. évi XCV. tv. 21. §
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól 102. §
1996. évi CXVI. tv. az atomenergiáról (48–61. §)
3/2004. PJH (a közjegyző közokirat-készítő tevékenységével okozott károkért való felelősségéről)
4/2006. PJH (bűnjelként lefoglalt dolgokban bekövetkezett károkért való felelősség)
1/2008. PJH (fogyatékossággal születet gyermek saját jogú kártérítési igénye)
PK 36. (károsulti közrehatás)
PK 37. (egyetemleges felelősség megállapításának mellőzése)
PK 38. (veszélyes üzem)
PK 39. (vétőképtelen közrehatása)
PK 40. (közös károkozók)
PK 41. (kártérítés alkalmazott általi átvállalása)
PK 42. (államigazgatási jogkörben okozott kár), de 4/2006. PJH!
KK. 6. (közigazgatási szerv intézkedésének jellege és bírósági felülvizsgálha­tósága)
PK 43. (rendes jogorvoslat a Ptk. 349. § (1) bek. szerint)
PK 44. (a kártérítés módjának megállapítása)
PK 45. (munkaképesség-csökkenést szenvedett személy kártérítési igénye)
PK 46. (munkaképtelenné vált személy által igényelt járadék)
PK 49. (általános kártérítés)
PK 50. (kártérítési összeg utáni kamat)
BK-PK 1. (kártérítési összeg utáni kamat)
PK 51. (kártérítési követelés elévülése)
PK 52. (baleseti járadékkövetelés elévülése)
1/2006. (V. 22. PK vélemény (baleseti járadék alapja és számítási módja)

öröklési jog
6/1958. (VII.4.) IM r. a hagyatéki eljárásról
45/2002. (XII. 25.) PM rendelet az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a Magyar Állam képviseletéről
4/2009. (III. 6.) a Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról
PK 80. (ági öröklés)
PK 81. (ági vagyon)
PK 82. (házastárs hallgatással történő mellőzése)
PK 83. (haszonélvezeti jog – élettársi viszony)
PK 85. (okirat végrendeleti jellege)
PK 86. (végrendelet tanúja)
PK 87. (megsemmisült vagy nem található végrendelet)
PK 88. (szóbeli végrendelet)
PK 89. (tartás öröklési jogi hatásai)
PK 90. (hagyatéki tartozásokért való felelősség)
PK 261. (hagyatéki eljárás során tett nyilatkozat)

társaság, befektetés, értékpapír
2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról
2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
a Tanács 2137/85/EGK rendelete + 2003. évi XLIX. tv. az európai gazdasági egyesülésről (1. és 32. §)
a Tanács 2157/2001/EK rendelete + 2004. évi XLV. tv. az európai részvénytársaságról
a Tanács 1435/2003/EK rendelete az európai szövetkezetről + 2006. évi LXIX. tv. az európai szövetkezetről
2007. évi CXL. tv. a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről
1988. évi XXIV. tv a külföldiek magyarországi befektetéseiről
1/1999. PJH (jogelőd közös vállalatért való felelősség)
1/2002. PJH (fedezetelvonó apport)
GK 52. (know how apportként)
2/2003. PJH (szövetkezet részleges átalakulása)
GK-MK 1. / közös 4. szám (kft. tagjának munkaviszonya a kft.-vel)
5/1999. PJH (cég törlésének hatálya)
3/2003. PJH (betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult beltagjával nem létesíthet munkaviszonyt)
2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról
1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
1996. évi CXIII. tv. a lakástakarékpén­ztárakról
1997. évi XXX. tv. a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről
2004. évi XXXV. tv. az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről
1998. évi LXXII. tv a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről
2003. évi LX. tv. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről + 2007. évi CLIX. tv. a viszontbiztosí­tókról
2007. évi CXXXVIII. tv. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
2007. évi CXXXV. tv. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
227/2006. (XI. 20.) Korm. rend. a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről
2003. évi XXIII. tv. a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
1965. évi 1. tvr. + 1/1965. (I. 24.) IM r. a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről
1965. évi 2. tvr. + 2/1965. (I. 24.) IM r. a csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről
284/2001. (XII. 26.) Korm. r. a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól
285/2001. (XII. 26) Korm. r. a kötvényről
286/2001. (XII. 26.) Korm. r. a kincstárjegyről
287/2001. (XII. 26.) Korm. r. a letéti jegyről
2008. évi XLV. tv. az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról (28–36. §) + 105/1952. (XII. 28.) MT r. (45. §) (értékpapírok megsemmisítése)
98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól
284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól
1/2000. PJH (nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházásáról)

verseny, fogyasztóvédelem
1996. évi LVII. tv a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
1997. évi LVIII. tv a gazdasági reklámtevékeny­ségről + 2008. évi XLVIII. tv. a gazd-i reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
1997. évi CLV. tv a fogyasztóvédelemről
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (207–214/C. § − fogyasztói kölcsön)
2008. évi XLVII. tv. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (de! 1. § (3) bek. a) és b) pont)
18/1999. (II.5.) Korm. rend. a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről"

És ez még csak egy államvizsga a négyből, vagy mennyiből...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: GustyX 2009.09.23. 12:29
GustyX
#82 GustyX [7048] 2009.09.23. 12:29
"Mi történik ilyenkor a jogoktatásban"

Erre már az oktatás elején felhívták a figyelmet, hogy szar helyzetben leszünk, mivel pont államvizsgára lesz új Ptk-nk(meg új Btk. is ha jól emlékszem). A tematikában nem szerepelt az új Ptk. koncepció, de azért adott témához ea-n mindig hozzátették megjegyzésként. Persze vizsgán nem kérdezték. Én optimistán állok hozzá, remélem annyira sok új dolgot hátha nem kell megtanulni. Annyi előnye van, hogy legalább áv-ra elég lesz egy tv. .

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.22. 20:03
szbszig
#81 szbszig [33649] 2009.09.22. 20:03
Köszi a szakértő hozzászólást!

Még ezt a cikket belinkelem utólag, ahol egy kicsit részletesebben, de azért még a magamfajta kívülálló számára is érthetően írnak a legjelentősebb változásokról.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: balays82 2009.09.22. 17:30
balays82
#80 balays82 [14276] 2009.09.22. 17:30
"Először is, hogy szerencsés-e ilyen hosszú törvényt alkotni, vagy sem."

Nem egyszerű kérdés. Elvileg, ha jól megszerkesztett törvényről van szó, akkor a jogalkalmazás szempontjából egyszerűbb kezelni, mintha egy rövidebb jogszabály mellett létezne még számtalán részterületet szabályozó ágazati norma is. A másik dolog viszont, hogy egy ilyen terjedelmű törvény esetén nagyobb az esély különféle kodifikációs hibákra, ellentmondásokra is, de ezeket ki lehet küszöbölni idővel (igaz, a tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor csak tovább rontanak rajta). A családi jog a polgári jog (mint jogág) egyik jogterülete, ezért abszolút helye van a Ptk-ban.

"Aztán a másik kérdés, hogy elég időt hagynak-e a bevezetésre."

Ezen is el lehet vitatkozni, de tény, hogy már amikor én végezetem az egyetemet, akkor is jelentek meg Ptk. koncepciók, a teljes újraszabályozás ténye pedig már hosszú évek óta napirenden van, és egy 50 éves törvény a számtalan foltozgatással együtt sem biztos, hogy megfelelően tudja szabályozni a mostani jogviszonyokat.

"Mi történik ilyenkor a jogoktatásban?"

Na ez az, ami a jogalkotót egyáltalán nem érdekli, erre a helyzetre az egyetemeknek kell megfelelően felkészülni. Emlékszem, amikor a büntető eljárásjogot kezdtük tanulni, még a régi Be. volt hatályba, de mi már az újat tanultuk, és abból is kellett vizsgázni. Aki éppen a tanulmányai közepén tart, az megszívta, mert úgyis a hatályos jogot kell majd ismernie, az egyetemen múlik, hogy milyen segítséget nyújt az új ismeretek elsajátításához. Ami a diplomát illeti, elvileg a záróvizsga napján hatályos jogot kell ismerni. Szintén a saját példámat tudom felhozni. Annak idején közigazgatási jogból közvetlenül a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény (Ket.) hatályba lépése után kellett záróvizsgáznunk. Az új törvényt kérték számon, úgy, hogy semmiféle oktatásban nem részesültünk, mindenki önállóan készült fel a kiadott tételek alapján. Elég kemény dolog volt, de egy jogász élete a későbbiekben is erről szól.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.22. 14:52
szbszig
#79 szbszig [33649] 2009.09.22. 14:52
Tegnap óta van egy új Ptk.-nk, szerintem ez mindenképpen említést érdemel ebben a topikban, elvégre az alkotmány és a Btk. mellett a mindenkori legmeghatározóbb törvényünk, és pontosan 50 év után került végleges leváltásra.

Az Indexnek külön szeretnék gratulálni, ugyanis sem tegnap, sem ma sehol semmi említés róla a főoldalon. Persze a bulvárhírek sokkal fontosabbak, de talán ez igazán elfért volna valahol a csücsökben. Úgyhogy ezt a cikket linkelem inkább. Na, meg nem is én lennék, ha a Wikipediát nem.

Politikáról, a szavazásról és a törvény párttámogatottságáról itt nem kívánok beszélni, viszont néhány jogi formai dolog érdekelne.

Először is, hogy szerencsés-e ilyen hosszú törvényt alkotni, vagy sem. Az előző Ptk. is megszületésekor már 700 szakaszt tartalmazott, és ezt toldozgatták-foldozgatták utána évtizedekig, a mostani viszont a közel 1200 szakaszával ezen is jócskán túltesz. Például magába olvasztotta en bloc a családjogot, ami elvileg egy külön jogág lenne, vagy mi...

Aztán a másik kérdés, hogy elég időt hagynak-e a bevezetésre. Nyilván azért is akarják 2010. május 1-jét, mert az lesz pont az 50 éves évforduló. Na meg azért is (pedig megfogadtam, hogy nem lesz politika, fenébe), mert a Fidesz nem támogatja, és az MSZP-nek most volt az utolsó esélye keresztülvinni. Én csak a fenti jogi fórumot olvasgattam kicsit, és a többség véleménye az, hogy átgondolatlan és korai a 2010-es hatályba léptetés.

Aztán az utóbbival, azaz a hatálybalépéssel kapcsolatban van még egy gyakorlati kérdésem, amire a jogot végzettek biztos tudnak válaszolni. Mi történik ilyenkor a jogoktatásban? A polgári jog egy sok féléves tárgy, most egyik pillanatról a másikra megváltoztatják a teljes tematikáját? És mi van azokkal, akik a közepén tartanak valahol? Vagy azokkal, akik már végeztek vele, de még nem diplomáztak? Nekem konkrétan van olyan ismerősöm, aki tavasszal fog államvizsgázni polgári jogból, neki akkor miből kell majd felkészülni? Ha május 1. előtt megy, akkor még a régiből, egyébként az újból? Vagy mindenképpen az újból? Vagy mindenképpen a régiből, mert a tanárok is arra spekulálnak, hogy a Fidesz a választások után azonnal eltörli az új Ptk.-t?...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#78 szbszig [33649] 2009.09.18. 18:12
Hm, érdekes tanulmány...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

szbszig
#77 szbszig [33649] 2009.09.02. 16:44
Wow! Akkor okosabb vagyok, mint egy ötödikes praktizáló ügyvéd!...

Na jó, a komolytalanságot félretéve azt mondjuk nyugodtan bevallhatom, hogy ha a kérdés úgy vonatkozott volna a végkielégítés mértékére, hogy 14 év munka után hány havi átlagkereset jár, akkor a helyes 3-at nagyon nem találtam volna el, ennél egészen biztosan többet mondtam volna. De így, ezen válaszlehetőségek közül egyszerűen tényleg az tűnt logikusnak, hogy munkáltatói viselkedésváltozásból származó összeférhetetlenség vagy kötelezettségszegés miatt ne a munkavállaló szenvedjen hátrányt.

(A másik két válaszlehetőség meg azért volt életszerűtlen, mert fix, milliós tételt a minimálbéren dolgozó kétkezi munkás biztosan nem kap; mint ahogy minimálbéres végkielégítést pedig a nagy cég vezető pozíciójából elbocsátott alkalmazott nem, ez mostanában elég népszerű téma amúgy is. Szóval ennél a konkrét kérdésnél például ilyen paraszti logikával sakkoztam ki a megoldást.)

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: balays82 2009.09.02. 16:09
balays82
#76 balays82 [14276] 2009.09.02. 16:09
Igazad van, téves a teszt. Csak a munkáltató rendkívüli felmondására vonatkozik, hogy nem kap a munkavállaló semmit. Abban az esetben, ha a munkavállalónak a munkáltatói kötelezettségek megszegése miatt kell megszüntetni a munkaviszonyát, ezért nem érheti anyagi hátrány. A törvény azzal védi őt, hogy gyakorlatilag ebben az esetben is a rendes felmondás szabályait rendeli alkalmazni.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.02. 12:40
szbszig
#75 szbszig [33649] 2009.09.02. 12:40
Öhm... Ne kérdezzétek, miért, de ebben a második tesztben csak nem hagyott nyugodni az egyik kérdés. Aminek az indoklása az volt, hogy:

"Az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Ha tehát rendkívüli felmondással él valaki, akkor nem áll fenn a végkielégítésre való jogosultság egyik esete sem."

És így a helyes válasz az volt, hogy nem kap semmit, szemben az általam tippelt háromhavi átlagkereset összegével.

Na, elővettem a munkajogi törvényt, és egyrészt valóban:

"95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg."

De ugyanakkor:

"96. § (6) Rendkívüli felmondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is."

Most akkor én gondolom rosszul, hogy a tesztbeli válasz hibás; vagy a tesztbeli válasz hibás?...

(Ha van végkielégítés, az összeg már nem kérdés:

"95. § (4) A végkielégítés mértéke
(...)
c) legalább tíz év esetén: háromhavi;
(...)
átlagkereset összege.")

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.01. 19:28
szbszig
#74 szbszig [33649] 2009.09.01. 19:28
Igazából van valami abban, amit mondasz, csak nálam a "(tételes)jogi ismeretek" erősen a 0-hoz konvergálnak, hiszen sosem tanultam konkrét jogszabályokat. Úgyhogy ettől még lehetne az IQ-m, fantáziám, szövegértésem akármilyen jó, ha azt a 0 tárgyi tudással akarod szorozni, aligha jön ki a lenti teszteredményem.

Szóval egy kicsit még finomítani kéne ezen a képleten. Na, most meg előbújt a modellalkotó matematikus belőlem...

Egyébként itt van egy csak munkajogi változat is. És ebben is ugyanannyi pontom lett...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: GustyX 2009.09.01. 19:02
GustyX
#73 GustyX [7048] 2009.09.01. 19:02
Sztem a jogérzék = jogi ismeretek*(logikus gondolkodás+fantázia+jó értőolvasás).

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.09.01. 17:34
szbszig
#72 szbszig [33649] 2009.09.01. 17:34
Hehe, ez aranyos:

hétköznapi jogi teszt

Én meg lehet, pályát tévesztettem, mert kapásból a második kategóriába estem (4-5 helyes válasz), ami – fogalmam sincs, mit jelent, mert az értékelés hiányzik a prezentációból.

Szerk.: Ja, de, megvannak az értékelések is, csak úgy kell előbányászni jobb klikkel a webes linkeket. Tessék:

0-1
2-3
4-5
6-7

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

LordMatteo
#71 LordMatteo [29386] 2009.08.07. 03:32
Fúh, elolvastam mind a kettőt, no comment. Szaros, rohadék, mocsok buzi korrupt bíró.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.08.04. 12:34
Kanduhrka
#70 Kanduhrka [9380] 2009.08.06. 17:23
KRESZ tábla módosítás már bűncselekmény kategória(amellett, hogy rongálás is )

horrorgeeks.blogspot.com

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.08.06. 16:30
szbszig
#69 szbszig [33649] 2009.08.06. 16:30
Kicsit hasonló eset, lakó nem tudja használni az ingatlanját, csak itt teljesen más a poén, amiért bemásolom.

Most függetlenül attól, hogy alapvetően melyik félnek van igaza: azaz hogy az önkormányzat sajátította-e ki önkényesen és tette használhatatlanná a férfi telkét; vagy a férfi taktikázott végig úgy, hogy egy ápolatlan és használaton kívüli telken a lehető legtöbb hasznot húzza. Szóval nem is abba akarok belemenni, hogy melyik fél hozzáállása etikus, abba pedig végképp nem, hogy jogilag melyiküknek van igaza, mert nem értek hozzá, és gyanítom, ennek megállapításához a rendelkezésre álló információ is bőven kevés.

Itt csak egyetlen mozzanatot emelnék ki. Idézem: "Az önkormányzat 6 éve folyamatos és szándékos jogsértést követ el, közpénzt pazarol!!!!" Ennyi... A körítésen, azaz a kerítésen az üzenőtáblával már csak röhögtem, a 80-assá alakított 30-as táblánál pedig már egyenesen visítoztam. (Mellesleg a KRESZ-táblák rongálása, sőt ilyen szándékosan megtévesztő módon történő átalakítása is biztos minimum szabálysértés, ha nem bűncselekmény veszélyeztetés miatt...)

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.07.30. 21:52
szbszig
#68 szbszig [33649] 2009.08.04. 12:34
Hát baszd meg, én tajtékzom már itt, amikor erről a sztoriról olvasok, a kurva életbe. Pedig semmi közöm az egészhez. És pedig napi szinten Tékozló Homáron, BKV-figyelőn, Megint Állunk Vazze blogon és társain szocializálódom, szóval az igazságtalansághoz, korrupcióhoz, magyaros hozzáálláshoz valamennyire hozzá vagyok szokva. Vagy csak azt hittem eddig...

Egyszerűen döbbenet. Mi a f@szt lehet ilyenkor csinálni? Tényleg így működik ma egy polgári peres eljárás, hogy 6 éven keresztül rángatnak a bíróságra, tőled megkövetelnek mindent, hogy szerezz be töméntelen mennyiségű szakértői véleményt, és mindezt azért, hogy a bíró a végén az összes előzmény figyelembe vétele nélkül, csupán saját kénye-kedve szerint döntsön? Nem jutok szóhoz...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Válasz erre

Előzmény: szbszig 2009.07.30. 21:52
Corvus5
#67 Corvus5 [2011] 2009.07.31. 01:14
szbszig: A szitu az, h néhány régi ismerős alapított egy kft-t. Az alaptőkét bankszámlán helyezték el, amihez közös bankártyával bármelyikük hozzáférhetett. Sokmindent kell ugye ilyenkor intézni, kiadások voltak dögivel. Az akiről szó van közgazdász, így értelemszerű volt, h a pénzügyeket ő intézi. Ment is a dolog egy darabig, aztán kiderült, h az illető rendszeresen vett fel pénzt, amit számlák nélkül el is költött. Ergo a cég vagyonát költötte/lopta. Tudják, h ő volt, de mégis hogyan bizonyítsák, h ő tüntette el azt a pénzt? Szóval jó lenne, ha lehetne bizonyítani vhogy, de ebből én nem látom hogy lehetne. Azóta történt ez az, a lényeg, h mostanra az illető már nem ügyvezető, csak simán tag, de úgy tűnik végleg meg kellene szabadulni tőle, mivel folyton fúrja a céget ott ahol tudja. Dióhéjban ennyi a lényeg.

Gusty: valószínűleg ügyvéd fogja megmondnai a frankót, dehát rokonnak ott próbál az ember segíteni, ahol csak tud. Majd rákeresek arra amit írtál. Thx. További szép napot!

Válasz erre

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

Fórumszabályzat