All hail the rightful king Bobby B! (Soha nem hittem volna, hogy pont Robert idézeteket fogok majd fejből tudni, de annyiszor idézik meg a BB botot, hogy már belém ivódott pár. Start the damn joust before I piss myself!) Fórum » Filmek - mozi, TV, DVD
HBO - A Song of Ice and Fire
A freefolk kb. a hatodik évad óta menedékem az aktuális évad vetítésének idején, tényleg eszméletlenül szórakoztató, főleg, amióta beizzították a különféle botokat. All hail the rightful king Bobby B! (Soha nem hittem volna, hogy pont Robert idézeteket fogok majd fejből tudni, de annyiszor idézik meg a BB botot, hogy már belém ivódott pár. Start the damn joust before I piss myself!)
All hail the rightful king Bobby B! (Soha nem hittem volna, hogy pont Robert idézeteket fogok majd fejből tudni, de annyiszor idézik meg a BB botot, hogy már belém ivódott pár. Start the damn joust before I piss myself!) 
A reddit átsegít ezeken a nehéz időkön. A /gameofthrones és a /freefolk topicok kész aranybányák. Tényleg, akinek van ideje, kedve pörgesse át, tűélesen mutatnak rá a gyökérségekre. És tényleg, még egy avatottabb könyvismerőnek, vagy a sorozatot tucatszor véignéző embernek is tud újabb és újabb logikátlan gyökérségeket mutatni. 
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Ez tipikusan ilyen "nem tudom elfogadni, hogy szarul írták meg" teória.
I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status
Szóval.
Baromság baromság hátán, ráadásul dőlnek, mint a dominók.
A legszembetűnőbb a Jon ending. NK halott, freefolkkal lepacsiztak, akkor mi a funkciója a nw-nak? Ha még működik, akkor Samet minimum magukkal rángatni, de a többszörös dezertálás és egyéb szabályzattal ütköző tettek miatt egy lefejezés is beleférne. Csak a "béke" miatt kellett Jont elküldeni, de mivel a Töketlenek és a mongolok szépen hazamentek ezért vissza is lehetett volna engedni. Eleve ezek bele se mennének egy ilyen alkuba, hiszen Dany fogta egybe ezt a barbár hordát, aki szart mindenféle "nyugati" eszmére és szabályra. Btw Jon továbbra is a trónörökös, de úgy látszik ez az infó csak addig volt fontos, amíg Sansa és a többiek szarkavarós plotját szolgálta. Dany Gendryt is legitima..., összeakad a nyelvem, szóval ő is hivatalos trónörökössé lett előléptetve. De ennek sincs jelentősége. Annak se, hogy Sansa brexitelt ugyan, de mivel Stark vezetés alatt, ezért oda is Bran a default leader a pöcsi alapon. 3ER egy halhatatlan?/elég hosszú életű lény, aki új gazdatestbe is tud költözni, szóval "Bran" elég sokáig fogja húzni. Mellesleg a kibaszott Dornet, az elpazarolt játékidő állatorvosi lovát, feltámasztották egy szavazás erejéig, de szerencsétlen Meera Reedet, akit fagyban-hóban, szószerinti halállal dacolva húzta végig Bran hasznavehetetlen seggét nem tudták meghívni? Vagy legalább utána egy udvari pozícióba? Hodornak is minimum egy braavosi szobrot állítani, ha már kétszer is elcseszte az életét.
Dany halálával önmagában nem lenne baj, de ezt a szegény karaktert tényleg nagyon elbaszták a rohanással. Jobban belegondolva így akkor az előző évadban volt ooc hiszen egy "őrült" karakter mégis mi a szart törődik az élet fennmaradásával, ha utána nyugodtan áll neki sütögetni? NK még az utat is széttörte volna a kerék alatt.
Az derült ki ezzel a befejezéssel, hogy a sorozat fantasy elemeinek - és kezdem azt hinni, hogy nem véletlenül nem foglalkozott/ik Martin annyit ezekkel ilyen mértékben - nem volt semmi értelme, se jelentősége. NK, R+L=J, próféciák, és a többi meseszarság nem számított, fölöslegesen ment el rájuk, úgy mindenestül kb 2, 2 és fél évad. Queenslayer Jon (hiszen ez volt az ultimate szerepe a halála óta) kiváltható lett volna Jorahval, nagyobbat is ütne, de Missandei vagy GW is megfelelne erre a célra. NK plot Dany erőinek lecsökkentésére kellett, de a spícs és díszszemle alatt meg sem lehetett érezni a hiányukat, sőt mintha még többen lettek volna.
Baromság baromság hátán, ráadásul dőlnek, mint a dominók.
A legszembetűnőbb a Jon ending. NK halott, freefolkkal lepacsiztak, akkor mi a funkciója a nw-nak? Ha még működik, akkor Samet minimum magukkal rángatni, de a többszörös dezertálás és egyéb szabályzattal ütköző tettek miatt egy lefejezés is beleférne. Csak a "béke" miatt kellett Jont elküldeni, de mivel a Töketlenek és a mongolok szépen hazamentek ezért vissza is lehetett volna engedni. Eleve ezek bele se mennének egy ilyen alkuba, hiszen Dany fogta egybe ezt a barbár hordát, aki szart mindenféle "nyugati" eszmére és szabályra. Btw Jon továbbra is a trónörökös, de úgy látszik ez az infó csak addig volt fontos, amíg Sansa és a többiek szarkavarós plotját szolgálta. Dany Gendryt is legitima..., összeakad a nyelvem, szóval ő is hivatalos trónörökössé lett előléptetve. De ennek sincs jelentősége. Annak se, hogy Sansa brexitelt ugyan, de mivel Stark vezetés alatt, ezért oda is Bran a default leader a pöcsi alapon. 3ER egy halhatatlan?/elég hosszú életű lény, aki új gazdatestbe is tud költözni, szóval "Bran" elég sokáig fogja húzni. Mellesleg a kibaszott Dornet, az elpazarolt játékidő állatorvosi lovát, feltámasztották egy szavazás erejéig, de szerencsétlen Meera Reedet, akit fagyban-hóban, szószerinti halállal dacolva húzta végig Bran hasznavehetetlen seggét nem tudták meghívni? Vagy legalább utána egy udvari pozícióba? Hodornak is minimum egy braavosi szobrot állítani, ha már kétszer is elcseszte az életét.
Dany halálával önmagában nem lenne baj, de ezt a szegény karaktert tényleg nagyon elbaszták a rohanással. Jobban belegondolva így akkor az előző évadban volt ooc hiszen egy "őrült" karakter mégis mi a szart törődik az élet fennmaradásával, ha utána nyugodtan áll neki sütögetni? NK még az utat is széttörte volna a kerék alatt.
Az derült ki ezzel a befejezéssel, hogy a sorozat fantasy elemeinek - és kezdem azt hinni, hogy nem véletlenül nem foglalkozott/ik Martin annyit ezekkel ilyen mértékben - nem volt semmi értelme, se jelentősége. NK, R+L=J, próféciák, és a többi meseszarság nem számított, fölöslegesen ment el rájuk, úgy mindenestül kb 2, 2 és fél évad. Queenslayer Jon (hiszen ez volt az ultimate szerepe a halála óta) kiváltható lett volna Jorahval, nagyobbat is ütne, de Missandei vagy GW is megfelelne erre a célra. NK plot Dany erőinek lecsökkentésére kellett, de a spícs és díszszemle alatt meg sem lehetett érezni a hiányukat, sőt mintha még többen lettek volna.
[spoiler]Most olvastam egy érdekes teóriát (
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Az meg, hogy a Szürke féreg úgy néz folyton, főleg a Tyrionra, mintha a megbántott barátnője lenne, aki szíve szerint megcsókolná, de most haragudni kell... jajj nekem.
Spoileres
Spoileres
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Egy ilyen összecsapott évadot már nem is nagyon lehetett megmenteni ezzel az utolsó résszel.
We are the Universe... Observing itself... Observing itself... Destroying itself...
Spoiler nélkül:
Engem Bran nagyon zavar... Nemcsak a sorsa, ami egyrészt a semmiből jött, másrészt szerintem nem megérdemelt, és Sansa mondatai is pont a származása miatt üresen és hiteltelenül csengtek, hanem...
Nézzük pragmatikusan: Bran wargol, igen, illetve elmonása szerint mindent lát és tud. Ha nem nézőként tekintünk a sorozatra, hanem egy tetszőleges szereplő bőrébe bújunk, akkor annyit látni Branből, hogy komoran néz, szomorúakat szól, olyanokat mond, amikre simán emlékezhet (Jaime), vagy rájöhet (Kisujj). Igazából nem mond semmit, csak egy lufi a figura. Minden történés után előadja, hogy ez azért lett így, mert így kellett legyen, és tudta ő, csak nem beszélt róla. Hát... ez elég gyenge... Most ha elvesszük a nézők infóit, és csak a többiek által látottak alapján kellene megítélni a karaktert én azt is kétségbe vonnám, hogy valóban béna és nem csak lusta járni és tologattatja magát...
Engem Bran nagyon zavar... Nemcsak a sorsa, ami egyrészt a semmiből jött, másrészt szerintem nem megérdemelt, és Sansa mondatai is pont a származása miatt üresen és hiteltelenül csengtek, hanem...
Nézzük pragmatikusan: Bran wargol, igen, illetve elmonása szerint mindent lát és tud. Ha nem nézőként tekintünk a sorozatra, hanem egy tetszőleges szereplő bőrébe bújunk, akkor annyit látni Branből, hogy komoran néz, szomorúakat szól, olyanokat mond, amikre simán emlékezhet (Jaime), vagy rájöhet (Kisujj). Igazából nem mond semmit, csak egy lufi a figura. Minden történés után előadja, hogy ez azért lett így, mert így kellett legyen, és tudta ő, csak nem beszélt róla. Hát... ez elég gyenge... Most ha elvesszük a nézők infóit, és csak a többiek által látottak alapján kellene megítélni a karaktert én azt is kétségbe vonnám, hogy valóban béna és nem csak lusta járni és tologattatja magát...
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Inkább beleteszem egy nagy spoiler tagbe az egészet, mert nincs kedvem válogatni:
SPOILER
SPOILER
Jól van, basszátok meg, rájöttem, hogy igazából nem értek a Trónok harcához egyáltalán. Már hónapok óta arról mentek a cikkek az interneten folyamatosan, hogy lehetett fogadni, ki fog a legvégén felülni a Vastrónra (amit mondjuk Drogon jól elégetett, de a lényeg ettől még érthető). Nem linkelek most, mert nincs kedvem, de számtalan ilyet olvastam; gondolom, ti is. És messze a legalacsonyabb oddsszal Bran rendelkezett mindig. Én meg csak röhögtem ezen egészen, amikor megláttam. Mostanáig...
Viccet félretéve, azért kíváncsi lennék, a bukmékereknek hogyan sikerült minderre rájönni. Volt valami megbízható leak a háttérben, ami segítette őket? Vagy tényleg ennyire ráéreztek ösztönösen a megfejtésre? Arra, amit én meg sok más, racionálisabban gondolkodó rajongó elképzelni sem tudtunk volna előre?
Egyébként ez a rész határozottan jobb lett, mint az előző. És ebben nem is feltétlenül az játszott közre szerintem, hogy, bevallom, jelentős mennyiségű alkohol elfogyasztása után ültem le nézni. A legutóbbi ugyanis annyira rossz élmény volt, hogy ezúttal inkább nem kockáztattam meg józanul belevágni... De tényleg úgy gondolom, hogy összességében ez most sokkal elviselhetőbb volt. És a befejezés is nagyjából kielégítőre sikeredett.
Persze egy csomó inkonzisztenciával továbbra is, de ezekhez már hozzászoktunk. Például azok után, hogy a legutóbb általam is említett módon Sam az Éjjeli Őrségnek tett esküjét megszegve hazament Szarvhegyre, és felvette a Tarly urasági címet, most ez utóbbit is eldobta, és hirtelen nagymester lett belőle a királyi udvarban. Annak ellenére, hogy még csak mesterré se nevezték ki soha, mert idő előtt elhagyta a Citadellát... De az ilyen és ehhez hasonló részletekbe ezúttal inkább nem mennék bele részletesen.
Kimondottan tetszettek az utalások Martin műveire és világára, így konkrétan a legutóbb megjelent Tűz és vérre. Az, ahogy Drogon felkapja Dany tetemét, és elrepül vele kelet felé (konkrétan mondják is, hogy abba az irányba indult), erős utalás arra, amikor Balerion hazaszállt Valyriába(?) Aerea Targaryennel a hátán. Arya napnyugati-tengeri expedíciója pedig egy az egyben megegyezik Elissa Farman hasonló vállalkozásával. Mondjuk most rákerestem, és voltak, akik ezt is megjósolták.
Azért annyit hozzátennék persze, hogy a királyválasztás korántsem olyan példa nélküli dolog, mint amilyennek a show megpróbálja beállítani. A könyvek világában többször is láthattuk, hogy vitás esetben nagytanács döntött a következő uralkodó személyéről, tehát nem is csak a legnagyobb uraságok szava számított, mint a filmben, hanem minden nemes szavazhatott.
Illetve oké, hogy Bran nem képes gyereket nemzeni (ezt valaki leellenőrizte, hogy az sem működik neki?...), de a következő alkalommal választott uralkodó minden bizonnyal fog tudni, és ezután törekedni fog a dinasztiaalapításra, szóval ez a királyválasztósdi nem fog örökké tartani. Jobb esetben csak formalitássá válik, ahol az elsőszülöttet "választják majd meg" minden alkalommal, rosszabb esetben meg polgárháborúra vezet előbb-utóbb. De mindezt igazából a Vas-szigetek története során már láthattuk Martin világában is.
Mindezek ellenére a látottak összességében tényleg tetszettek, és jó lezárásnak tartom őket. Legalábbis ahhoz képest, ahova sikerült eljutnunk a korábbi részek során az utolsó évadban. Remélem, valóban így van, és kijózanodva is ezt fogom gondolni...
Viccet félretéve, azért kíváncsi lennék, a bukmékereknek hogyan sikerült minderre rájönni. Volt valami megbízható leak a háttérben, ami segítette őket? Vagy tényleg ennyire ráéreztek ösztönösen a megfejtésre? Arra, amit én meg sok más, racionálisabban gondolkodó rajongó elképzelni sem tudtunk volna előre?
Egyébként ez a rész határozottan jobb lett, mint az előző. És ebben nem is feltétlenül az játszott közre szerintem, hogy, bevallom, jelentős mennyiségű alkohol elfogyasztása után ültem le nézni. A legutóbbi ugyanis annyira rossz élmény volt, hogy ezúttal inkább nem kockáztattam meg józanul belevágni... De tényleg úgy gondolom, hogy összességében ez most sokkal elviselhetőbb volt. És a befejezés is nagyjából kielégítőre sikeredett.
Persze egy csomó inkonzisztenciával továbbra is, de ezekhez már hozzászoktunk. Például azok után, hogy a legutóbb általam is említett módon Sam az Éjjeli Őrségnek tett esküjét megszegve hazament Szarvhegyre, és felvette a Tarly urasági címet, most ez utóbbit is eldobta, és hirtelen nagymester lett belőle a királyi udvarban. Annak ellenére, hogy még csak mesterré se nevezték ki soha, mert idő előtt elhagyta a Citadellát... De az ilyen és ehhez hasonló részletekbe ezúttal inkább nem mennék bele részletesen.
Kimondottan tetszettek az utalások Martin műveire és világára, így konkrétan a legutóbb megjelent Tűz és vérre. Az, ahogy Drogon felkapja Dany tetemét, és elrepül vele kelet felé (konkrétan mondják is, hogy abba az irányba indult), erős utalás arra, amikor Balerion hazaszállt Valyriába(?) Aerea Targaryennel a hátán. Arya napnyugati-tengeri expedíciója pedig egy az egyben megegyezik Elissa Farman hasonló vállalkozásával. Mondjuk most rákerestem, és voltak, akik ezt is megjósolták.
Azért annyit hozzátennék persze, hogy a királyválasztás korántsem olyan példa nélküli dolog, mint amilyennek a show megpróbálja beállítani. A könyvek világában többször is láthattuk, hogy vitás esetben nagytanács döntött a következő uralkodó személyéről, tehát nem is csak a legnagyobb uraságok szava számított, mint a filmben, hanem minden nemes szavazhatott.
Illetve oké, hogy Bran nem képes gyereket nemzeni (ezt valaki leellenőrizte, hogy az sem működik neki?...), de a következő alkalommal választott uralkodó minden bizonnyal fog tudni, és ezután törekedni fog a dinasztiaalapításra, szóval ez a királyválasztósdi nem fog örökké tartani. Jobb esetben csak formalitássá válik, ahol az elsőszülöttet "választják majd meg" minden alkalommal, rosszabb esetben meg polgárháborúra vezet előbb-utóbb. De mindezt igazából a Vas-szigetek története során már láthattuk Martin világában is.
Mindezek ellenére a látottak összességében tényleg tetszettek, és jó lezárásnak tartom őket. Legalábbis ahhoz képest, ahova sikerült eljutnunk a korábbi részek során az utolsó évadban. Remélem, valóban így van, és kijózanodva is ezt fogom gondolni...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Ez a szál valóban kirívóan összecsapott volt, de ez az egész évadra is igaz. Itt az utolsó részben amit lehetett megmentettek, úgy érzem, sokkal többet nehéz lett volna kihozni így ebből. Az utolsó két, de inkább az utolsó évad gyönyörűen megtestesíti a szépen elkezdett de összecsapottan befejezett lovas mémet. Mintha erre a sorozatra készült volna .
.
Az IGN írásában van egy gondolat, ami valóban a rész egyik legnagyobb gyengéje...
SPOILER
Bocs, a három kommentért.
SPOILER
...és elnézve a győzelmi beszéd közben lévő áhítatot a kritika teljesen jogos...
"Szürke Féreg és a makulátlanok, no meg a hozzájuk hasonló módon a földből kinőtt dothrakiak problémásak: előző kijelentésünket módosítva az ő szálukat rendezetlenül varrták el. Mindenképp necces azt hinni, hogy egy messze földről jött sereg - amely rengeteget vesztett a csaták során, most meg ott áll a győzelem kapujában - simán megelégszik azzal, hogy miután elveszítik királynőjüket, a gyilkost egy előttük egyáltalán nem ismert büntetéssel sújtják, ami nem igazán tűnik büntetésnek, hisz nem elég, hogy az elkövető életben marad, de még csak be sem zárják. A sorozat ebből a szempontból (is) lehetett volna eszesebb és logikusabb: Dany seregének vesznie kellett volna. Ehelyett a dothrakiak eltűntek, a makulátlanok meg elhajóztak. Ez nem túl életszerű."
...ám a készítők ezzel már nem foglalkoztak, erre sem volt idő, hogy fanatikus messiásukat elvesztő sereg reakciót bemutassák, és a bár a sorozat egyik ismérve a következmények kérlelhetetlensége, itt erre már nem volt idő és nem is hagytak maguknak. Az utolsó percekben, amikor Jon a kikötőben vonul, ott voltak a dothrakiak is, meg is lepődtem, milyen békésen sétálgatnak, milyen békésen tűri Szürke Féreg a fejleményeket. Meg igazából a történet végén nem is ez volt a lényeg (függetlenül attól, nem mintha egy másik szempontból lényegtelken lenne).
"Szürke Féreg és a makulátlanok, no meg a hozzájuk hasonló módon a földből kinőtt dothrakiak problémásak: előző kijelentésünket módosítva az ő szálukat rendezetlenül varrták el. Mindenképp necces azt hinni, hogy egy messze földről jött sereg - amely rengeteget vesztett a csaták során, most meg ott áll a győzelem kapujában - simán megelégszik azzal, hogy miután elveszítik királynőjüket, a gyilkost egy előttük egyáltalán nem ismert büntetéssel sújtják, ami nem igazán tűnik büntetésnek, hisz nem elég, hogy az elkövető életben marad, de még csak be sem zárják. A sorozat ebből a szempontból (is) lehetett volna eszesebb és logikusabb: Dany seregének vesznie kellett volna. Ehelyett a dothrakiak eltűntek, a makulátlanok meg elhajóztak. Ez nem túl életszerű."
...ám a készítők ezzel már nem foglalkoztak, erre sem volt idő, hogy fanatikus messiásukat elvesztő sereg reakciót bemutassák, és a bár a sorozat egyik ismérve a következmények kérlelhetetlensége, itt erre már nem volt idő és nem is hagytak maguknak. Az utolsó percekben, amikor Jon a kikötőben vonul, ott voltak a dothrakiak is, meg is lepődtem, milyen békésen sétálgatnak, milyen békésen tűri Szürke Féreg a fejleményeket. Meg igazából a történet végén nem is ez volt a lényeg (függetlenül attól, nem mintha egy másik szempontból lényegtelken lenne).
Bocs, a három kommentért.
A sorozatzáró is magán viselte mindazokat a jegyeket, amiket az évad és a könyvek-nélküliség. Voltak egy páran, akik jól megtippelték már régen, mit takar ténylegesen a könyvsorozat címe és kitől ered.
SPOILER
Ez, még ha meglehetősen foghíjasan is értük a végére, szerintem egész jól sikerült lezárás, nem is giccses, de nem is végtelenül lehangoló. Ha eltekintek ennek a résznek is a "foghíjas", kissé döcögős megvalósításától, a legtöbb karakterek sorsával, akik igazából számítottak mindannyiunknak, alapvetően elégedett voltam, bár teljesen a Daenerys-szál lezárása nem sikerült teljesen jól (igen, elkapkodott, még a jelek ellenére is), ezzel kevésbé vagyok az, de nincs keserű íz a számban.
Továbbra is úgy vélem, amit írtam, senki sem azt kapta, amire az elején vágyott, és azt sem feltétlen, amire mások úgy vélték, hogy rendeltetett, ez pedig illik a martini hősi-epikus fantasy destrukciójába, miközben nem felejtette el feltétlen annak értékeit. Csak megvalósítása lett gyengébb, ahhoz képest, amikor a könyvek is jelen voltak, mégsem mondanám, hogy majd gúnyosan állatorvosi lóként kellene körbehordani, mint azt előre beharangozták már páran.
A magam részéről köszönöm Martinnak, hogy elkezdte megírni ezt a történetet, nagyon remélem és kívánom neki, hogy be is bírja fejezni, sőt, tudjon mást is alkotni még, mert szeretném elolvasni, ő hogyan látta ezt az egészet és mit akart elmondani nekünk. Ha nem így lenne, akkor is köszönöm neki az eddigi utat, és a készítőknek meg azt, hogy láthattuk a halovány visszfényét, tükröződését ennek a a fantasztikus történetnek, szereplőknek és nem marad teljesen lezáratlan, ha mégsem tudná befejezni.
SPOILER
Nos, ezt a "kill the queen"-fordulatot gyorsan lezavarták (Tyrion hosszú monológgal karöltve meggyőzi Jont, miért igazságosabb megölni a bládiséviórt, mint életben hagyni, tisztára, mint egy színpadi alkotás vagy opera utolsó felvonása ), igazi disztópikus hangulatot kölcsönzött az egésznek a hulló hamvak és a kibontott várméretű Targeryen-lobogó, meg a frídövörld-beszéd a seregek előtt. Nincs ezzel feltétlen baj, és ezt a brékdöwíl-t sem teljesen tudjuk még párosítani teljesen a könyves szálakkal, ott ez a világmegváltás-elem nincs ennyire jelen.
Igazából a megölésére akár Arya, akár Aegon/Jon túl egyértelmű volt/lett volna, nem éreztem, hogy jobban ki tudták volna ezt futtatni, bár megjegyzem, Jon pálfordulása, vívódása nem jött át olyan mértékben, mint kellett volna, de így is hatásos (vagy hatásvadász?) volt. Igazából ezzel a tettével valamilyen szinten megtörte a "you know nothing Jon Snow"-kört, talán most mondható el, amit Aemon tanácsolt neki, hagyta megszületni a férfit, amikor Drogon megérkezett, szinte biztos voltam benne, hogy a végén elrepül Daeneyrs holttestével. Valahol szimbolikus is, hogy tűzben született újjá, majd a hó-hamvak között leli halálát.
A zárókötete eredeti címe A Time for Wolves, vagyis magyar ferdítésben A farkasok ideje, szóval úgy hiszem, Martin is akar majd kezdeni valamit ezzel, a Starkokkal, Targaryenekkel, talán tényleg azt, hogy véget ér a tűz uralma az utolsó Targaryen északra távozásával és a Vastrón jelképes elégetésével, majd elkezdődik a jégé, a jég szülötteié.
Sansa királynő lett, az öltözéke nagyjából olyan hatást kelt, mint amiről Petyr beszél neki a "Varjak lakomájában"; Aryához passzol Elissa Farman sorsa, aki szintén nyugatra hajózott; Jon pedig csatlakozott a szabad néphez, ahol valóban szabadnak érezte magát, és a hóban sétáló "vadak" lábainál zöld fűszál is nőtt, nem tudom ez tudatos utalás-e az A Dream of Spring-re, vagy csak véletlenül maradt ott, mint a Starbucks-pohár, ezen téren nem igazán történt meglepetés, valahogy úgy érzem, ez helyes lezárásnak tekinthető.
Bran, mint király, mint az emlékek őrzője - kicsit döcögősen lett megindokolva a megválasztása, a könyvekben még gyermek és az is fog maradni (Martin nem tervez időbeli ugrást), de még így is erős a szimbolikussága, hogy összeköti e föld több ezeréves múltját, látva minden hibát az eljövendővel, így vezetve el a világot egy másféle út irányába, ebben van némi reménysugár.
Tyrion pedig mindig is, már gyerekkora óta próbált szintén jobbítani a világon, a környezetén (nem véletlenül volt belefűzve a Kis Tanács ülésén a csatornákról szóló diskurzus), ezért mondja neki Bran a megválasztásakor azt, hogy az egész élete arról szólt, hogy az ezen az úton tett hibáit megpróbálja kijavítani.
Martin mindig azt mondta, hogy egyfajta Tolkien-vég érzése lebeg a szeme előtt, csak ő másképp fogja ezt a keserédes véget megjeleníteni, azt, hogy mindenki távozik egy másik világ felé, meg holtak, téli szél fütyül a rengeteg karakter sírja felett - mégis, úgy vélem a végén ő maga is el akar valamit mondani az emberi természetről, azt, hogy kik is vagyunk valójában. Martin szereti idézni William Faulknernek ezt a gondolatát (ebben a cikkben is szerepel): "the human heart in conflict with itself which alone make make writing because only that is worth writing about, worth the agony and the sweat." - ez is a célja az írás közben, a milliónyi szenvedés ellenére valahová ki fog futni az ő története is. Még Daenerys fájdalmas sorsa és halála is belepasszol ebbe a szándékba.
), igazi disztópikus hangulatot kölcsönzött az egésznek a hulló hamvak és a kibontott várméretű Targeryen-lobogó, meg a frídövörld-beszéd a seregek előtt. Nincs ezzel feltétlen baj, és ezt a brékdöwíl-t sem teljesen tudjuk még párosítani teljesen a könyves szálakkal, ott ez a világmegváltás-elem nincs ennyire jelen.
Igazából a megölésére akár Arya, akár Aegon/Jon túl egyértelmű volt/lett volna, nem éreztem, hogy jobban ki tudták volna ezt futtatni, bár megjegyzem, Jon pálfordulása, vívódása nem jött át olyan mértékben, mint kellett volna, de így is hatásos (vagy hatásvadász?) volt. Igazából ezzel a tettével valamilyen szinten megtörte a "you know nothing Jon Snow"-kört, talán most mondható el, amit Aemon tanácsolt neki, hagyta megszületni a férfit, amikor Drogon megérkezett, szinte biztos voltam benne, hogy a végén elrepül Daeneyrs holttestével. Valahol szimbolikus is, hogy tűzben született újjá, majd a hó-hamvak között leli halálát.
A zárókötete eredeti címe A Time for Wolves, vagyis magyar ferdítésben A farkasok ideje, szóval úgy hiszem, Martin is akar majd kezdeni valamit ezzel, a Starkokkal, Targaryenekkel, talán tényleg azt, hogy véget ér a tűz uralma az utolsó Targaryen északra távozásával és a Vastrón jelképes elégetésével, majd elkezdődik a jégé, a jég szülötteié.
Sansa királynő lett, az öltözéke nagyjából olyan hatást kelt, mint amiről Petyr beszél neki a "Varjak lakomájában"; Aryához passzol Elissa Farman sorsa, aki szintén nyugatra hajózott; Jon pedig csatlakozott a szabad néphez, ahol valóban szabadnak érezte magát, és a hóban sétáló "vadak" lábainál zöld fűszál is nőtt, nem tudom ez tudatos utalás-e az A Dream of Spring-re, vagy csak véletlenül maradt ott, mint a Starbucks-pohár
, ezen téren nem igazán történt meglepetés, valahogy úgy érzem, ez helyes lezárásnak tekinthető.
Bran, mint király, mint az emlékek őrzője - kicsit döcögősen lett megindokolva a megválasztása, a könyvekben még gyermek és az is fog maradni (Martin nem tervez időbeli ugrást), de még így is erős a szimbolikussága, hogy összeköti e föld több ezeréves múltját, látva minden hibát az eljövendővel, így vezetve el a világot egy másféle út irányába, ebben van némi reménysugár.
Tyrion pedig mindig is, már gyerekkora óta próbált szintén jobbítani a világon, a környezetén (nem véletlenül volt belefűzve a Kis Tanács ülésén a csatornákról szóló diskurzus), ezért mondja neki Bran a megválasztásakor azt, hogy az egész élete arról szólt, hogy az ezen az úton tett hibáit megpróbálja kijavítani.
Martin mindig azt mondta, hogy egyfajta Tolkien-vég érzése lebeg a szeme előtt, csak ő másképp fogja ezt a keserédes véget megjeleníteni, azt, hogy mindenki távozik egy másik világ felé, meg holtak, téli szél fütyül a rengeteg karakter sírja felett - mégis, úgy vélem a végén ő maga is el akar valamit mondani az emberi természetről, azt, hogy kik is vagyunk valójában. Martin szereti idézni William Faulknernek ezt a gondolatát (ebben a cikkben is szerepel): "the human heart in conflict with itself which alone make make writing because only that is worth writing about, worth the agony and the sweat." - ez is a célja az írás közben, a milliónyi szenvedés ellenére valahová ki fog futni az ő története is. Még Daenerys fájdalmas sorsa és halála is belepasszol ebbe a szándékba.
Ez, még ha meglehetősen foghíjasan is értük a végére, szerintem egész jól sikerült lezárás, nem is giccses, de nem is végtelenül lehangoló. Ha eltekintek ennek a résznek is a "foghíjas", kissé döcögős megvalósításától, a legtöbb karakterek sorsával, akik igazából számítottak mindannyiunknak, alapvetően elégedett voltam, bár teljesen a Daenerys-szál lezárása nem sikerült teljesen jól (igen, elkapkodott, még a jelek ellenére is), ezzel kevésbé vagyok az, de nincs keserű íz a számban.
Továbbra is úgy vélem, amit írtam, senki sem azt kapta, amire az elején vágyott, és azt sem feltétlen, amire mások úgy vélték, hogy rendeltetett, ez pedig illik a martini hősi-epikus fantasy destrukciójába, miközben nem felejtette el feltétlen annak értékeit. Csak megvalósítása lett gyengébb, ahhoz képest, amikor a könyvek is jelen voltak, mégsem mondanám, hogy majd gúnyosan állatorvosi lóként kellene körbehordani, mint azt előre beharangozták már páran.
A magam részéről köszönöm Martinnak, hogy elkezdte megírni ezt a történetet, nagyon remélem és kívánom neki, hogy be is bírja fejezni, sőt, tudjon mást is alkotni még, mert szeretném elolvasni, ő hogyan látta ezt az egészet és mit akart elmondani nekünk. Ha nem így lenne, akkor is köszönöm neki az eddigi utat, és a készítőknek meg azt, hogy láthattuk a halovány visszfényét, tükröződését ennek a a fantasztikus történetnek, szereplőknek és nem marad teljesen lezáratlan, ha mégsem tudná befejezni.
Még most értem haza, de annyit elakarok mondani davkar, hogy a casus belli eddig az év poénja tőled GoT-témában. Még hajnalban olvastam, nem volt időm reagálni, de jót nevettem.
_______________
Az ötödik résszel bezárólag a Daenerys témához még annyit, hogy roppant érdekesnek találom, hogy mennyien képesek relativizálni, kevésbé vitathatónak tűnővé avanzsálni a tetteit, ha az passzol a "felszabadító"-"forradalmár"-"gentle heart" képhez. Nem véletlen figyelmeztette már Ser Barristan Selmy abban a jelenetben, amit itt lentebb linkeltem, illetve Tyrion sem véletlenül tanácsolta, hogy maradjon inkább királynő Meereenben, ahol már ismeri a szokásokat, mert a brékdövíl szépen hangzik, de azért a téma messze összetettebb annál, ahogy ő hiszi.
Đ&Đ, oké, az X-Men Origins: Wolverine nem egy top minőségű film, de azért szerintem Benioff mérlege nem egyértelműen negatív, nekem pl. a Trója, főleg a rendezői változata tetszett. Pusztán csak annyit mondtam, hogy nem fogom előre leírni az SW-filmjeiket, remélhetőleg a Disney azért tanul a nézői visszajelzésekből, és bár egyáltalán nem a kedvencem a mostani trilógia, azért nem temetném a Disney-féle SW-filmeket örökre. Meg, azért szerintem nem egyszerű, írói kvalitásoktól függetlenül úgy befejezni egy szériát, hogy nincs mögötte anyag. Noha az HBO adott volna 2*10 részt, azért nem lennék annyira biztos abban, hogy nem volt megkötve a készítők keze a "rush"-ra, az utolsó évadokra eléggé elszállhattak a fizetések, és az HBO mégiscsak egy profitorientált vállalat, a Rómát/Deadwoodot is szemrebbenés nélkül parkolópályára tette, mert eléggé pénznyelők voltak.
Jaime függőségéhez való ragaszkodásának, Tyrion leépülésének bemutatását (ahogy Daenerys kegyetlen döntésének ívét) valóban elbaltázták, én csak annyit mondok, hogy benne volt a karakterekben ez a kifutási lehetőség.
A könyvekben Cersei felégeti a Segítő Tornyát, szóval ne legyél olyan biztos, hogy nem fogja felrobbantani Baelor Szentélyét (bár, abban egyetértek, lehet simán sorozatos fogás).
________________
Most kaja, aztán megyek nézni és átbeszéljük a nyolc év lezártát.
Még hajnalban olvastam, nem volt időm reagálni, de jót nevettem.
_______________
Az ötödik résszel bezárólag a Daenerys témához még annyit, hogy roppant érdekesnek találom, hogy mennyien képesek relativizálni, kevésbé vitathatónak tűnővé avanzsálni a tetteit, ha az passzol a "felszabadító"-"forradalmár"-"gentle heart" képhez. Nem véletlen figyelmeztette már Ser Barristan Selmy abban a jelenetben, amit itt lentebb linkeltem, illetve Tyrion sem véletlenül tanácsolta, hogy maradjon inkább királynő Meereenben, ahol már ismeri a szokásokat, mert a brékdövíl szépen hangzik, de azért a téma messze összetettebb annál, ahogy ő hiszi.
Đ&Đ, oké, az X-Men Origins: Wolverine nem egy top minőségű film, de azért szerintem Benioff mérlege nem egyértelműen negatív, nekem pl. a Trója, főleg a rendezői változata tetszett. Pusztán csak annyit mondtam, hogy nem fogom előre leírni az SW-filmjeiket, remélhetőleg a Disney azért tanul a nézői visszajelzésekből, és bár egyáltalán nem a kedvencem a mostani trilógia, azért nem temetném a Disney-féle SW-filmeket örökre. Meg, azért szerintem nem egyszerű, írói kvalitásoktól függetlenül úgy befejezni egy szériát, hogy nincs mögötte anyag. Noha az HBO adott volna 2*10 részt, azért nem lennék annyira biztos abban, hogy nem volt megkötve a készítők keze a "rush"-ra, az utolsó évadokra eléggé elszállhattak a fizetések, és az HBO mégiscsak egy profitorientált vállalat, a Rómát/Deadwoodot is szemrebbenés nélkül parkolópályára tette, mert eléggé pénznyelők voltak.
Jaime függőségéhez való ragaszkodásának, Tyrion leépülésének bemutatását (ahogy Daenerys kegyetlen döntésének ívét) valóban elbaltázták, én csak annyit mondok, hogy benne volt a karakterekben ez a kifutási lehetőség.
A könyvekben Cersei felégeti a Segítő Tornyát, szóval ne legyél olyan biztos, hogy nem fogja felrobbantani Baelor Szentélyét (bár, abban egyetértek, lehet simán sorozatos fogás).
________________
Most kaja, aztán megyek nézni és átbeszéljük a nyolc év lezártát.
SPOILER
Ott nyomtam ki, amikor viszik Tyriont tárgyalni. Részletes spoiler volt, amit olvastam, nem volt hangulatom a bran választáshoz. Mióta megleste Ancsáék esküvőjét nem csinált semmit. Ennyi erővel hot piet is elővehették volna királynak.
Majd délután befejezem.
Majd délután befejezem.
Az ide vezető út valóban szar volt, ezt átbeszéltük itt is sokan és sokszor, ebben az epizódban is volt egy-egy szájhúzós jelenet, de a konkrét záró képsorokkal semmi bajom nem volt, meg a karakterek útjának zárásával sem - megint afféle "Dragon Age mércével", ahogy pl. ep2 bizonyos jelenetei is tetszettek.
SPOILER
SPOILER
Sokkal rosszabb lehetett volna, ha valami cliffhangert még bedobnak, esetleg a walkerekkel kapcsolatban, miután pont egy Falon túli meneteléssel zárult ugye.
Nekem ez pl. egy kellemes pont volt, hogy bár "nyílt véget" kaptunk - hiszen mindenkinek folytatódik valahogy az útja -, nem kaptunk egy ilyen húzást még az arcunkba, és elkönyvelhetjük lezárásnak ezt.
A jelenetek hatásosak voltak, a zene gyönyörű volt, aztán próbáltam nem gondolni arra, hogy mennyire képtelen volt bármi pozitívat kiváltani belőlem a sorozat az utóbbi két évadban - és bevallom, ment is. Arya és Jon búcsúja megható volt, és nekem tetszett nagyon az elhatározás, ami aztán Sansa, Arya és még azért Jon esetében is látszódott (neki afféle homecoming ugye), amikor végül mindenki csak-csak megtalálta az útját.
Nekem ez pl. egy kellemes pont volt, hogy bár "nyílt véget" kaptunk - hiszen mindenkinek folytatódik valahogy az útja -, nem kaptunk egy ilyen húzást még az arcunkba, és elkönyvelhetjük lezárásnak ezt.
A jelenetek hatásosak voltak, a zene gyönyörű volt, aztán próbáltam nem gondolni arra, hogy mennyire képtelen volt bármi pozitívat kiváltani belőlem a sorozat az utóbbi két évadban - és bevallom, ment is. Arya és Jon búcsúja megható volt, és nekem tetszett nagyon az elhatározás, ami aztán Sansa, Arya és még azért Jon esetében is látszódott (neki afféle homecoming ugye), amikor végül mindenki csak-csak megtalálta az útját.
I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status
Hatalmas igazság!
A végpont nagyon tetszett, Arya kérdőjeles ugyan, de elfogadható. Ha csak ezt a jelenetet látom előre, mérget vettem volna rá, hogy remek évad lesz.
Így... hagyjuk is.
A végpont nagyon tetszett, Arya kérdőjeles ugyan, de elfogadható. Ha csak ezt a jelenetet látom előre, mérget vettem volna rá, hogy remek évad lesz.
Így... hagyjuk is.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Amúgy volt benne valami martini.
Nekem az, hogy hová jutottak a fő karakterek, teljesen megfelel, a záró képsorok is tetszettek, csak az idáig vezető út volt teljesen összecsapva.
SPOILER
Nekem az, hogy hová jutottak a fő karakterek, teljesen megfelel, a záró képsorok is tetszettek, csak az idáig vezető út volt teljesen összecsapva.
SPOILER
Plusz a könyves Brant simán el tudom képzelni a királynak, illetve a hatodik évad végéig a sorozatost is, de az S07/S08-as fiút már megfosztották minden személyiségétől, sok tennivalója sem volt, szóval nála sincs egyáltalán kifejtve ez az út.
SPOILER
most aztán lehet akadálymentesíteni a palotát.... 
8x6
Elképesztő!
Visszavonok mindent, mert ez valami zseniális befe..
Eh, még a poént se tudom végigvinni.
Pedig tök jó ötlet volt, hosszas áldicséret, másfél oldal üres dobozzal. Annyit se ér. Végig se néztem, majd valamikor később. Borzalmas.
Nekem a leakek egy kis hamis reményt adtak (csak nem ez lesz, annyira szar), amit aztán jelenetről jelenetre össze is szúztak. Szóval talán "jobban" járt az, aki tisztán nézi.
Elképesztő!
Visszavonok mindent, mert ez valami zseniális befe..
Eh, még a poént se tudom végigvinni.
Pedig tök jó ötlet volt, hosszas áldicséret, másfél oldal üres dobozzal. Annyit se ér. Végig se néztem, majd valamikor később. Borzalmas.
Nekem a leakek egy kis hamis reményt adtak (csak nem ez lesz, annyira szar), amit aztán jelenetről jelenetre össze is szúztak. Szóval talán "jobban" járt az, aki tisztán nézi.
Többször előkerült a rajongói elvárás és az írás minőség összefüggése. Jaime egy érdekes szürkezónában van, mert ugye mindenki arra számított, hogy kiszáll végre a nővértöfiből, jöhet a hegymászás! Karakter szempontjából is van értelme, ez a legjobb! Miaf, mégis visszamegy...hát persze, megállítani/megölni, érthető. ...Meghalnak együtt.
Ugyanakkor ennek is van valahol értelme, szép jelenet is, NCW és Lena pedig tényleg valami elképesztőt alakít. Emiatt nem is vonok le érte pontot. Tyrionos jelenetnél szintén zseniális alakítások. Karakter szinten itt is bajos a "leszarom őket" beszólás a korábbi hozzáállás miatt, de itt bele tudnám magyarázni, hogy a kingslaying csak egy ~megjátszott tett volt. Mindenkit, önmagát is ezzel győzi meg, hogy egy jó embernek (főleg lovagnak) egy ilyen szituációban így kellett cselekednie. Heh, de jó is lenne ha Jaime lenne a legnagyobb probléma az évadban.
Tyrionnál nem értem, hogy mitől lett ő a #1 TeamDany drukker. Rendes volt vele, családja, főleg Cersei ellen jó is lesz (könyvben mintha ez az utóbbi hangsúlyosabb lenne), de főleg ennyi. Mióta átértek valahogy több lett a szíve és kevesebb az esze. Igaz már az essosi támadást is benézte, de mióta megérkeztek hibát hibára halmoz, úgy meg azért nehéz megcibálni a sárkány pórázát, hogy talán ne sütögessen, hallgasson inkább rá. Tyrionnak ezt a "leépülését" is elnagyoltan ábrázolták.
Jon becsületességével szerintem nem lenne baj, összességében Nednél jobb helyzetekben van, amikor helyesen akar cselekedni. Zombi demónál majdnem rábasztak, amikor jelezte, hogy ő már választott királynőt (illetve mindegy volt, mert Cersei úgysem játszott velük l4d-et). A gesztus viszont nem maradt észrevétlen, hajóstöfi!
A reveal egyértelműen hülyeség, "család" ide vagy oda, Sansa nem érdemelte meg, hogy tudja. Korai években szerintem 2 szót ha váltottak, újratalálkozásnál viszont az első "kingovdönorf"-ozás óta aktívan ellene tevékenykedik. Ez az "5 perc alatt a fél világ megtudja a titkot" szerintem sértő Ned emlékére. Zabigyerekekkel hazatévedni egy friss házasságba elég meredek. Sok tányércsapkodást és fagyos tekintetett megúszott volna/Jont is megkíméli, ha az asszonyt beavatja, de nem tette, mert megígérte Ancsának. Igaz Jon nem tett ígéretet, de legalább átgondolhatta volna előtte, hogy mi lesz. Illetve nem is kell, elég ha csak odafigyel Danyre, aki elmondta hogy mi lesz, hiszen van orra az ilyen picsákhoz... Kicsit ez mesterségesen generált konfliktusnak tűnt. Ha már ki kellett tudódnia, akkor lehet belefért volna egy Sam karaktergyilkosság; látja, hogy ezek boldogok, Jon nem tett semmi/nem számít-> "te figyelj Lady Sansa, Brannel van egy tuti infónk".
Sansa védett zónába kerülésével nem vagyok kibékülve, főleg nem így, hogy egy ilyen büntetlenül szarkavaró figurává alakították. Ha lehetne még kívánni, őt szeretném holtan látni az évadzáróban. Megerőszakolták, innen védve vagyunk? Bitch please, Dany ezzel kezdte a pályafutását, ami után még jött vagy 43 kör a szopórolleren. Cersei párhuzam már jobban tetszik. Mondjuk ő azon kevés karakterek egyike, aki szerintem a sorozatban jobban sikerült/jobban szeretek, nagy szerepe van ebben Lena alakításának is. Könyvesnek nem "szurkoltam" ennyire. Az ő útja érdekes lesz, hiszen Jaime vele már a Varjakban szakít, ha jól emlékszem. A templom felrobbantásában nem vagyok biztos, nem tudom, hogy Varys és egyéb háttérben ügyködő karakter hagyni fogják-e. +Martin is ide tart vagy csak egy látványos sorozat agyszülemény volt?
Ugyanakkor ennek is van valahol értelme, szép jelenet is, NCW és Lena pedig tényleg valami elképesztőt alakít. Emiatt nem is vonok le érte pontot. Tyrionos jelenetnél szintén zseniális alakítások. Karakter szinten itt is bajos a "leszarom őket" beszólás a korábbi hozzáállás miatt, de itt bele tudnám magyarázni, hogy a kingslaying csak egy ~megjátszott tett volt. Mindenkit, önmagát is ezzel győzi meg, hogy egy jó embernek (főleg lovagnak) egy ilyen szituációban így kellett cselekednie. Heh, de jó is lenne ha Jaime lenne a legnagyobb probléma az évadban.
Tyrionnál nem értem, hogy mitől lett ő a #1 TeamDany drukker. Rendes volt vele, családja, főleg Cersei ellen jó is lesz (könyvben mintha ez az utóbbi hangsúlyosabb lenne), de főleg ennyi. Mióta átértek valahogy több lett a szíve és kevesebb az esze. Igaz már az essosi támadást is benézte, de mióta megérkeztek hibát hibára halmoz, úgy meg azért nehéz megcibálni a sárkány pórázát, hogy talán ne sütögessen, hallgasson inkább rá. Tyrionnak ezt a "leépülését" is elnagyoltan ábrázolták.
Jon becsületességével szerintem nem lenne baj, összességében Nednél jobb helyzetekben van, amikor helyesen akar cselekedni. Zombi demónál majdnem rábasztak, amikor jelezte, hogy ő már választott királynőt (illetve mindegy volt, mert Cersei úgysem játszott velük l4d-et). A gesztus viszont nem maradt észrevétlen, hajóstöfi!
A reveal egyértelműen hülyeség, "család" ide vagy oda, Sansa nem érdemelte meg, hogy tudja. Korai években szerintem 2 szót ha váltottak, újratalálkozásnál viszont az első "kingovdönorf"-ozás óta aktívan ellene tevékenykedik. Ez az "5 perc alatt a fél világ megtudja a titkot" szerintem sértő Ned emlékére. Zabigyerekekkel hazatévedni egy friss házasságba elég meredek. Sok tányércsapkodást és fagyos tekintetett megúszott volna/Jont is megkíméli, ha az asszonyt beavatja, de nem tette, mert megígérte Ancsának. Igaz Jon nem tett ígéretet, de legalább átgondolhatta volna előtte, hogy mi lesz. Illetve nem is kell, elég ha csak odafigyel Danyre, aki elmondta hogy mi lesz, hiszen van orra az ilyen picsákhoz... Kicsit ez mesterségesen generált konfliktusnak tűnt. Ha már ki kellett tudódnia, akkor lehet belefért volna egy Sam karaktergyilkosság; látja, hogy ezek boldogok, Jon nem tett semmi/nem számít-> "te figyelj Lady Sansa, Brannel van egy tuti infónk".
Sansa védett zónába kerülésével nem vagyok kibékülve, főleg nem így, hogy egy ilyen büntetlenül szarkavaró figurává alakították. Ha lehetne még kívánni, őt szeretném holtan látni az évadzáróban. Megerőszakolták, innen védve vagyunk? Bitch please, Dany ezzel kezdte a pályafutását, ami után még jött vagy 43 kör a szopórolleren.
Cersei párhuzam már jobban tetszik. Mondjuk ő azon kevés karakterek egyike, aki szerintem a sorozatban jobban sikerült/jobban szeretek, nagy szerepe van ebben Lena alakításának is. Könyvesnek nem "szurkoltam" ennyire. Az ő útja érdekes lesz, hiszen Jaime vele már a Varjakban szakít, ha jól emlékszem. A templom felrobbantásában nem vagyok biztos, nem tudom, hogy Varys és egyéb háttérben ügyködő karakter hagyni fogják-e. +Martin is ide tart vagy csak egy látványos sorozat agyszülemény volt?
Én továbbra is úgy tudom, hogy JJ csak az elejénél, pilot és talán egy-két rész az első évadból, volt jelen. Őt nem is hibáztattam soha érte. Na a lindnlóf, az más tészta... Lost után sikerült mást is elszarnia (ST folytatás pl). Watchment alapból miatta passzolom.
D&D balfaszságán ment el ez az évad (is), viszont mindenki más (kosztüm, zene, miegymás) remek munkát végzett. Színészek is a legjobb formájukat hozzák, ami azért "rossz", mert egy jól megírt fogatókönyv ezekkel az alakításokkal...na az úgy tényleg tv történelmi csúcs lehetett volna. Amúgy Benioff (mémekből is lehet tanulni) volt felelős a Wolverine origin féle "Deadpool"-ért is, ez azért megmagyaráz egy két dolgot.
Nem értem, hogy miért nem próbálták(?) meg ~utánozni Martint, korábban, amikor önállósodtak a könyves évadok során, akkor volt, amikor sikerült - nagyban hozzájárult ehhez a színészek tehetsége is. Pl a 2. évados Arya-Tywin jeleneteket szerettem. Igazából nem is értem, hogy mi a fene történt, mert még a könyveket lehagyva is megcsinálták már ezt egy párszor. Davos és Jon, Hound és Arya, Hound és a brotherhood. Tyrion Dany udvarában a távolléte alatt. stb.
Dany-Jont is szeretem (hopeless romantic, duh). Nyálas hepiend (/és a felé tartó út rájuk borítva, lásd 7. évad utáni leak) is működhetett volna, de igazából ezzel a mostanival se lenne baj. Itt tényleg a hogyan a probléma. Az ostromig tartó eseményeknek van értelme (veszteség, veszteség, alacsony népszerűség, töfi sincs), de ez nem őrültség, ez egy kurva szar nap. Még a tűzszünetig is rendben van, erre bim-bam, hirtelen megőrül. Ha lett volna valami felvezetés, hogy előjön valami ptsdje harangszóra, rendben lenne. Ha a sárkányok érzékenyek a bazsalikomra és a harangszóra, megint csak lett volna értelme. De ez így hülyeség, egy nagyon gyenge casus belli.
Testvére halálával nem értek egyet, direkt ezért is linkeltem lentebb a képet, ahol a többiek is hasonló szituációkban láthatók. Arya elég hardkór, a Frey pitéhez azért gyomor kellett, emiatt furcsa is, hogy könnyes szemmel lemond a bosszúról. Sansával jól ki, pontosabban meg, baszott Remzi, de rezzenéstelen arccal végignézni, ahogy felzabálják a kutyái.. hát ez se semmi. Dany a "koronázásnál" pont ilyen. Viserys (így?) alapból pöcs, ráaggatott egy árcédulát, volt ott verés is szerintem, korona előtt ráadásul a gyereke kivágásával fenyegetőzött. Essosi bbq-in általában rabszolga kereskedőket, -tartókat és egyéb férgeket sütögetett, szerintem belefér. Westeroson mások lettek a viszonyok (tényleg többet lehetett volna foglalkozni az itteni szabályok és a szokások ismertetésével, itt nem csak bodysurfözésből áll az uralkodás). Tarlyk megsütését sem érzem olyan könnyen elítélhető tettnek (oké, Sam=nekünk személyes), bizonyítani kellett, hogy ő az úr, öö asszony? úrnő? a háznál. Nem érzem másabbnak, mint amikor Jon kivégezte hogyishívjákot, amikor az visszaugatott neki a kinevezése után.
Martinnál el tudnám elképzelni, hogy Aegon miatt égeti fel kl-t. Dany egész élete, a megpróbáltatások, csak elterelésnek volt, hogy az "igazi" trónörökössel ne foglalkozzanak az ellenségeik. Persze hasonló lenne a mostani sorozatoshoz, de Jonnal inkább erre a szerelmi szálra - illetve most annak a hirtelen megszakadására - gyúrtak rá, könyv Aegon viszont egy kvázi idegen lenne, aki különösebb erőfeszítés nélkül elhappolja előle a trónt. Viszont ez megint harag lenne, nem őrültség. Meglátjuk Martin mit süt ki (pun intened) belőle, egy biztos, nála fel lesz építve és értelme is lesz.
D&D balfaszságán ment el ez az évad (is), viszont mindenki más (kosztüm, zene, miegymás) remek munkát végzett. Színészek is a legjobb formájukat hozzák, ami azért "rossz", mert egy jól megírt fogatókönyv ezekkel az alakításokkal...na az úgy tényleg tv történelmi csúcs lehetett volna. Amúgy Benioff (mémekből is lehet tanulni
) volt felelős a Wolverine origin féle "Deadpool"-ért is, ez azért megmagyaráz egy két dolgot. Nem értem, hogy miért nem próbálták(?) meg ~utánozni Martint, korábban, amikor önállósodtak a könyves évadok során, akkor volt, amikor sikerült - nagyban hozzájárult ehhez a színészek tehetsége is. Pl a 2. évados Arya-Tywin jeleneteket szerettem. Igazából nem is értem, hogy mi a fene történt, mert még a könyveket lehagyva is megcsinálták már ezt egy párszor. Davos és Jon, Hound és Arya, Hound és a brotherhood. Tyrion Dany udvarában a távolléte alatt. stb.
Dany-Jont is szeretem (hopeless romantic, duh
). Nyálas hepiend (/és a felé tartó út rájuk borítva, lásd 7. évad utáni leak) is működhetett volna, de igazából ezzel a mostanival se lenne baj. Itt tényleg a hogyan a probléma. Az ostromig tartó eseményeknek van értelme (veszteség, veszteség, alacsony népszerűség, töfi sincs), de ez nem őrültség, ez egy kurva szar nap. Még a tűzszünetig is rendben van, erre bim-bam, hirtelen megőrül. Ha lett volna valami felvezetés, hogy előjön valami ptsdje harangszóra, rendben lenne. Ha a sárkányok érzékenyek a bazsalikomra és a harangszóra, megint csak lett volna értelme. De ez így hülyeség, egy nagyon gyenge casus belli.
Testvére halálával nem értek egyet, direkt ezért is linkeltem lentebb a képet, ahol a többiek is hasonló szituációkban láthatók. Arya elég hardkór, a Frey pitéhez azért gyomor kellett, emiatt furcsa is, hogy könnyes szemmel lemond a bosszúról. Sansával jól ki, pontosabban meg, baszott Remzi, de rezzenéstelen arccal végignézni, ahogy felzabálják a kutyái.. hát ez se semmi. Dany a "koronázásnál" pont ilyen. Viserys (így?) alapból pöcs, ráaggatott egy árcédulát, volt ott verés is szerintem, korona előtt ráadásul a gyereke kivágásával fenyegetőzött. Essosi bbq-in általában rabszolga kereskedőket, -tartókat és egyéb férgeket sütögetett, szerintem belefér. Westeroson mások lettek a viszonyok (tényleg többet lehetett volna foglalkozni az itteni szabályok és a szokások ismertetésével, itt nem csak bodysurfözésből áll az uralkodás). Tarlyk megsütését sem érzem olyan könnyen elítélhető tettnek (oké, Sam=nekünk személyes), bizonyítani kellett, hogy ő az úr, öö asszony? úrnő? a háznál. Nem érzem másabbnak, mint amikor Jon kivégezte hogyishívjákot, amikor az visszaugatott neki a kinevezése után.
Martinnál el tudnám elképzelni, hogy Aegon miatt égeti fel kl-t. Dany egész élete, a megpróbáltatások, csak elterelésnek volt, hogy az "igazi" trónörökössel ne foglalkozzanak az ellenségeik. Persze hasonló lenne a mostani sorozatoshoz, de Jonnal inkább erre a szerelmi szálra - illetve most annak a hirtelen megszakadására - gyúrtak rá, könyv Aegon viszont egy kvázi idegen lenne, aki különösebb erőfeszítés nélkül elhappolja előle a trónt. Viszont ez megint harag lenne, nem őrültség. Meglátjuk Martin mit süt ki (pun intened) belőle, egy biztos, nála fel lesz építve és értelme is lesz.
A héten több mindent megrágtam magamban meg a netet olvasgatva a szereplők kapcsán. Ezek javarészt annak köszönhetőek, hogy többségében remek a szereplőgárda, és még ezt a zanzásított lezárást is kiemelkedően tudják megjeleníteni. Meg próbáltam a könyvek szellemiségéből közelíteni, kitölteni a "lyukakat", nyilván ezek egy részére ráfogható, hogy belemagyarázás, és nem ad felmentést a "lazy writing" alól.
Jaime karakteríve, ahová kifuttatták, valóban hét évadnyi változás sutba dobásának tűnik, javarészt még most is így látom. Mégis, aztán eszembe jutott Michael Fassbender zseniális alakítása a Shame (A szégyen)-ben, és úgy érzem, párhuzamba állítható részben Jaime sorsával. Fantasztikus film, Brandon Jaimhez hasonlóan megijed a normális kapcsolat kialakításának az ő szemszögéből nézve árnyától, inkább elmenekül, és még jobban belemerül abba a függőségbe, ami a pusztulását hozza el. Szerintem Nikolaj Coster-Waldau az ágy szélén ülve, pusztán az arcjátékával mesterien átadta ezt az érzést, hogy itt lenne előtte egy más élet lehetősége, amellett a nő mellett, akire a lovagi eszménykép megtestesítőjeként feltekint, de mégis képtelen rá. Ez is rohadtul életszagú, amikor változtatni akar valaki, de képtelen rá, és nem képes elfogadni magát jó emberként, nem tudja megtenni ezt a lépést. A végső búcsúja Tyriontól, hogy ő leszarja az embereket, közben meg nem, pszichológiai szempontból passzol a személyiségéhez.
Tyrion vakságát és szándékainak a vesztét pedig részben az okozta, amire az apja számtalanszor felhívta a figyelmét, hogyha nőkről van szó, hajlamos a fától nem látni az erdőt (és van benne egy irónia, hogy az apja vesztét is részben egy nő okozza, Shae jelenléte egy végső lökés volt, hogy az amúgy benne megfogalmazódott és óhajtott tettet véghezvigye). Az ötödik könyv kapcsán is felmerült a kritika, hogy ez a Tyrion már nem a megszokott Tyrion, lényegében nem találja a helyét. Felületesen szemlélve pedig szerintem Daenerys mindent megtestesített számára a sárkányokkal együtt, amiről gyerekkora óta álmodozott, illetve megkapta azt a megbecsülést, amit sem a saját földijeitől, sem a családjától nem kapott meg (főleg, az apjától, akire sok mindenben hasonlított), sőt, az elfogadást, hogy ő kicsoda is valójában, ezért hajlamosabb volt, hogy elkerülje a figyelmét az intőbb jelek sokasodása, de jelleméből adódóan görcsösen próbál mindent megtenni a végső pillanatokban, hogy megmentse azt a várost, amiért már vért izzadott egyszer a megmentéséért, ahol megalázták, ahol a tárgyalásán megígérte, hogy örülne, ha mind meghalnának, mert ezt a várják tőle, hogy ezt mondja.
Stannis azt mondta Jonra, mennyire hasonlít a jelleme a (nevelő)apjáéra, Eddard Starkéra, és ez valahol igaz is rá, ez okozza vesztét, pont az, ami Nednek, a becsületesség, pontosabban az önmagába vetett hit, hogy az igazságosságra törekszik, azzal karöltve, hogy hiába próbálja az életét elvek mentén élni, másokat is erre ösztökélni, de mivel sosem tudta ezt véghez vinni, így mások akarata, vágyai rángatták. A karakter bukása pedig szerintem abban áll, hogy nem képes felmérni, hogy működik a világ a valójában, hogy az embereket mennyire a sajáét vágyai és céljaik k irányítják, hogy ezek mennyire nem tarthatóak kontroll alatt (ahogy azt mindenki megtapasztalhatta, amikor Ned bevallotta "árulását" Baelor Szentélyének lépcsőjén és semmi sem a forgatókönyv szerint zajlott). Ezzel szembesült a város felégetéskor. Valahol egy fricska a gyermeklelkű hősök eszményképe felé, a való világban az idealista hozzáállást sokszor letörik, sőt, valamikor a fekete-fehér világkép eredményeként nagyobb katasztrófát okoz, mintha nem eszerint cselekedett volna (a szívfa előtt esketés a rokonai előtt számára természetesnek hatott, de hát ott van a könyvbeli közmondás: a szó csak szél).
Arya szembesülése a nem a személyes érintettséget magában foglaló halállal, pedig azért lehet érdekes, mert a halál, mint végső isten szolgálata ezzel a tömény, végtelen kínnal szembesülve már nem is olyan egyértelmű.
Nem tudom, beszéltünk-e már róla részleteiben, de Sansa, Cersei és Daenerys útja sok mindenben párhuzamba állítható, pl. abban is, hogy mindhármukat úgy próbálták adni és venni, ahogy az mások érdekei kívánták. Amikor kezdett körvonalazódni, hogy három "erős" női személyiség kezd feljebb emelkedni a horizontra, a sajtó, a média ünnepelt, cikkek szóltak róla, hogy ez igen, ez igen. Ehhez képest itt nagy pofára esések mentek végbe, egy hete még azon is ment a háborgása, hogy mondhat Sansa olyat, hogy az ő ért megpróbáltatások, a megerőszakolása, a kegyetlen és manipulatív férfiak társasága tették erősebb személyiséggé. Igazából ezt szerintem remekül bemutatták, hogy nincs rózsaszín világ, hogy nemektől független a kegyetlenség, a brutalitás, a személyiségtől és az őt ért hatásoktól függ, hogy ki milyen eszközzel él.
Cersei és Daenerys egyaránt elveszették a gyerekeiket (jó, ha a sárkányokat nem nézzük, akkor csak egyet), a számukra fontos egyéneket, mindketten mindent megpróbáltak megtenni azért, hogy a hatalmat megszerezzék vagy megtartsák, bizonyos szempontból minden más sallang valahol csak önáltatás és önigazolás volt, bár Daenerys Cersei-jel szemben elég sokat beáldozott Westerosért, mikor északra ment. Mindkettejüknek van/volt egy képe önmagáról, ami nem biztos, hogy megfelelt a valóságnak. Ha e két karakter sorsát és útját megszeretnénk érteni, szerintem érdemes megnézni a Nocturnal Animals című filmet (itt írtam róla, ha szabad önreklámozni, miért zseniális film), ami nem egyértelműen feleltethető meg neki, de az ő karaktereik is azzal küzdöttek egész életükben, mennyire nem akartak valamivé válni, amikor tudták, hogy vagy a részük vagy más megközelítésből, sosem akartak a félelmeik tárgyává válni, mégis azokká lettek.
Mindkettejükre igaz, hogy megnyerő és elbűvölő személyiségek is tudnak/tudtak lenni, és bár nem szeretnék tömeggyilkosokat, sorozatgyilkosokat vagy ellentmondásos megítélésű történelmi személyiségeket (pl. a francia forradalom résztvevői vagy pl. William Tecumseh Sherman) példának felhozni, de azért már előfordult a történelem során nemegyszer, hogy a bestiális tetteket végrehajtó egyének is tudtak megnyerőek (és ezzel megtévesztőek) lenni vagy olyan tetteket végrehajtani, ami alapján a közösség értéket tudott/tud találni ezekben a tettekben, sőt, maguk ezek a személyek is önigazolást találnak a tetteik helyességére, így látják magukat. Sok gyilkost sokáig a környeztük kedves, segítőkész, barátságos embernek ír le, mert nem tudják, mi lakozik bennük az árnyakban.
Nem olyan távoliak ezek a kartertípusok, mint amennyire hisszük. Erre épül részben a Breaking Bad, szinte teljesen a The Fall (ahol azt is ábrázolják, hogan tud egy sorozatgyilkos egyszerre szerető apa is lenni, rajta van a listámon ez a sorozat is). 'A sötét lovag' is részben arra az ellentmondásra épül, hogy egy jóért küzdő, az emberek szemében nemes lelkű ember beletaszítható-e az őrületbe. Öcsém olvasott egy könyvet, Richard Flanagantől a "Keskeny út északra" című regényt, ahol az egyik nézőpont karakter egy japán parancsnok, aki a környezete és családja szerint mennyire egy jámbor ember, aki még egy rovart is kivisz a házból, nehogy ártson neki, de a második háborúban brutális kegyetlenséggel és kínzásokkal vezette a munkatábor a vasúrvonal építésekor. Máig ellentmondásos a náci Németország elleni háborúban Drezda terrorbombázása, vagy a két atombomba bevetésének szükségessége.
Martin egyszer azt mondta, hogy a világában az atombomba megfelelője a sárkány, és ezt az elrettentést megcélzó szándékot láthattuk akkor, amikor Cersei felrobbantotta Baelor Szentélyét, vagy most, hogy Dany felégetett.
Szóval, ha martini szemmel nézzük, és valóban keserédes véget keresünk, az utóbbi évadok írásminőségétől eltekintve ezek a tragédiák, bukások, mind passzolnak az írói eddig ábrázolt világképbe. Martin története a sorozatos bukások története. Az, hogy senki nem azt kapja amire vágyott, sem azt, amire úgy véli ő vagy mások, hogy rendeltetett.
Jaime karakteríve, ahová kifuttatták, valóban hét évadnyi változás sutba dobásának tűnik, javarészt még most is így látom. Mégis, aztán eszembe jutott Michael Fassbender zseniális alakítása a Shame (A szégyen)-ben, és úgy érzem, párhuzamba állítható részben Jaime sorsával. Fantasztikus film, Brandon Jaimhez hasonlóan megijed a normális kapcsolat kialakításának az ő szemszögéből nézve árnyától, inkább elmenekül, és még jobban belemerül abba a függőségbe, ami a pusztulását hozza el. Szerintem Nikolaj Coster-Waldau az ágy szélén ülve, pusztán az arcjátékával mesterien átadta ezt az érzést, hogy itt lenne előtte egy más élet lehetősége, amellett a nő mellett, akire a lovagi eszménykép megtestesítőjeként feltekint, de mégis képtelen rá. Ez is rohadtul életszagú, amikor változtatni akar valaki, de képtelen rá, és nem képes elfogadni magát jó emberként, nem tudja megtenni ezt a lépést. A végső búcsúja Tyriontól, hogy ő leszarja az embereket, közben meg nem, pszichológiai szempontból passzol a személyiségéhez.
Tyrion vakságát és szándékainak a vesztét pedig részben az okozta, amire az apja számtalanszor felhívta a figyelmét, hogyha nőkről van szó, hajlamos a fától nem látni az erdőt (és van benne egy irónia, hogy az apja vesztét is részben egy nő okozza, Shae jelenléte egy végső lökés volt, hogy az amúgy benne megfogalmazódott és óhajtott tettet véghezvigye). Az ötödik könyv kapcsán is felmerült a kritika, hogy ez a Tyrion már nem a megszokott Tyrion, lényegében nem találja a helyét. Felületesen szemlélve pedig szerintem Daenerys mindent megtestesített számára a sárkányokkal együtt, amiről gyerekkora óta álmodozott, illetve megkapta azt a megbecsülést, amit sem a saját földijeitől, sem a családjától nem kapott meg (főleg, az apjától, akire sok mindenben hasonlított), sőt, az elfogadást, hogy ő kicsoda is valójában, ezért hajlamosabb volt, hogy elkerülje a figyelmét az intőbb jelek sokasodása, de jelleméből adódóan görcsösen próbál mindent megtenni a végső pillanatokban, hogy megmentse azt a várost, amiért már vért izzadott egyszer a megmentéséért, ahol megalázták, ahol a tárgyalásán megígérte, hogy örülne, ha mind meghalnának, mert ezt a várják tőle, hogy ezt mondja.
Stannis azt mondta Jonra, mennyire hasonlít a jelleme a (nevelő)apjáéra, Eddard Starkéra, és ez valahol igaz is rá, ez okozza vesztét, pont az, ami Nednek, a becsületesség, pontosabban az önmagába vetett hit, hogy az igazságosságra törekszik, azzal karöltve, hogy hiába próbálja az életét elvek mentén élni, másokat is erre ösztökélni, de mivel sosem tudta ezt véghez vinni, így mások akarata, vágyai rángatták. A karakter bukása pedig szerintem abban áll, hogy nem képes felmérni, hogy működik a világ a valójában, hogy az embereket mennyire a sajáét vágyai és céljaik k irányítják, hogy ezek mennyire nem tarthatóak kontroll alatt (ahogy azt mindenki megtapasztalhatta, amikor Ned bevallotta "árulását" Baelor Szentélyének lépcsőjén és semmi sem a forgatókönyv szerint zajlott). Ezzel szembesült a város felégetéskor. Valahol egy fricska a gyermeklelkű hősök eszményképe felé, a való világban az idealista hozzáállást sokszor letörik, sőt, valamikor a fekete-fehér világkép eredményeként nagyobb katasztrófát okoz, mintha nem eszerint cselekedett volna (a szívfa előtt esketés a rokonai előtt számára természetesnek hatott, de hát ott van a könyvbeli közmondás: a szó csak szél).
Arya szembesülése a nem a személyes érintettséget magában foglaló halállal, pedig azért lehet érdekes, mert a halál, mint végső isten szolgálata ezzel a tömény, végtelen kínnal szembesülve már nem is olyan egyértelmű.
Nem tudom, beszéltünk-e már róla részleteiben, de Sansa, Cersei és Daenerys útja sok mindenben párhuzamba állítható, pl. abban is, hogy mindhármukat úgy próbálták adni és venni, ahogy az mások érdekei kívánták. Amikor kezdett körvonalazódni, hogy három "erős" női személyiség kezd feljebb emelkedni a horizontra, a sajtó, a média ünnepelt, cikkek szóltak róla, hogy ez igen, ez igen. Ehhez képest itt nagy pofára esések mentek végbe, egy hete még azon is ment a háborgása, hogy mondhat Sansa olyat, hogy az ő ért megpróbáltatások, a megerőszakolása, a kegyetlen és manipulatív férfiak társasága tették erősebb személyiséggé. Igazából ezt szerintem remekül bemutatták, hogy nincs rózsaszín világ, hogy nemektől független a kegyetlenség, a brutalitás, a személyiségtől és az őt ért hatásoktól függ, hogy ki milyen eszközzel él.
Cersei és Daenerys egyaránt elveszették a gyerekeiket (jó, ha a sárkányokat nem nézzük, akkor csak egyet), a számukra fontos egyéneket, mindketten mindent megpróbáltak megtenni azért, hogy a hatalmat megszerezzék vagy megtartsák, bizonyos szempontból minden más sallang valahol csak önáltatás és önigazolás volt, bár Daenerys Cersei-jel szemben elég sokat beáldozott Westerosért, mikor északra ment. Mindkettejüknek van/volt egy képe önmagáról, ami nem biztos, hogy megfelelt a valóságnak. Ha e két karakter sorsát és útját megszeretnénk érteni, szerintem érdemes megnézni a Nocturnal Animals című filmet (itt írtam róla, ha szabad önreklámozni, miért zseniális film), ami nem egyértelműen feleltethető meg neki, de az ő karaktereik is azzal küzdöttek egész életükben, mennyire nem akartak valamivé válni, amikor tudták, hogy vagy a részük vagy más megközelítésből, sosem akartak a félelmeik tárgyává válni, mégis azokká lettek.
Mindkettejükre igaz, hogy megnyerő és elbűvölő személyiségek is tudnak/tudtak lenni, és bár nem szeretnék tömeggyilkosokat, sorozatgyilkosokat vagy ellentmondásos megítélésű történelmi személyiségeket (pl. a francia forradalom résztvevői vagy pl. William Tecumseh Sherman) példának felhozni, de azért már előfordult a történelem során nemegyszer, hogy a bestiális tetteket végrehajtó egyének is tudtak megnyerőek (és ezzel megtévesztőek) lenni vagy olyan tetteket végrehajtani, ami alapján a közösség értéket tudott/tud találni ezekben a tettekben, sőt, maguk ezek a személyek is önigazolást találnak a tetteik helyességére, így látják magukat. Sok gyilkost sokáig a környeztük kedves, segítőkész, barátságos embernek ír le, mert nem tudják, mi lakozik bennük az árnyakban.
Nem olyan távoliak ezek a kartertípusok, mint amennyire hisszük. Erre épül részben a Breaking Bad, szinte teljesen a The Fall (ahol azt is ábrázolják, hogan tud egy sorozatgyilkos egyszerre szerető apa is lenni, rajta van a listámon ez a sorozat is). 'A sötét lovag' is részben arra az ellentmondásra épül, hogy egy jóért küzdő, az emberek szemében nemes lelkű ember beletaszítható-e az őrületbe. Öcsém olvasott egy könyvet, Richard Flanagantől a "Keskeny út északra" című regényt, ahol az egyik nézőpont karakter egy japán parancsnok, aki a környezete és családja szerint mennyire egy jámbor ember, aki még egy rovart is kivisz a házból, nehogy ártson neki, de a második háborúban brutális kegyetlenséggel és kínzásokkal vezette a munkatábor a vasúrvonal építésekor. Máig ellentmondásos a náci Németország elleni háborúban Drezda terrorbombázása, vagy a két atombomba bevetésének szükségessége.
Martin egyszer azt mondta, hogy a világában az atombomba megfelelője a sárkány, és ezt az elrettentést megcélzó szándékot láthattuk akkor, amikor Cersei felrobbantotta Baelor Szentélyét, vagy most, hogy Dany felégetett.
Szóval, ha martini szemmel nézzük, és valóban keserédes véget keresünk, az utóbbi évadok írásminőségétől eltekintve ezek a tragédiák, bukások, mind passzolnak az írói eddig ábrázolt világképbe. Martin története a sorozatos bukások története. Az, hogy senki nem azt kapja amire vágyott, sem azt, amire úgy véli ő vagy mások, hogy rendeltetett.
Egyetértek, de a Lost vége után sem tűnt el sem J.J. Abrams vagy Damon Lindelof a süllyesztőben . A showbusiness nagyon nem így működik, megosztó befejezések lesznek nem egyenlőek azzal, hogy a negatív tábornak van igaza és nincsen olyan aspektusa a széria végének, amik érdemessé teszik őket arra, hogy a kezükbe adjanak bármi mást is.
Oké, belőlem is előtört már alkalomadtán a kifingott mackóalsós (kösz McCl@ne a jelzőért) "kanapéforgatókönyvíró" történetszálak- és/vagy karakterépítések kapcsán, pl. az az új SW-filmek kapcsán, de ezek esetleges kritizálása nem egyenlő azzal, hogy a teljes készítő gárdát nulla hozzáértésűnek degradáljuk és többé semmihez sem engedjük nyúlni őket. David Benioffnak azért ott vannak "Az utolsó éjjel" (ebből film is készült) és a "Tolvajok tele" című regényei, amik, véleményem szerint nagyon jók, az előbbi egyenesen kiemelkedő. Nyilván egy kötetnyi történések végig vitele nem ugyanaz, mint egy komplex fiktív világ komplex karaktereié. Abban egyetértek veled, hogy ennyi idő alatt rá lehetett volna érezni Martin stílusára, a karaktereire, de láthatóan a könyvek jelenetekkel fűszerezése jobban ment, nem könnyű ez mindenkinek, főleg, ha nem ismerik annyira a zsánert - "talán" Brandon Sanderson besegíthetett volna, Robert Jordan a halála előtt őt jelölte ki, hogy fejezze be helyette "Az Idő Kereke" szériát, amiből hamarosan szintén sorozat lesz, és a tizenakárhány téglaméretű kötetével Martinhoz hasonló komplex világ, csak hozzá képest kevésbé grimdark jegyekkel bír, azt sem lesz egyszerű lekezelni (igazából a GoT az egyetlen eddig, ami végigfutott a nagy könyves fantasy szériák megsorozatosításából - Terry Goodkind "Sword of Truth" sorozata is, ami "Legend of the Seeker" címen futott, bedőlt két évad után).
Bár nekem alapvetően a SWE7 sem igazán jött be, de nem temettem előre Rian Johnson-t előre, pedig pl. a sokak által dicsért Looper egyáltalán nem tetszett, ahogy nem temetem az új SW trilógiáját sem neki, sem Đ&Đ-nek.
Továbbra is zseniális húzásnak tartom a Daenerys felégeti a Királyvárat fordulatot. Nem azért, mert élvezet nézni milliónyi ember halálát és ez örömteli dolog, hanem mert ezt a martini világba tökéletesen illeszkedőnek érzem. Nyilván a kivitelezése, a felépítése egy nagy nulla volt, de azért benne volt a karakterben a jó cselekedetei ellenére.
Ott van pl. a Fűszerkirályos jelenet, amit lentebb linkeltem, abban is azt mondja, ha megnőnek a sárkányai, akkor visszajön és rommá éget mindent, ha most nem engedik be, párszor azért elhangzott az "ájviltékvatismájnvidfájörendblád", vagy itt van Tyrion és Jorah jelenése, itt is halálosztás az első reakció, ami a karakter szemszögéből érthető, de kívülről nézve szerintem, nagyon másként hat, akkor ott van a Barristan Selmys jelenet, vagy az, amikor dothraki horda behódol neki, ugyanazokat mondja el, amit Khal Drogo az első évadban, szinte szó szerint ugyanazt az ígéretet teszi.
Egy Facebook-csoportban remek hozzászólásokat olvastam:
Most, hogy a már csak egy epizód maradt hátra a trónok harca című sorozatból, a rajongók petíciót kezdeményeztek. A korábban is használt nem kiszámítható történések egyeseknél teljesen kiverte a biztosítékot és azt kezdeményezik, hogy forgassák újra a teljes 8. évadot. A petíció 1 millió aláírásnál jár.
A sorozat legnagyobb innovációja a karakterek komplexitása és a nem klisé szerű történet mesélés. A történet nem a jó és a rossz harcáról szól, a történetben a méltó király nem arat győzelmet az ork-hadsereg felett és nem tér vissza. Senki sem csak azért gonosz, mert eldöntötte, hogy ő gonosz lesz. Minden karakternek van saját múltja, saját motívumai. Ennek az innovációnak köszönhetően vált a sorozat ilyen népszerűvé. Pont ezért a kedvenc karakterem Cercei, mert minden rossz ellenére amit tett, a motívumai nagyon átélhetők, és egyúttal láthatóan szenved a szelleme attól, ahogyan a tettei által semmi morálja nem maradt. Talán az egyetlen korábban is népszerű színészt a sorozatban, Sean Beant az első évadban lefejezték, pedig a karaktere az igazságosság és becsületesség mintapéldája volt. Egy hagyományos sorozatban a népszerű színész aki egyben főszereplő nem hal meg az első évadban, és főleg nem a becsületessége miatt.
Jó nagy problémát okoz a sorozat most azoknak, akik a gyereküket Daenerysnek vagy Khaleesinek nevezték el. A rabszolgákat felszabadító, sárkányok anyja egyszer csak megőrült. De vajon tényleg olyan hirtelen történt ez? Az ember az érzékszervein keresztül tudja elsősorban értékelni a valóságot. A sorozat a hősies zenei aláfestésekkel és megfelelő kameraállásokkal minden eddig tettét elfogadhatóvá tette. Olyan kis bosszúállásokkal kezdődött a története, mint a rabszolga sorból felszabadított boszorkány máglyán való elégetése. Ez teljesen elfogadható volt a sorozatnéző számára, mert az eddig esetlen kislány aki furcsa vademberek közé került hirtelen elveszítette a nő miatt a férjét és a gyerekét. Utána meg Qarth-ban a sárkányai megölték azt, aki elrabolta őket. Volt még pár ilyen kisebb gyilkosság, de minden esetben kapcsolódott hozzá egyfajta átélhető bosszúvágy. A hatodik évadtól kezdve kezdték el tudatosabban építeni az őrült királynő személyét. A városlakók többször is megkeresik Dany-t, hogy a sárkányai mekkora károkat okoznak. Ha jól emlékszem nem csak kecskék vesztek oda, hanem valakinek még a gyereke is. Emiatt tehát el is zárja két sárkányát Dany, míg a harmadikat nem sikerül irányítania és az vadon repked. Majd amikor a nemesek fellázadnak ellene és majdnem megölik, akkor visszatér a sárkány a beépített hangfalaival hősies zenére elégeti Dany ellenfeleit. Erre az epizódra különösen megnőtt Drogon, és a nézőknek már feltűnhet, hogy mekkora borzalmas sárkánygyík lett belőle. Aztán amikor megérkezik végre Westerosra a 7. évadban és a sárkányaival kivégzi a Dickon Tarley-t és az apját, ekkor már végképp alig van igazságtétel a tettei mögött.
Fel lehet ugyan tenni a kérdést, hogy nem lehetett volna máshogy megírni a karaktert? Igen, lehetett volna, de arra egy közepes író és képes lett volna. Daenerys analógiája Drogon, a sárkánya, és úgy általában a sárkányok. A sárkányok egyszerre gyönyörű hatalmas mágikus lények és borzasztóan pusztító vadállatok. Csak természetes, hogy Dany személyiségében is ez a kettősség jelentkezik. A házának végülis a mottója "Fire & Blood", amire többször a sorozatban is hivatkozik. Kb. a második évadtól folyamatosan mondja, hogy tűzzel és vérrel visszaszerzi azt a nyomorult trónt. Most pedig mindenki meglepődik amikor meg is tette, csak hát nem az egésznek a hősiességét mutatja be a sorozat, hanem a mérhetetlen pusztítást, amit egy darab sárkány képes volt okozni. Daenerys nem őrült meg, mindig is őrült volt. Luxus körülmények között éltek Pentosban, de az nem volt elég. Neki hatalom kellett.
Szerintem ez egy nagyon jó történetmesélés, de sajnos a legtöbb embernek a sorozat ugyanúgy csak egy tömegcikk és várják a más sorozatokhoz/filmekhez hasonlatos befejezést. Ez szerintem nagyon jól reprezentálja, hogy a történelemtől kezdve a bulvármédiáig, minden mennyire szubjektív. Van egy pár fő mítoszunk és hiedelmünk és azokkal akarunk mindent megmagyarázni. A történelem, a politika nem a jók és a rosszak összecsapásáról szól, hanem az emberről. Az ember meg egy nagyon komplex entitás, amelynek a tettei nem determinisztikusak. Milyen is lenne a világ, ha előre beleszületnénk egy narratívába? Megszületünk trón-fosztott királynőnek és már előre tudjuk, hogy a felszabadított rabszolgák és mitikus lények segítségével visszaszerezzük azt, ami a miénk. Milyen tartalmatlan és unalmas lenne az ilyen élet.
Tudom sokaknak a 3. rész volt inkább a problémája. Szerintem az a kritika inkább jogos, de mégis csak "Trónok harca" a sorozat címe, tehát el kellett varrni ezt a szálat valahogy. Én még számítók valamilyen fajta utalásra a végén, hogy mégsem halt meg az összes stb., de szerintem a csalódottság nagy részét az okozza, hogy vége van 8 évadnyi történetnek. Lehet érdemes lett volna tovább építeni a sorozatot, de ez már tényleg az alkotónak a dolga. Egy festményt is tudni kell befejezni.
__________
Az a baj, hogy az, hogy előrevetítik Dany megőrülését és népirtását, az nem egyenlő azzal, hogy a karakterfejlődést ábrázolják. Igen, hét évadon keresztül könyörtelen volt azokkal szemben, akik az útját állták, ezt mindenki látta. De azt is, hogy ártatlanokat nem ölt, és hogy rengeteg elnyomotton is segített. Hét évadon keresztül egy ilyen karakter volt: konfliktusos, hatalommániás, benne volt az őrület, de benne volt az igazság megtestesülése is. Erre most 2-3 rész alatt annyira bepöccen, hogy KIÍRT EGY VÁROST? Szerintem már sokan jól tudták, hogy ez fog történni, de hát hogyan? Mi volt az alapja? Az egész sorozat arról lett híres, hogy komplex, nüanszolt karaktereket mutatnak be, megértjük a motivációjukat, fájdalmaikat, stb. Erre itt mit kapunk? Hogy a tornyon a sárkánnyal fújtatva egyszer csak úgy megőrül?! Amit eddig láttunk belőle, az mondjuk jogosan következett volna, hogy a Red Keepet a porig égeti, de hogy az embereket? Hatalommániás, könyörtelen uralkodóból 1 másodperc alatt Hitler lesz?
__________
Kb senkinek nem Dany megorulese a baj meg nem feltetlenul maguk a tortenesek hanem ahogy kivan vitelezve. Az tenyleg kibaszott gyamoltalan. Ennyire kovetkezetlen sorozat reszeket en meg sosem lattam mint ezek a 8. Evados szutykok. Egyszeruen az egyikbol nem kovetkezik a masik, olyan logikatlan mintha az egyik reszben Tyrion a semmiert ugyan olyan magas lenne mint a tobbiek es a kovi reszben megint torpe es full nem lenne ra magyarazat.
Oruljon meg akarki, haljon meg akarki, gyozzon akarki de azt csinaljak meg igenyesen es kovetkezetesen. Ez a baj.
__________
Nemcsak egyetértek, de kiegészíteni sem nagyon tudom, legfeljebb saját benyomásaimmal. Engem ugyanis a sorozat előrehaladtával egyre inkább riasztott Danerys személye, és még inkább rendkívüli népszerűsége. Míg a többi szereplő csetlett, botlott, vívódott, dolgozott a céljai megvalósításáért, addig a szöszinek ölébe hullott egy lovasnomád horda, három sárkány, egy engedelmes elithadsereg. Előre lényegében gátlástalansága és erőszakossága vitte. Ha bajba is került elég volt összevonni szemöldökét, majd elordítani magát „where are my dragons” – egy ötéves elkényeztetett gyermek viselkedése, de neki ez sikert hozott és emberek tömegeinek vált példaképévé. Kétségtelen azonban, hogy Essoson kifejtett tevékenysége haladó, ahogy Puzsér mondta: lényegében a westerosi feudális civilizáció humanista elvárásait vitte el egy antik rabszolgatartó világba. A westerosi eseményekre nem jellemző fekete-fehér konfliktus azonban a sorozat egyértelműen gyengébb, unalmasabb része volt, ráadásul Danerys (kétségtelenül jó cél érdekében) úgy viselkedett, mint egy balos SJW. Felszabadító tevékenységében is jó adag önimádatot és önigazolást láttam. Mindez kiegészült egy nagy adag személyi kultusszal: Sárkányok Anyja, a Láncok Letörője – honnan is ismerős ez (Népek felszabadítója, Kárpátok géniusza)? Mindezen okok miatt mindig is nagyon bántott a sorozat rendezőinek szándéka, hogy Danerys morális botladozásait igazságosnak, vagy legalábbis megérhetőnek állította be. Tartottam attól, hogy az a kiszámítható vége lesz a sorozatnak, hogy jön a szőke sárkánykirálynő, legyakja a gonosz westerosi házakat, összejön a férfifőhőssel és boldogan élnek míg meg nem halnak. Ezt a félelmemet az évad elején látható közös Jon-Dany bájsárkánylovaglása erősen felerősítette, de az ötödik rész lerombolta. Úgy látszik az írók – a rajongókkal ellentétben – nagyon is tisztában voltak Danerys sötét oldalával. Ez számomra megbocsáthatóvá az utolsó évadok súlyosabb hibáit is. Most már sem bánnám, ha a sorozat úgy végződne, hogy Danerys nem bűnhődik meg, de trónra kerül, likvidálja a Starkokat, bevezeti rémsárkányuralmát, stb. stb. A rajongók többsége bizonyára őrjöngene, de erős erkölcsi tanulság lenne, hogy ha egy megnyerő politikusnak fokozatosan egyre nagyobb és nagyobb erőszakosságokat, gátlástalanságokat nézünk el a „jó cél” érdekében, akkor könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, amit már nem tudunk megfordítani.
Ezen a fekete irónián pedig nevettem egyet, pedig igazából nem is vicces:
Tyrion kiborulása a születésétől számítva cirka 35 év következménye lett, mikor megölte az apját. Daenerys még bájos és szerelmes volt, majd miután meghalt a második sárkánya még belement, hogy ha a város megadja magát, leáll. Majd havas nem baszta meg és bebaszott a borderline.
Azt szeretném kihozni, amennyire igaz, hogy szarul lett az egész kivitelezve, legalább annyira igaz, hogy ez a fordulat igenis benne volt a karakterben (Két kolléganőm is csak néz most, hogyan kezelje ezt a magukra tetovált khaleesi névvel), és jobb, hogy ide futott ki, mint a cuki királynő és felszabadító ráül a szerelmével a trónra. Nyilván abban is van egy nagy adag klisé, hogy elkövette azt, amit az apja akart, de szerintem sokkal érdekesebb egy olyan karakterív, hogy a sokkal által "szévior"-várományos nem váltja be a reményeket. A könyvekben is annyi mindenki számít arra, hogy a kis terveihez felhasználhatja majd Daeneryst (Doran Martell, Illyrio Mopatis[ő maga mondja, Tyrionnak, hogy a tengeren túlról megváltó érkezik, hogy beközözze Westeros vérző sebeit]-Varys a feltehetően Blackfyre utóddal, Marwyn, Euron-Victarion), a megváltó-várakozás és a megváltó eszményképnek a földre lerángatása pedig pontosan illik Martinhoz.
Szóval, szerintem, de, benne volt a karakterben (mégha a könyvek alapján nem is tűnik még egyértelműnek), és de, az is jelezte, ahogy a testvére halálára reagált. Csak a végén nem jutott idő ezt rendesebben bemutatni a karakterívnek a végét (bár, megjegyzem, Sam-el egyetértve, hogy a háborús foglyok rommá égetése nem épp nemesi cselekedet, ahogy a fentebb linkelt videók is illenek a képbe, szóval, de, mégis vannak bizonyos előzmények). Nem gonosz karakter, rengeteg pozitív aspektusa, cselekedete volt, "gentle heart", de azért, szerintem, amennyire vitt a nyugati szemléletből a keleti részre, legalább annyit elsajátított ő is belőle szerintem. Sőt, olyan elemzéseket is olvastam, hogy igazából nem őrült meg, hanem pusztán csak kegyetlen volt, bár, ártatlanok lemészárlását a magam részéről nem tudom betudni egyszerűen csak kegyetlenségnek.
Nagyon kíváncsian várom, Martin hogyan vitelezi ki ezt -ha tényleg így lesz- a könyvekben. Ráadásul ott is Varys Aegont építi leendő uralkodónak, Kevannak intézett szavai ezt idézik, csak az a különbség, hogy ott Jon és Aegon különböző karakterek, itt meg össze lettek vonva. Szóval, érdekes lesz, Daenerys miként fogadja majd a hírt, egyTargaryen már lobogó bontott Westeroson és bejelentette igényét a trónra. Az utolsó fejezetében a látomásaiban is elhangzik, hogy emlékezzen a sárkány-mivoltára.
A héten néztem vele egy interjút (a YT dobta fel, most nem találom), hogy nem, nem fogja siettetni a történet lezárását, mindenre hagyni fog időt, hogy ki tudja fejteni (szerintem ez egy fricska a készítők felé), nyilván a hét könyv lenne az optimális, ezt szeretné, de ebben burkoltan benne volt, hogy annyi kötete lesz, amit igényel, mert ez igazából egy történet és ez a magnum opusa.
Oké, belőlem is előtört már alkalomadtán a kifingott mackóalsós (kösz McCl@ne a jelzőért
) "kanapéforgatókönyvíró" történetszálak- és/vagy karakterépítések kapcsán, pl. az az új SW-filmek kapcsán, de ezek esetleges kritizálása nem egyenlő azzal, hogy a teljes készítő gárdát nulla hozzáértésűnek degradáljuk és többé semmihez sem engedjük nyúlni őket. David Benioffnak azért ott vannak "Az utolsó éjjel" (ebből film is készült) és a "Tolvajok tele" című regényei, amik, véleményem szerint nagyon jók, az előbbi egyenesen kiemelkedő. Nyilván egy kötetnyi történések végig vitele nem ugyanaz, mint egy komplex fiktív világ komplex karaktereié. Abban egyetértek veled, hogy ennyi idő alatt rá lehetett volna érezni Martin stílusára, a karaktereire, de láthatóan a könyvek jelenetekkel fűszerezése jobban ment, nem könnyű ez mindenkinek, főleg, ha nem ismerik annyira a zsánert - "talán" Brandon Sanderson besegíthetett volna, Robert Jordan a halála előtt őt jelölte ki, hogy fejezze be helyette "Az Idő Kereke" szériát, amiből hamarosan szintén sorozat lesz, és a tizenakárhány téglaméretű kötetével Martinhoz hasonló komplex világ, csak hozzá képest kevésbé grimdark jegyekkel bír, azt sem lesz egyszerű lekezelni (igazából a GoT az egyetlen eddig, ami végigfutott a nagy könyves fantasy szériák megsorozatosításából - Terry Goodkind "Sword of Truth" sorozata is, ami "Legend of the Seeker" címen futott, bedőlt két évad után).
Bár nekem alapvetően a SWE7 sem igazán jött be, de nem temettem előre Rian Johnson-t előre, pedig pl. a sokak által dicsért Looper egyáltalán nem tetszett, ahogy nem temetem az új SW trilógiáját sem neki, sem Đ&Đ-nek.
Továbbra is zseniális húzásnak tartom a Daenerys felégeti a Királyvárat fordulatot. Nem azért, mert élvezet nézni milliónyi ember halálát és ez örömteli dolog, hanem mert ezt a martini világba tökéletesen illeszkedőnek érzem. Nyilván a kivitelezése, a felépítése egy nagy nulla volt, de azért benne volt a karakterben a jó cselekedetei ellenére.
Ott van pl. a Fűszerkirályos jelenet, amit lentebb linkeltem, abban is azt mondja, ha megnőnek a sárkányai, akkor visszajön és rommá éget mindent, ha most nem engedik be, párszor azért elhangzott az "ájviltékvatismájnvidfájörendblád", vagy itt van Tyrion és Jorah jelenése, itt is halálosztás az első reakció, ami a karakter szemszögéből érthető, de kívülről nézve szerintem, nagyon másként hat, akkor ott van a Barristan Selmys jelenet, vagy az, amikor dothraki horda behódol neki, ugyanazokat mondja el, amit Khal Drogo az első évadban, szinte szó szerint ugyanazt az ígéretet teszi.
Egy Facebook-csoportban remek hozzászólásokat olvastam:
Most, hogy a már csak egy epizód maradt hátra a trónok harca című sorozatból, a rajongók petíciót kezdeményeztek. A korábban is használt nem kiszámítható történések egyeseknél teljesen kiverte a biztosítékot és azt kezdeményezik, hogy forgassák újra a teljes 8. évadot. A petíció 1 millió aláírásnál jár.
A sorozat legnagyobb innovációja a karakterek komplexitása és a nem klisé szerű történet mesélés. A történet nem a jó és a rossz harcáról szól, a történetben a méltó király nem arat győzelmet az ork-hadsereg felett és nem tér vissza. Senki sem csak azért gonosz, mert eldöntötte, hogy ő gonosz lesz. Minden karakternek van saját múltja, saját motívumai. Ennek az innovációnak köszönhetően vált a sorozat ilyen népszerűvé. Pont ezért a kedvenc karakterem Cercei, mert minden rossz ellenére amit tett, a motívumai nagyon átélhetők, és egyúttal láthatóan szenved a szelleme attól, ahogyan a tettei által semmi morálja nem maradt. Talán az egyetlen korábban is népszerű színészt a sorozatban, Sean Beant az első évadban lefejezték, pedig a karaktere az igazságosság és becsületesség mintapéldája volt. Egy hagyományos sorozatban a népszerű színész aki egyben főszereplő nem hal meg az első évadban, és főleg nem a becsületessége miatt.
Jó nagy problémát okoz a sorozat most azoknak, akik a gyereküket Daenerysnek vagy Khaleesinek nevezték el. A rabszolgákat felszabadító, sárkányok anyja egyszer csak megőrült. De vajon tényleg olyan hirtelen történt ez? Az ember az érzékszervein keresztül tudja elsősorban értékelni a valóságot. A sorozat a hősies zenei aláfestésekkel és megfelelő kameraállásokkal minden eddig tettét elfogadhatóvá tette. Olyan kis bosszúállásokkal kezdődött a története, mint a rabszolga sorból felszabadított boszorkány máglyán való elégetése. Ez teljesen elfogadható volt a sorozatnéző számára, mert az eddig esetlen kislány aki furcsa vademberek közé került hirtelen elveszítette a nő miatt a férjét és a gyerekét. Utána meg Qarth-ban a sárkányai megölték azt, aki elrabolta őket. Volt még pár ilyen kisebb gyilkosság, de minden esetben kapcsolódott hozzá egyfajta átélhető bosszúvágy. A hatodik évadtól kezdve kezdték el tudatosabban építeni az őrült királynő személyét. A városlakók többször is megkeresik Dany-t, hogy a sárkányai mekkora károkat okoznak. Ha jól emlékszem nem csak kecskék vesztek oda, hanem valakinek még a gyereke is. Emiatt tehát el is zárja két sárkányát Dany, míg a harmadikat nem sikerül irányítania és az vadon repked. Majd amikor a nemesek fellázadnak ellene és majdnem megölik, akkor visszatér a sárkány a beépített hangfalaival hősies zenére elégeti Dany ellenfeleit. Erre az epizódra különösen megnőtt Drogon, és a nézőknek már feltűnhet, hogy mekkora borzalmas sárkánygyík lett belőle. Aztán amikor megérkezik végre Westerosra a 7. évadban és a sárkányaival kivégzi a Dickon Tarley-t és az apját, ekkor már végképp alig van igazságtétel a tettei mögött.
Fel lehet ugyan tenni a kérdést, hogy nem lehetett volna máshogy megírni a karaktert? Igen, lehetett volna, de arra egy közepes író és képes lett volna. Daenerys analógiája Drogon, a sárkánya, és úgy általában a sárkányok. A sárkányok egyszerre gyönyörű hatalmas mágikus lények és borzasztóan pusztító vadállatok. Csak természetes, hogy Dany személyiségében is ez a kettősség jelentkezik. A házának végülis a mottója "Fire & Blood", amire többször a sorozatban is hivatkozik. Kb. a második évadtól folyamatosan mondja, hogy tűzzel és vérrel visszaszerzi azt a nyomorult trónt. Most pedig mindenki meglepődik amikor meg is tette, csak hát nem az egésznek a hősiességét mutatja be a sorozat, hanem a mérhetetlen pusztítást, amit egy darab sárkány képes volt okozni. Daenerys nem őrült meg, mindig is őrült volt. Luxus körülmények között éltek Pentosban, de az nem volt elég. Neki hatalom kellett.
Szerintem ez egy nagyon jó történetmesélés, de sajnos a legtöbb embernek a sorozat ugyanúgy csak egy tömegcikk és várják a más sorozatokhoz/filmekhez hasonlatos befejezést. Ez szerintem nagyon jól reprezentálja, hogy a történelemtől kezdve a bulvármédiáig, minden mennyire szubjektív. Van egy pár fő mítoszunk és hiedelmünk és azokkal akarunk mindent megmagyarázni. A történelem, a politika nem a jók és a rosszak összecsapásáról szól, hanem az emberről. Az ember meg egy nagyon komplex entitás, amelynek a tettei nem determinisztikusak. Milyen is lenne a világ, ha előre beleszületnénk egy narratívába? Megszületünk trón-fosztott királynőnek és már előre tudjuk, hogy a felszabadított rabszolgák és mitikus lények segítségével visszaszerezzük azt, ami a miénk. Milyen tartalmatlan és unalmas lenne az ilyen élet.
Tudom sokaknak a 3. rész volt inkább a problémája. Szerintem az a kritika inkább jogos, de mégis csak "Trónok harca" a sorozat címe, tehát el kellett varrni ezt a szálat valahogy. Én még számítók valamilyen fajta utalásra a végén, hogy mégsem halt meg az összes stb., de szerintem a csalódottság nagy részét az okozza, hogy vége van 8 évadnyi történetnek. Lehet érdemes lett volna tovább építeni a sorozatot, de ez már tényleg az alkotónak a dolga. Egy festményt is tudni kell befejezni.
__________
Az a baj, hogy az, hogy előrevetítik Dany megőrülését és népirtását, az nem egyenlő azzal, hogy a karakterfejlődést ábrázolják. Igen, hét évadon keresztül könyörtelen volt azokkal szemben, akik az útját állták, ezt mindenki látta. De azt is, hogy ártatlanokat nem ölt, és hogy rengeteg elnyomotton is segített. Hét évadon keresztül egy ilyen karakter volt: konfliktusos, hatalommániás, benne volt az őrület, de benne volt az igazság megtestesülése is. Erre most 2-3 rész alatt annyira bepöccen, hogy KIÍRT EGY VÁROST? Szerintem már sokan jól tudták, hogy ez fog történni, de hát hogyan? Mi volt az alapja? Az egész sorozat arról lett híres, hogy komplex, nüanszolt karaktereket mutatnak be, megértjük a motivációjukat, fájdalmaikat, stb. Erre itt mit kapunk? Hogy a tornyon a sárkánnyal fújtatva egyszer csak úgy megőrül?! Amit eddig láttunk belőle, az mondjuk jogosan következett volna, hogy a Red Keepet a porig égeti, de hogy az embereket? Hatalommániás, könyörtelen uralkodóból 1 másodperc alatt Hitler lesz?
__________
Kb senkinek nem Dany megorulese a baj meg nem feltetlenul maguk a tortenesek hanem ahogy kivan vitelezve. Az tenyleg kibaszott gyamoltalan. Ennyire kovetkezetlen sorozat reszeket en meg sosem lattam mint ezek a 8. Evados szutykok. Egyszeruen az egyikbol nem kovetkezik a masik, olyan logikatlan mintha az egyik reszben Tyrion a semmiert ugyan olyan magas lenne mint a tobbiek es a kovi reszben megint torpe es full nem lenne ra magyarazat.
Oruljon meg akarki, haljon meg akarki, gyozzon akarki de azt csinaljak meg igenyesen es kovetkezetesen. Ez a baj.
__________
Nemcsak egyetértek, de kiegészíteni sem nagyon tudom, legfeljebb saját benyomásaimmal. Engem ugyanis a sorozat előrehaladtával egyre inkább riasztott Danerys személye, és még inkább rendkívüli népszerűsége. Míg a többi szereplő csetlett, botlott, vívódott, dolgozott a céljai megvalósításáért, addig a szöszinek ölébe hullott egy lovasnomád horda, három sárkány, egy engedelmes elithadsereg. Előre lényegében gátlástalansága és erőszakossága vitte. Ha bajba is került elég volt összevonni szemöldökét, majd elordítani magát „where are my dragons” – egy ötéves elkényeztetett gyermek viselkedése, de neki ez sikert hozott és emberek tömegeinek vált példaképévé. Kétségtelen azonban, hogy Essoson kifejtett tevékenysége haladó, ahogy Puzsér mondta: lényegében a westerosi feudális civilizáció humanista elvárásait vitte el egy antik rabszolgatartó világba. A westerosi eseményekre nem jellemző fekete-fehér konfliktus azonban a sorozat egyértelműen gyengébb, unalmasabb része volt, ráadásul Danerys (kétségtelenül jó cél érdekében) úgy viselkedett, mint egy balos SJW. Felszabadító tevékenységében is jó adag önimádatot és önigazolást láttam. Mindez kiegészült egy nagy adag személyi kultusszal: Sárkányok Anyja, a Láncok Letörője – honnan is ismerős ez (Népek felszabadítója, Kárpátok géniusza)? Mindezen okok miatt mindig is nagyon bántott a sorozat rendezőinek szándéka, hogy Danerys morális botladozásait igazságosnak, vagy legalábbis megérhetőnek állította be. Tartottam attól, hogy az a kiszámítható vége lesz a sorozatnak, hogy jön a szőke sárkánykirálynő, legyakja a gonosz westerosi házakat, összejön a férfifőhőssel és boldogan élnek míg meg nem halnak. Ezt a félelmemet az évad elején látható közös Jon-Dany bájsárkánylovaglása erősen felerősítette, de az ötödik rész lerombolta. Úgy látszik az írók – a rajongókkal ellentétben – nagyon is tisztában voltak Danerys sötét oldalával. Ez számomra megbocsáthatóvá az utolsó évadok súlyosabb hibáit is. Most már sem bánnám, ha a sorozat úgy végződne, hogy Danerys nem bűnhődik meg, de trónra kerül, likvidálja a Starkokat, bevezeti rémsárkányuralmát, stb. stb. A rajongók többsége bizonyára őrjöngene, de erős erkölcsi tanulság lenne, hogy ha egy megnyerő politikusnak fokozatosan egyre nagyobb és nagyobb erőszakosságokat, gátlástalanságokat nézünk el a „jó cél” érdekében, akkor könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, amit már nem tudunk megfordítani.
Ezen a fekete irónián pedig nevettem egyet, pedig igazából nem is vicces:
Tyrion kiborulása a születésétől számítva cirka 35 év következménye lett, mikor megölte az apját. Daenerys még bájos és szerelmes volt, majd miután meghalt a második sárkánya még belement, hogy ha a város megadja magát, leáll. Majd havas nem baszta meg és bebaszott a borderline.
Azt szeretném kihozni, amennyire igaz, hogy szarul lett az egész kivitelezve, legalább annyira igaz, hogy ez a fordulat igenis benne volt a karakterben (Két kolléganőm is csak néz most, hogyan kezelje ezt a magukra tetovált khaleesi névvel
), és jobb, hogy ide futott ki, mint a cuki királynő és felszabadító ráül a szerelmével a trónra. Nyilván abban is van egy nagy adag klisé, hogy elkövette azt, amit az apja akart, de szerintem sokkal érdekesebb egy olyan karakterív, hogy a sokkal által "szévior"-várományos nem váltja be a reményeket. A könyvekben is annyi mindenki számít arra, hogy a kis terveihez felhasználhatja majd Daeneryst (Doran Martell, Illyrio Mopatis[ő maga mondja, Tyrionnak, hogy a tengeren túlról megváltó érkezik, hogy beközözze Westeros vérző sebeit]-Varys a feltehetően Blackfyre utóddal, Marwyn, Euron-Victarion), a megváltó-várakozás és a megváltó eszményképnek a földre lerángatása pedig pontosan illik Martinhoz.
Szóval, szerintem, de, benne volt a karakterben (mégha a könyvek alapján nem is tűnik még egyértelműnek), és de, az is jelezte, ahogy a testvére halálára reagált. Csak a végén nem jutott idő ezt rendesebben bemutatni a karakterívnek a végét (bár, megjegyzem, Sam-el egyetértve, hogy a háborús foglyok rommá égetése nem épp nemesi cselekedet, ahogy a fentebb linkelt videók is illenek a képbe, szóval, de, mégis vannak bizonyos előzmények). Nem gonosz karakter, rengeteg pozitív aspektusa, cselekedete volt, "gentle heart", de azért, szerintem, amennyire vitt a nyugati szemléletből a keleti részre, legalább annyit elsajátított ő is belőle szerintem. Sőt, olyan elemzéseket is olvastam, hogy igazából nem őrült meg, hanem pusztán csak kegyetlen volt, bár, ártatlanok lemészárlását a magam részéről nem tudom betudni egyszerűen csak kegyetlenségnek.
Nagyon kíváncsian várom, Martin hogyan vitelezi ki ezt -ha tényleg így lesz- a könyvekben. Ráadásul ott is Varys Aegont építi leendő uralkodónak, Kevannak intézett szavai ezt idézik, csak az a különbség, hogy ott Jon és Aegon különböző karakterek, itt meg össze lettek vonva. Szóval, érdekes lesz, Daenerys miként fogadja majd a hírt, egy
A héten néztem vele egy interjút (a YT dobta fel, most nem találom), hogy nem, nem fogja siettetni a történet lezárását, mindenre hagyni fog időt, hogy ki tudja fejteni (szerintem ez egy fricska a készítők felé), nyilván a hét könyv lenne az optimális, ezt szeretné, de ebben burkoltan benne volt, hogy annyi kötete lesz, amit igényel, mert ez igazából egy történet és ez a magnum opusa.
Időközben túllépte az 1 milliót a "remake s08" petíció. Értelemszerűen nem lesz ebből semmi, de bízom benne, hogy a számok legalább jelzésértékűek és arra jó lesz, hogy a SW projectet elvegyék D&D-től. Vagy ha azt nem is (elvégre pont nemrég jelentették be, hogy '22-ben az jön) legalább odaültetnek melléjük valakit, hogy fogja a kezüket. Igaz persze az ep8-at is kiadták egy hozzá nem értő hülyének, de talán az akörüli balhé, a Solo kudarca (+a Battlefront 2 gebasz?) után talán már több időt töltenek a tervezéssel és nem lesz elég csak a "eh, a brand úgyis eladja" hozzáállás.
A harangok csatáját meg már ne is említsük, ugye? Hát, ott sem a megadást jelezte a harangok felcsendülése. Sőt, éppen ellenkezőleg, akkor érkezett meg Ned a felmentősereggel. De hát ez könyvekbeli történés alapvetően, illetve a sorozat-blurayeken csak a histories & lore részlegben szerepel, azt meg úgyse nézi senki...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Hmm...
Én a legutóbbi rész végén már meg se néztem D&D-ék magyarázkodását. Magát az epizódot is éppen elég kínszenvedés volt végigülni, nem akartam felbaszni magam még jobban velük. Mindenesetre nem csodálkoznék, ha nemcsak véletlen elszólás lenne, hanem tényleg fogalmuk nem lenne az ilyen részletekről.
Én a legutóbbi rész végén már meg se néztem D&D-ék magyarázkodását. Magát az epizódot is éppen elég kínszenvedés volt végigülni, nem akartam felbaszni magam még jobban velük. Mindenesetre nem csodálkoznék, ha nemcsak véletlen elszólás lenne, hanem tényleg fogalmuk nem lenne az ilyen részletekről.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
"Mondjuk lehet mondhatta volna a Theonnak is, hogy haver ne öld meg magad, bírd ki egy kicsit, mindjárt jön a húgom, aztán gg ez."
ez a mondatod tobbet ert, mint az egesz resz
ez a mondatod tobbet ert, mint az egesz resz
Teljesen egyetértek, remek összefoglaló.
Közben azért kezd összeállni a kép arról is, hogy mennyire telibeszarták a showrunnerek mind a karaktereket, mind a színészeket:
Nikolaj
"And I'd get into all these arguments and fights with the writers and they're like 'Yeah, we hear you.' Yeah but please, you have to babibaba...And they go 'Yeah, we hear you and we respect you, but we don't care. Ok, we don't.. fuck. You're an actor, just say the words.'
"They didn't say it like that, but that was the gist of it just do it. So and the funny thing is, we've gotten through these song-and-dance-routines every season since season 4, where I come back and I'm like 'This doesn't make sense!'"
Alexander Siddig
Ian McElhinney
Közben azért kezd összeállni a kép arról is, hogy mennyire telibeszarták a showrunnerek mind a karaktereket, mind a színészeket:
Nikolaj
"And I'd get into all these arguments and fights with the writers and they're like 'Yeah, we hear you.' Yeah but please, you have to babibaba...And they go 'Yeah, we hear you and we respect you, but we don't care. Ok, we don't.. fuck. You're an actor, just say the words.'
"They didn't say it like that, but that was the gist of it just do it. So and the funny thing is, we've gotten through these song-and-dance-routines every season since season 4, where I come back and I'm like 'This doesn't make sense!'"
Alexander Siddig
Ian McElhinney
Sajnos a legnagyobb gond a GoT-tal pontosan az, hogy úgy emelték be az újabb és újabb szálakat és karaktereket, mintha nem lett volna holnap. Alapvetően az építkezés rész szerintem egyedülállóan jól sikerült. Nemcsak az írói háttér volt meg az első négy évadban, hanem egészen addig kifelé bontották a sztorit, és folyton tudtak bővíteni, amikor csak akartak.
A baj ott kezdődött, amikor az 5. évad környékén el kellett (volna) kezdeni szűkíteni, és kifuttatni a történetet, és erre voltak képtelenek. Belekerültek egy olyan loopba, ahol egyre nagyobbat és nagyobbat ígértek, mindent toltak előre és folyamat húzták az újabb lapokat. Más sorozatnál ez nem ment volna, de a GoT-nak akkora tábora van, hogy elbírta. Aztán jöttek az évadok és azt láttuk, hogy csak nem történik semmi... évadok mentek el a semmire, érdemi történés alig akadt, az 5., 6., 7. évadban mi történt? Volt egy Fattyak csatája, kábé. Az összes többi történés (nem a látványra gondolok, hanem az érdemi történésre, változásra) kábé egy évadnyi anyag volt széthúzva. Ha valaki, én szeretem ezeket a részeket, de ez a folytonos megúszás kegyetlenül megbosszulta magát. Amikor lement idén az első rész, már tudtuk mind, hogy baj van. Ha van 6 részed, és el kell mesélned a NK csatáját, a Cercei-el való harcot, a karakterek kifutását, akkor egyszerűen nem pazarolhatsz el egy részt a találkozásra. Nem fér bele... És még nem is tudtuk, hogy a második rész ugyanaz lesz. Meg a negyedik. A rövidített évad fele olyan, mintha borzasztóan ráérnénk... Ezért pedig a maradék részek hihetetlenül összecsapottnak tűnnek.
Az a helyzet, hogy mindegy milyen hosszú egy rész, lehetne akár 3 órás is, a dramaturgia miatt egy részben egy csomagot tudnak vinni. Az nem megy, hogy egy részen belül legyen két komoly történés, ez egy sorozat esetében nem működik, még filmeknél is alig. Így aztán az, hogy beígérték a 2 órás részeket (amik egyébként nettó hazugságok, a kezdeti "Previously in Game of Thrones" és a végi negyedórás outro az a gyalázat kategória, mint egy lesőéves beadandója, akinek nem jön össze a maradék karakter, és elkezdi toldozgatni a mondatait...) nem segített semmit.
Az a gond, hogy amikor egy ilyen volumenű sorozatban azt látod, hogy ekkora plothole-k vannak, nevetségesbe fordul az egész.
Épp egy ismerősömmel beszélgettünk arról, hogy nem tudok olyan karaktert mondani az EGÉSZ sorozatból, akinek értelmes sorsa/döntése lenne ebben az évadban. Egyet sem.
Cercei: Tudja, hogy vesztett helyzetben van, de nem csinál semmit, nem vesz róla tudomást. Egészen eddig egy számító, közepesen okos, ravasz, ármánykodó p*na volt, erre itt azt látjuk, hogy les ki az ablakon és motyog. 5 részen át.
Hound: Életében először szerető, megkockáztatom apai érzelmei vannak, értelme lehetne az életének, erre bemegy az amúgy is ÖSSZEOMLÓ várba, hogy megölje az egyébként is halott és nyilvánvalóan perceken belül újra megpusztuló testvérét a saját élete tudatos feláldozásával.
Dany: Egy veremharcot nem bírt ki, igazságos és bölcs próbált lenni, erre lemészárol egy egész városnyi asszonyt és gyereket. Nem tudjuk miért.
Jaime: 5 évad karakterfejlődése ment a kukába. bele a kukába. Ez amúgy a legdühítőbb az összes közül. Egy ilyen karakternek ilyen véget írni...
Tyrion: A bölcs, ravasz, mindekinél okosabb emberből egy gyökér lett, akire kábé egy kutyát nem bíznék.
Jon: Tudja, és látja, hogy nagy baj van Danyvel, de szarik rá csinálni valamit is, csak hajtogatja a "She is my Queen" mondatot minden mindegy alapon. Az a karakter, akinek bár hatalmi ambíciója sose volt, de vezető és a népéért tesz mindent. De most táppénzen van, vagy nemtom...
Arya: Az a gond, hogy másfél percenként kapcsolgatják a személyiségét a hidegvérű, vérprofi hitman és a gyámoltalan kislány között minden, de minden átmenet nélkül.
Sansa: Egészen eddig azért maradt életben, mert annyit nem ért, hogy valaki vegye a fáradtságot és megölje. Erre a semmiből ő lett itt a legokosabb, legbölcsebb orákulum.
Euron: Minek harcol Jaimevel? Érti valaki? Már az komikus, ahogy egyszerre érnek oda, de hogy utána megtámadja... Komolyan, mintha a süllyedő hajón a tenger közepén leszúrnál valakit. Abnormális baromság, főleg úgy, hogy aki olvasta a könyveket, tudja, milyen brutálisan nagy potenciál volt a karakterben. Nem ez a vigyorgó félhülye, aki úgy van f*szprnak eladva, hogy láthatóan egy veszett kutya, aki egy napot nem húzna ki az életben.
Grey Worm: Neki úgy alakult át a személyisége, mintha más lenne a figura. Valami elképesztő.
Bran: Neki is kábé annyi haszna van, mint a Gillynek. Szomorúan néz bebugyolálva a kis tolókocsiban, és nem csinál, vagy mond semmit. Semmit. Már a 3. részben sem értettem, hogy minek ment el hollózni a csata közepén, talán valamivel hasznosabb is lehetett volna a tudománya, de hát nem baj. Mondjuk lehet mondhatta volna a Theonnak is, hogy haver ne öld meg magad, bírd ki egy kicsit, mindjárt jön a húgom, aztán gg ez.
Áh, szar az egész... Csak felkúr.
A baj ott kezdődött, amikor az 5. évad környékén el kellett (volna) kezdeni szűkíteni, és kifuttatni a történetet, és erre voltak képtelenek. Belekerültek egy olyan loopba, ahol egyre nagyobbat és nagyobbat ígértek, mindent toltak előre és folyamat húzták az újabb lapokat. Más sorozatnál ez nem ment volna, de a GoT-nak akkora tábora van, hogy elbírta. Aztán jöttek az évadok és azt láttuk, hogy csak nem történik semmi... évadok mentek el a semmire, érdemi történés alig akadt, az 5., 6., 7. évadban mi történt? Volt egy Fattyak csatája, kábé. Az összes többi történés (nem a látványra gondolok, hanem az érdemi történésre, változásra) kábé egy évadnyi anyag volt széthúzva. Ha valaki, én szeretem ezeket a részeket, de ez a folytonos megúszás kegyetlenül megbosszulta magát. Amikor lement idén az első rész, már tudtuk mind, hogy baj van. Ha van 6 részed, és el kell mesélned a NK csatáját, a Cercei-el való harcot, a karakterek kifutását, akkor egyszerűen nem pazarolhatsz el egy részt a találkozásra. Nem fér bele... És még nem is tudtuk, hogy a második rész ugyanaz lesz. Meg a negyedik. A rövidített évad fele olyan, mintha borzasztóan ráérnénk... Ezért pedig a maradék részek hihetetlenül összecsapottnak tűnnek.
Az a helyzet, hogy mindegy milyen hosszú egy rész, lehetne akár 3 órás is, a dramaturgia miatt egy részben egy csomagot tudnak vinni. Az nem megy, hogy egy részen belül legyen két komoly történés, ez egy sorozat esetében nem működik, még filmeknél is alig. Így aztán az, hogy beígérték a 2 órás részeket (amik egyébként nettó hazugságok, a kezdeti "Previously in Game of Thrones" és a végi negyedórás outro az a gyalázat kategória, mint egy lesőéves beadandója, akinek nem jön össze a maradék karakter, és elkezdi toldozgatni a mondatait...) nem segített semmit.
Az a gond, hogy amikor egy ilyen volumenű sorozatban azt látod, hogy ekkora plothole-k vannak, nevetségesbe fordul az egész.
Épp egy ismerősömmel beszélgettünk arról, hogy nem tudok olyan karaktert mondani az EGÉSZ sorozatból, akinek értelmes sorsa/döntése lenne ebben az évadban. Egyet sem.
Cercei: Tudja, hogy vesztett helyzetben van, de nem csinál semmit, nem vesz róla tudomást. Egészen eddig egy számító, közepesen okos, ravasz, ármánykodó p*na volt, erre itt azt látjuk, hogy les ki az ablakon és motyog. 5 részen át.
Hound: Életében először szerető, megkockáztatom apai érzelmei vannak, értelme lehetne az életének, erre bemegy az amúgy is ÖSSZEOMLÓ várba, hogy megölje az egyébként is halott és nyilvánvalóan perceken belül újra megpusztuló testvérét a saját élete tudatos feláldozásával.
Dany: Egy veremharcot nem bírt ki, igazságos és bölcs próbált lenni, erre lemészárol egy egész városnyi asszonyt és gyereket. Nem tudjuk miért.
Jaime: 5 évad karakterfejlődése ment a kukába. bele a kukába. Ez amúgy a legdühítőbb az összes közül. Egy ilyen karakternek ilyen véget írni...
Tyrion: A bölcs, ravasz, mindekinél okosabb emberből egy gyökér lett, akire kábé egy kutyát nem bíznék.
Jon: Tudja, és látja, hogy nagy baj van Danyvel, de szarik rá csinálni valamit is, csak hajtogatja a "She is my Queen" mondatot minden mindegy alapon. Az a karakter, akinek bár hatalmi ambíciója sose volt, de vezető és a népéért tesz mindent. De most táppénzen van, vagy nemtom...
Arya: Az a gond, hogy másfél percenként kapcsolgatják a személyiségét a hidegvérű, vérprofi hitman és a gyámoltalan kislány között minden, de minden átmenet nélkül.
Sansa: Egészen eddig azért maradt életben, mert annyit nem ért, hogy valaki vegye a fáradtságot és megölje. Erre a semmiből ő lett itt a legokosabb, legbölcsebb orákulum.
Euron: Minek harcol Jaimevel? Érti valaki? Már az komikus, ahogy egyszerre érnek oda, de hogy utána megtámadja... Komolyan, mintha a süllyedő hajón a tenger közepén leszúrnál valakit. Abnormális baromság, főleg úgy, hogy aki olvasta a könyveket, tudja, milyen brutálisan nagy potenciál volt a karakterben. Nem ez a vigyorgó félhülye, aki úgy van f*szprnak eladva, hogy láthatóan egy veszett kutya, aki egy napot nem húzna ki az életben.
Grey Worm: Neki úgy alakult át a személyisége, mintha más lenne a figura. Valami elképesztő.
Bran: Neki is kábé annyi haszna van, mint a Gillynek. Szomorúan néz bebugyolálva a kis tolókocsiban, és nem csinál, vagy mond semmit. Semmit. Már a 3. részben sem értettem, hogy minek ment el hollózni a csata közepén, talán valamivel hasznosabb is lehetett volna a tudománya, de hát nem baj. Mondjuk lehet mondhatta volna a Theonnak is, hogy haver ne öld meg magad, bírd ki egy kicsit, mindjárt jön a húgom, aztán gg ez.
Áh, szar az egész... Csak felkúr.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
A rajongói háborgások, jogosak vagy sem, mindig csak azok maradnak. Sonic redesign követelése tekinthető egy afféle "győzelemnek", de persze az magára a film minőségére (ránézésre egy - talán fun - közepes) nem lesz hatással. Összességében talán jobb is, hogy a rajongóknak nincs beleszólása az alkotói folyamatba, de azért jó lenne az alkotói oldalon is megtalálni az egyensúlyt a saját vision és az (ésszerű) rajongói elvárások kiszolgálása között. Marvelnél ez nagyjából sikerül, még ha olyan látványos stílusbeli különbségek nincsenek a filmek között.
Könyvnek szerintem úgy a harmada lehet kész. Összességében Martin jobban járt a csúszással. Egyrészt tényleg tesztelhette a reakciókat a nagyobb dolgoknál (bár ahogy beszéltük ő az ajtóhoz és a Dany bbq-hoz is máshogyan fog elérkezni) és magához képest is lejjebb adhat majd a minőségből, mert még a "középszerű Martin" is ezerszer jobb lesz, mint ami itt ment a könyvek lehagyása óta.
Lost párhuzammal én is egyetértek. Ott is ott voltak a jelek az utolsó évad elejénél, de mégis hittem, hogy lesz majd valami befejezés. Aztán csak jól átbasztak. GoTnál ugyanebbe a hibába estem, még NK gyors letudása után is azt hittem, hogy szépen le lehet zárni a megmaradt nem fantasy szálakat. De ami most ment és ami még jön, hát az botrányos. Annak örülök, hogy évek óta nincs, igazából soha nem is volt, nagy érzelmi kötődésem a sorozathoz, így könnyebben tudom kezelni, hogy így elkúrták a végét (~is, heló dorne!).
Évad elején írtam már, hogy oké, elfogyott ugyan az alapanyag az 5. évad környékén, de ennyi a sorozattal töltött idő után ez már nem mentség. Az 5 (+a pilot előtti időszak) év alatt rá lehetett volna már érezni Martin stílusára. Világot, karaktereket megismerték, tudniuk kéne, hogy kinek hogyan kellene viselkedni, mit kell mondania. Még azzal se lett volna bajom, ha a saját kedvenceiket olyan (hihető) úton terelgetik, hogy biztosan eljussanak a végéig, még ha Martinnál már elhullottak/el fognak. Fantasy elemekre jobban ráfeküdtek (látványos, érthető), de ez is lehetett volna mélyebb ennél az emberiség videomagnóját összetörni akaró gerelyhajítónál. Pl azt sem tudom, hogy az elmúlt két évad, de főleg a mostani szereplése után, Jon feltámasztása mire volt jó. Kezdem azt hinni, hogy Martinnál nincs is igazából értelme a dolognak (hacsak tényleg nem ő Azor 2.0), hiszen Danyvel nem hiszem, hogy összehozná őket (Falon túlra sárkányozni tuti nem), az 5. könyvben behozott ál?Aegonnal pedig ugyanúgy meglenne ez az örökösödési vita.
Witcherhez nem fűzök nagy reményeket. A polkorrekt castinggal már bebizonyították, hogy mennyire veszik komolyan az alapanyagot...
Magyarázatok szerintem akkor rontják, ha olyanról beszélnek, aminek benne kellett volna lennie a filmben/sorozatban, főleg ha a keretbe és az időbe is belefért volna. Az ilyen "Dany kind of forgot" típusú mentegetőzés viszont csak simán rohadt gáz. Forgatókönyvnek megvan az az előnye az élettel szemben, hogy előre meg van már írva minden. Nyilván az író mindig több infóval rendelkezik, mint a karakter. Az egész NK invázió és a Jon trónigény/rokonság valóban elterelhette Dany gondolatait a normál háborúról, viszont pont indulás előtt tartottak egy gyors fejszámolást. Külön kis vasflotta figurák voltak a térképen és hát tudva hogy mire kell figyelni, a levegőből ki lehetne szúrni azokat a baszomnagy hajókat...
Könyvnek szerintem úgy a harmada lehet kész. Összességében Martin jobban járt a csúszással. Egyrészt tényleg tesztelhette a reakciókat a nagyobb dolgoknál (bár ahogy beszéltük ő az ajtóhoz és a Dany bbq-hoz is máshogyan fog elérkezni) és magához képest is lejjebb adhat majd a minőségből, mert még a "középszerű Martin" is ezerszer jobb lesz, mint ami itt ment a könyvek lehagyása óta.
Lost párhuzammal én is egyetértek. Ott is ott voltak a jelek az utolsó évad elejénél, de mégis hittem, hogy lesz majd valami befejezés. Aztán csak jól átbasztak. GoTnál ugyanebbe a hibába estem, még NK gyors letudása után is azt hittem, hogy szépen le lehet zárni a megmaradt nem fantasy szálakat. De ami most ment és ami még jön, hát az botrányos. Annak örülök, hogy évek óta nincs, igazából soha nem is volt, nagy érzelmi kötődésem a sorozathoz, így könnyebben tudom kezelni, hogy így elkúrták a végét (~is, heló dorne!).
Évad elején írtam már, hogy oké, elfogyott ugyan az alapanyag az 5. évad környékén, de ennyi a sorozattal töltött idő után ez már nem mentség. Az 5 (+a pilot előtti időszak) év alatt rá lehetett volna már érezni Martin stílusára. Világot, karaktereket megismerték, tudniuk kéne, hogy kinek hogyan kellene viselkedni, mit kell mondania. Még azzal se lett volna bajom, ha a saját kedvenceiket olyan (hihető) úton terelgetik, hogy biztosan eljussanak a végéig, még ha Martinnál már elhullottak/el fognak. Fantasy elemekre jobban ráfeküdtek (látványos, érthető), de ez is lehetett volna mélyebb ennél az emberiség videomagnóját összetörni akaró gerelyhajítónál.
Pl azt sem tudom, hogy az elmúlt két évad, de főleg a mostani szereplése után, Jon feltámasztása mire volt jó. Kezdem azt hinni, hogy Martinnál nincs is igazából értelme a dolognak (hacsak tényleg nem ő Azor 2.0), hiszen Danyvel nem hiszem, hogy összehozná őket (Falon túlra sárkányozni tuti nem), az 5. könyvben behozott ál?Aegonnal pedig ugyanúgy meglenne ez az örökösödési vita.
Witcherhez nem fűzök nagy reményeket. A polkorrekt castinggal már bebizonyították, hogy mennyire veszik komolyan az alapanyagot...
Magyarázatok szerintem akkor rontják, ha olyanról beszélnek, aminek benne kellett volna lennie a filmben/sorozatban, főleg ha a keretbe és az időbe is belefért volna. Az ilyen "Dany kind of forgot" típusú mentegetőzés viszont csak simán rohadt gáz. Forgatókönyvnek megvan az az előnye az élettel szemben, hogy előre meg van már írva minden. Nyilván az író mindig több infóval rendelkezik, mint a karakter. Az egész NK invázió és a Jon trónigény/rokonság valóban elterelhette Dany gondolatait a normál háborúról, viszont pont indulás előtt tartottak egy gyors fejszámolást. Külön kis vasflotta figurák voltak a térképen és hát tudva hogy mire kell figyelni, a levegőből ki lehetne szúrni azokat a baszomnagy hajókat...
Válaszom: ez. Bocs.
Igazából az eredeti valyr kifejezés pontosabb fordítása a "sebesen reppenő végzet". Ezt a távolugró Aryával remekül érzékeltették.
Van itt már minden, spekuláció szándékosan meg nem jelentett könyvekről, amit Martin másnap megcáfol. Agyrém-petíció az évad újraforgatásáról, ami ugye nonszensz, mert egy dolog, hogy a Jericho második évadja rajongói/nézői nyomásra elkészült meg Bobby Ewing visszatért, vagy a The Killing és a The Expanse máshol folytatja, de hogy egy részenként több millió dolláros költségvetéssel rendelkező szériát újraforgassanak, ki gondolja azt, hogy ez érvényre léphet?
Megértem, hogy az emberek fel vannak háborodva, én sem vagyok elégedett. Puzsér is azon a véleményen volt egy, a nyolcadik évad nyitórésze utáni beszélgetős-platformon, amin mi, hogy már nincs mögötte Martin írói igényessége. Ám, hiába béna Đ&Đ, és jön minden napra * egy magyarázat az "InszájdDiEpizód" mellett - ez nem fog megváltozni már. Több helyen futottam olyan véleménybe, hogy a Lost-hoz hasonlítják.
Szerintem helytálló párhuzam. Szerettem az egész sorozatot, de az utolsó évad... már a negyediknél voltak jelek, az ötödiknél erősödtek, hogy az egész mítosz-rejtély-neten elrejtett videók nem fognak kifutni sehová, mert csak dobálták egymásra a dolgokat, hogy a WTF/cliffhanger arányokat fenntartsák. A hatodik évadban sutba dobtak mindent, és ki lett futtatva az egész egy jó/rossz ellentétpárra. Pedig imádtam a szereplőket, még a módszert is a visszaemlékezésekkel (még volt a szegény ember Jaime-je is: Sawyer, vagy lehetne a fordítottja is, Jaime, mint a szegény ember Sawyere, kinek mi tetszik). Ha őszinték vagyunk, Martin a könyvekben is hasonlókkal küszködik, ezt már lentebb kifejtettem. Rengeteg szál, szereplő, történelem, múlt, összefonódások, és olyan ellenfél, ami az emberietlenségében annyira távolinak érződik, hogy kíváncsi vagyok meg- és elkerülhető a végletes "jó-rossz" szembenállás.
A neten remek átköltéssel fémjelzett esemény (Drogon Pusztasága) is működhetne, ha ki lett volna fejtve, bontva ennél jobban, nemcsak bedobálni mindent, amit egy bakancslistán ki kellett pipálni, ez érződött a Lost utolsó évadán is. Úgy látszik az ilyen nagy összefüggésekre épülő szériák, mint a Lost és a Game of Thrones összeroskadnak a saját súlyuk alatt, nem tudják kezelni a végére, hogy mind a karakterek útja, mind a történet kevés csorbával összefusson a végén a "lore" kifejezéssel jelölt halmazzal.
Egyszerűen féltem a The Witcher szériát, mert még ha le is bontjuk róla a játék-trilógiát (amelynek utolsó két részét én a magam részéről hivatalosnak folytatásnak tekintek, Sapkowski ide vagy oda, mert atommód megértették a világot, a karaktereket, a motivációkat, az összefüggéseket, a világ működését a társadalma legapróbb szegletéig, bár nyilván más műfaj, de akkor is!), akkor is igen erőteljes egymásra épültséggel rendelkezik az egész szérián belül. Ennek is olyan vége van, ami, önmagában szerintem felér Martin, Hobb, Clook nagyságához, és nemcsak azért, mert kortársuknak nevezhető Sapkowski, hanem azért, mert ő is szembemegy az olvasói elvárásokkal. Kíváncsi leszek, mennyire egyszerűsítik majd a könyvekben meglévő karaktermomentumokat, magát Cirit és ami körötte volt a könyvekben, a világot, ez a veszély pedig még úgyis fennállhat, hogy kész van minden könyv.
Remélem a Witcher-t vezető hölgy tanul a Game of Thrones hibáiból, annak ellenére, hogy részben nem a készítők hibája volt a könyvek hiánya.
____________________
* Úgy emlékszem már írtam, de ez roppant idegesítő tendencia. Főleg filmek (pl. az Endgame), sorozatok magyarázzák utólag a történetet, a karaktereket, a motivációkat. Erre szerintem semmi szükség, ha a jó film/sorozat/könyv/játék, akkor nincs szükség magyarázatra, majd a nézők megvitatják a hozzászólásokban, de mindent a szájunkba rágni, hogy ez így van, úgy van, és éppen ezért jó és működik. Szerintem ez még az alkotás nívóját is lentebb viszi olyan emberek szemében is, akik alapvetően szerették.
Megértem, hogy az emberek fel vannak háborodva, én sem vagyok elégedett. Puzsér is azon a véleményen volt egy, a nyolcadik évad nyitórésze utáni beszélgetős-platformon, amin mi, hogy már nincs mögötte Martin írói igényessége. Ám, hiába béna Đ&Đ, és jön minden napra * egy magyarázat az "InszájdDiEpizód" mellett - ez nem fog megváltozni már. Több helyen futottam olyan véleménybe, hogy a Lost-hoz hasonlítják.
Szerintem helytálló párhuzam. Szerettem az egész sorozatot, de az utolsó évad... már a negyediknél voltak jelek, az ötödiknél erősödtek, hogy az egész mítosz-rejtély-neten elrejtett videók nem fognak kifutni sehová, mert csak dobálták egymásra a dolgokat, hogy a WTF/cliffhanger arányokat fenntartsák. A hatodik évadban sutba dobtak mindent, és ki lett futtatva az egész egy jó/rossz ellentétpárra. Pedig imádtam a szereplőket, még a módszert is a visszaemlékezésekkel (még volt a szegény ember Jaime-je is: Sawyer
, vagy lehetne a fordítottja is, Jaime, mint a szegény ember Sawyere, kinek mi tetszik). Ha őszinték vagyunk, Martin a könyvekben is hasonlókkal küszködik, ezt már lentebb kifejtettem. Rengeteg szál, szereplő, történelem, múlt, összefonódások, és olyan ellenfél, ami az emberietlenségében annyira távolinak érződik, hogy kíváncsi vagyok meg- és elkerülhető a végletes "jó-rossz" szembenállás.
A neten remek átköltéssel fémjelzett esemény (Drogon Pusztasága) is működhetne, ha ki lett volna fejtve, bontva ennél jobban, nemcsak bedobálni mindent, amit egy bakancslistán ki kellett pipálni, ez érződött a Lost utolsó évadán is. Úgy látszik az ilyen nagy összefüggésekre épülő szériák, mint a Lost és a Game of Thrones összeroskadnak a saját súlyuk alatt, nem tudják kezelni a végére, hogy mind a karakterek útja, mind a történet kevés csorbával összefusson a végén a "lore" kifejezéssel jelölt halmazzal.
Egyszerűen féltem a The Witcher szériát, mert még ha le is bontjuk róla a játék-trilógiát (amelynek utolsó két részét én a magam részéről hivatalosnak folytatásnak tekintek, Sapkowski ide vagy oda, mert atommód megértették a világot, a karaktereket, a motivációkat, az összefüggéseket, a világ működését a társadalma legapróbb szegletéig, bár nyilván más műfaj, de akkor is!), akkor is igen erőteljes egymásra épültséggel rendelkezik az egész szérián belül. Ennek is olyan vége van, ami, önmagában szerintem felér Martin, Hobb, Clook nagyságához, és nemcsak azért, mert kortársuknak nevezhető Sapkowski, hanem azért, mert ő is szembemegy az olvasói elvárásokkal. Kíváncsi leszek, mennyire egyszerűsítik majd a könyvekben meglévő karaktermomentumokat, magát Cirit és ami körötte volt a könyvekben, a világot, ez a veszély pedig még úgyis fennállhat, hogy kész van minden könyv.
Remélem a Witcher-t vezető hölgy tanul a Game of Thrones hibáiból, annak ellenére, hogy részben nem a készítők hibája volt a könyvek hiánya.
____________________
* Úgy emlékszem már írtam, de ez roppant idegesítő tendencia. Főleg filmek (pl. az Endgame), sorozatok magyarázzák utólag a történetet, a karaktereket, a motivációkat. Erre szerintem semmi szükség, ha a jó film/sorozat/könyv/játék, akkor nincs szükség magyarázatra, majd a nézők megvitatják a hozzászólásokban, de mindent a szájunkba rágni, hogy ez így van, úgy van, és éppen ezért jó és működik. Szerintem ez még az alkotás nívóját is lentebb viszi olyan emberek szemében is, akik alapvetően szerették.
Ugye ugyanez van a "Prince that was promiced." esetében is. Tényleg dühítő ez az egész.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
A tévésorozatban szerepelt egyáltalán a valonqarra utaló rész? Én úgy emlékszem, hogy nem, ott csak addig tartott a prófécia, hogy Cersei herceg helyett majd egy királyhoz megy feleségül; közös gyerekeik nem lesznek, csak külön-külön; és hogy Cersei mindegyik gyerekét kénytelen lesz eltemetni idő előtt. Most direkt rákerestem a sorozat wikijében, és ott is így írják.
Egyébként pedig ha szerepelt is volna, a linken szereplő magyarázatok rettentő kényszeredettek és szarok. A prófécia így szól: "And when your tears have drowned you, the valonqar shall wrap his hands about your pale white throat and choke the life from you." Ez alapján a valonqar öli meg konkrétan, nem csak tartja a torkát, amíg rájuk szakad a mennyezet. És Maggy azt is egyértelművé teszi, hogy a gyilkos férfi ("his hands"), szóval ne jöjjön senki azzal a baromsággal, hogy a valyr nyelv gendersemleges.
Egyébként pedig ha szerepelt is volna, a linken szereplő magyarázatok rettentő kényszeredettek és szarok. A prófécia így szól: "And when your tears have drowned you, the valonqar shall wrap his hands about your pale white throat and choke the life from you." Ez alapján a valonqar öli meg konkrétan, nem csak tartja a torkát, amíg rájuk szakad a mennyezet. És Maggy azt is egyértelművé teszi, hogy a gyilkos férfi ("his hands"), szóval ne jöjjön senki azzal a baromsággal, hogy a valyr nyelv gendersemleges.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Engem Jaime sorsa zavar a legjobban. Talán a legjobban megírt karakter mind közül, és ilyen vége lett...
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Nehéz volt, de végignéztem. És most kibaszottul dühös vagyok. Nem csalódott, azon a fázison már túl vagyok, hanem kibaszottul dühös.
Azért rákerestem neten, hogy nem én vagyok a helikopter, de a reakciókat látva, illetve kritikákat olvasva, azt hiszem, kijelenthető, hogy ezúttal valóban egyértelmű a helyzet. "It is the lowest-rated episode in the show's history."
Az utóbbihoz amúgy komoly tehetség kellett D&D-éktől tényleg, mivel az eddigi összesen 72 epizód közül azért akadtak bőven inkább filler jellegűek is. De még azokat sem pontozták le a nézők vagy a kritikusok soha ennyire, mint amennyire a finálét sikerült most...
Mindenesetre Martin örülhet, mert ezt látva szerintem sok sorozatrajongó is a könyvek felé fog fordulni, és várni fogja a hátralévő kötetek megjelenését. Értelmes befejezést ugyanis már csak ott van esélyünk kapni a történethez.
Azért rákerestem neten, hogy nem én vagyok a helikopter, de a reakciókat látva, illetve kritikákat olvasva, azt hiszem, kijelenthető, hogy ezúttal valóban egyértelmű a helyzet. "It is the lowest-rated episode in the show's history."
Az utóbbihoz amúgy komoly tehetség kellett D&D-éktől tényleg, mivel az eddigi összesen 72 epizód közül azért akadtak bőven inkább filler jellegűek is. De még azokat sem pontozták le a nézők vagy a kritikusok soha ennyire, mint amennyire a finálét sikerült most...
Mindenesetre Martin örülhet, mert ezt látva szerintem sok sorozatrajongó is a könyvek felé fog fordulni, és várni fogja a hátralévő kötetek megjelenését. Értelmes befejezést ugyanis már csak ott van esélyünk kapni a történethez.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Szurkolunk. De értelek.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Még szerencse, hogy tegnap idén először elolvastam a legutóbbi rész hogyvoltját, és így nem furdal a lelkiismeret, hogy be kéne pótolnom az elmúlt 2-3 évadot (a "nemkönyveseket"). Ilyen gyökér részt összeírni istenem. Ezt még címszavakban olvasni is szörnyű kínszenvedés volt, képzelem, milyen élmény lehet ezt dramaturgiai körítéssel végigszenvedni. Nagyon LOL. Szóval kicsit most megnyugodtam, mert így lesz egy rakás szabadidőm a nyárra.
Ezt még címszavakban olvasni is szörnyű kínszenvedés volt, képzelem, milyen élmény lehet ezt dramaturgiai körítéssel végigszenvedni. Nagyon LOL. Szóval kicsit most megnyugodtam, mert így lesz egy rakás szabadidőm a nyárra. „A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
Oh my sweet summer child. Bár mondhatnám, hogy a nehezén már túl vagy.
Oké, én megpróbáltam...
SPOILER
Borzasztó. Egyszerűen ez már az a kategória, ami annyira szar, hogy részletes elemzést vagy indoklást sem érdemes írni róla, miért szar.
Pedig őszintén mondom, hogy lelkesen álltam neki az évadnak. Megadtam a módját minden alkalommal, amikor leültem nézni. Igyekeztem ráhangolódni, meglelni minden részben a pozitívumokat, lásd például lent, amikor egy csomót írtam és áradoztam Jenny daláról.
Eddig tartott a lendület. Most elpattant valami, úgy érzem...
Még gyűjtöm az erőt, hogy befejezzem, de előbb elmegyek fürdeni...
SPOILER
A közepénél, amikor Dany egyedül elintézi a komplett Vasflottát, Harry Stricklandet pedig levágják félpercnyi képernyőidőt követően, így az évadban összesen jutott neki egy perc körülbelül, én bizony kikapcsoltam a picsába.
Borzasztó. Egyszerűen ez már az a kategória, ami annyira szar, hogy részletes elemzést vagy indoklást sem érdemes írni róla, miért szar.
Pedig őszintén mondom, hogy lelkesen álltam neki az évadnak. Megadtam a módját minden alkalommal, amikor leültem nézni. Igyekeztem ráhangolódni, meglelni minden részben a pozitívumokat, lásd például lent, amikor egy csomót írtam és áradoztam Jenny daláról.
Eddig tartott a lendület. Most elpattant valami, úgy érzem...
Még gyűjtöm az erőt, hogy befejezzem, de előbb elmegyek fürdeni...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Ne haragudj, de... szóval én azt gondolom, hogy a spoiler-tagre egy sorozat esetében mondjuk egy hét (nagyon max) erejéig van szükség. Megértelek, de... könyörgöm, ülj le, nézd meg. Másfél óra az egész.
Másfél óra az egész.Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Még mindig nem láttam a részt. Tegnapelőtt és tegnap este is más dolgom volt, de talán ma végre jut rá idő és sor. Annyira azért nem motivál a dolog őszintén szólva. A spoilereket ugyan sikerült elkerülnöm egyelőre, de a neten látható címekből és utalásokból az jött le, hogy hasonlóan rosszra, vagy még rosszabbra sikerült, mint a korábbi epizódok az évadban...
Amúgy ami a spoilereket illeti, azért azt elég durvának érzem, hogy az Indexen például tök más témájú cikkekben is belefutottam az évaddal kapcsolatos spoileres utalásokba. Például a tudomány(!) kategóriában így néz ki egy hangyákról és méhekről írt cikk címe röpke két héttel a harmadik epizód után:
SPOILER
Amúgy ami a spoilereket illeti, azért azt elég durvának érzem, hogy az Indexen például tök más témájú cikkekben is belefutottam az évaddal kapcsolatos spoileres utalásokba. Például a tudomány(!) kategóriában így néz ki egy hangyákról és méhekről írt cikk címe röpke két héttel a harmadik epizód után:
SPOILER
Az Éjkirály megölése a valóságban nem állította volna meg a Másokat
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Nagyon röhögök. Ezen meg az alternatív Király visszatéren is.
A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén
- 2. Ghost Master: Resurrection teszt – Visszatért a 2000-es évek egyik legegyedibb stratégiai játéka
- 3. Pár héttel az early access premier előtt mutatták be a Heroes of Might & Magic: Olden Era új népét
- 4. Life is Strange: Reunion teszt – A Marvel-moziverzum szintjét hozza a Deck Nine új kalandjátéka
- 5. Minos teszt – A mitikus Minótaurosz mindennapjait mímelhetjük
Legfrissebb fórumtémák
- 14:55
- Helyzetjelentés [157595]
- 11:45
- Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén [hozzászólások] [2]
- 22:03
- I Am Jesus Christ teszt – Megváltószimulátor [hozzászólások] [24]
- 16:39
- Rise of Piracy early access próbakör [hozzászólások] [5]
- 17:53
- :::Music Club::: |House,Trance,Techno| [9511]
- 12:53
- Sorozatok [11004]
- 16:32
- Rossz PC játék sorozat [673]
- 22:50
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1576]
- 14:18
- Aliens: Dark Descent teszt – Jézus helyett xenomorph jön Xenteste [hozzászólások] [41]
- 12:56
- GG - GameGuess játék [968]
